Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-03 / 40. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—/ fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavllloriban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGÉ GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Nemzeti munka Tizenöt esztendeje, hogy Horthy Miklós fővezér egy kicsiny, rosszul felszerelt sereg élén bevonitlt Budapestre. A város egyik szélén alig vonultak ki a románok, amikor Kelenföld felől fehér paripán megérkezett a vezér: mint felszabadító érkezett és azóta is a felszabadításért harcol, a magyar nemzet szabadságáért, amelyet százfelől fojtogatnak. Ennek a tizenötesztendős évfordulónak a jegyében rendezte a Társadalmi Egyesületek Szövetsége az idei Nemzeti Munkahetet. Szép gondolat: a munkával ünnepelni. Eredményt mutatni, pozitívumot, olyant, amelynél megfoghatóbb, bizonyosabb nincsen. Ha visszagondolunk a tizenöt esztendő előtti időkre, amikor a hűvös, esős szeptembervégi napon Budapestre érkeztek az ázott, szenvedő csapatok, rossz ruhában, ellenséges, bizalmatlan légkörben és azután megnézzük azt az átfoglaló perspektívát mutató képet, amelyet a Nemzeti Munkahét tár elénk: akkor belénklopózik a bizakodás, akármilyen komor volt is a tegnap és bármennyire súlyos is a ma. Ön érzetesebbek leszünk, hívőbbek, magunkbízóbbak. Akik ebben a tizenöt évben ezt tudták produkálni, azok nem veszhetnek el, a. nép, amely így tud dolgozni, halhatatlan és örökéletű. Ez az első, a legnagyobb eredménye a Nemzeti Munkahétnek. Az, hogy visszaadja, magunkban való hitünket. Sötét és bizonytalan az európai látóhatár, nem tudjuk, mikor borul újból lángba a világ, de tudjuk, hogy erő van bennünk, kemények vagyunk és dolgozni tudunk. Szegény nemzet vagyunk, de van egy óriási tőkénk: a munkánk. * »Ennek a nemzetnek fokozott önmegismerésre van szüksége,« — mondta Gömbös Gyula miniszter- elnök a Nemzeti Munkahét megnyitásán — »különben megtorpan a feladatok nagysága előtt«. Elmondta, hogy amikor tizenöt esztendő előtt Horthy Miklós bevonult Budapestre, a magyar falut és a magyar falu népét nemzetünk büszkeségének nevezte és bűnösnek ítélte Budapestet. Azóta — mondta Gömbös — ez a főváros teljesen átalakult és erre az átformálódott Budapestre büszkék lehetünk: a »bűnös Budapest« csillaga és ékszere lett a nemzetnek, amely kulturális, gazdasági és társadalmi jelentőség tekintetében nemcsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is az első helyet vívta ki magának. Hogy annakidején tényleg bűnös volt-e Budapest. vagy pedig csupán a látszat tüntette fel annak, arról most kár lenne vitatkozni. Mi annakidején is tiltakoztunk a marasztaló verdikt ellen: nem lehet egy világváros lelkét 15 év alatt úgy átformálni, ha annak nincs meg a kellő alapja. Budapest lelke, az igazi Budapesté akkor sem volt más, mint a maié. Csak a kép volt más, a látszat. Nem lehet a bojtorjánról fügét szedni és a romlott fa romlott gyümölcsöt terem — mondja Jézus a Hegyi Beszédben és mi most se hiszünk ilyen csodákban. Abban azonban egyek vagyunk, hogy a magyar főváros csillaga és ékszere a nemzetnek, vezetője a nemzeti munkában, szíve és lelke a magyarság teremtő géniuszának. Ez volt azonban a múltban is, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az a vallomás, amelyet így fejezett ki a nép: »Él magyar, áll Buda még«. Buda jelképezte a magyar nemzet erejét és ma is Budapest az a csillag, amelyre boldog büszkeséggel tekint a magyar. * Ha Pató Pál úr körültekint ezen a szép ünnepen, megdöbben és rájön arra, hogy itt nincs keresnivalója, Pató Pál úr meghalt, mert nem érünk rá, nincs időnk kényelmesen pipázni, mindenkinek ereje teljes megfeszítésével ott kell lennie a fedélzeten. A mezőgazdasági kiállítás csodálatos gyönyörűsége) a nemzeti munkának minden téren való biztató seregszemléje azt mutatja, hogy Pató Pál úr már csak — emlék. Budapest és a falu között már nincs meg az a látszólagos szakadék sem, ami volt tizenöt esztendővel ezelőtt. Budapest a csillag, amely vezet a sötétségben, amely után halad falu meg város egyaránt. Budapestet, ezt a német-rác keverékből alakult várost a vidék tette magyarrá, ma pedig fizet Budapest: a nemzeti kultúrát a főváros sugározza széjjel az országban. Nem hisszük, hogy akadna ember, aki Bugacban látná a magyarság kultúrájának in- karnáeióját és rég elmúlt már az az idő is, amikor Tóth Béla úgy fejezte ki a kultúrmagyarság álmát: a villanyvilágítású Nagyszalonta«. Azóta az idők és emberek óriásit változtak, a tempó ezerszeresen meggyorsult, Nagyszalontát pillanatnyilag Salonte Maré néven gyalázzák és már nem az olyan külsőségekkel mérjük a kultúrát,, mint amilyen; a villamosvilágítás. Mások az eszközök. A munka lett a kultúra kifejezője. A nemzet végzett munkája, amelyre most, amikor a Nemzeti Munkahét bemutatja, büszkén tekintünk. Még sok a tennivaló, óriási a feladat: de Budapest megteszi a magáét, óriási erőfeszítéssel teljesíti a rábízott feladatot és elvezeti a nemzetet az igazi nagyság és az igazi magyar kultúra felé, amely örökre biztosítja a rokontalan magyarság he lyét Európa népei közt. Már a pénzügyi bizottság eltünteti a tízmilliós deficitet Megkezdődött a költségvetés vitája — Bródy Ernő és Petrovácz Gyula nyilatkoznak az autonóm jogok meg védelme zéséért indított küzdelemről Borvendég főpolgármester összehívja a 17-es bizottságot, hogy bemutassa szanálási terveit Borvendég Ferenc főpolgármesternél a legutóbbi napokban sűrűn folytatódtak azok a tanácskozások, amelyek a szanálási rendelkezések kiadásával vannak összefüggésben. Ezeknek a szanálási rendelkezéseknek a publikálását fokozott érdeklődéssel várja nemcsak a városházi adminisztráció, hanem a főváros közönsége is, tekintve, hogy olyan takarékossági intézkedéseknek a foganatosítására is sor kerülhet, amelyek igen széles néprétegeket érintenek. A városházi pártok körében nyugtalanságot kelt, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester még mindig nem publikálta szanálási terveit, sőt még egyáltalán nem is intézkedett a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottságnak az összehívásáról. A Független Budapest legutóbbi számában megszólaltattuk valamennyi városházi pártnak a vezetőit, akik egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szanálási tervek ismerete nélkül illuzó- riussá válik a jövő évi költségvetés tárgyalása. A pénzügyi szakbizottság kedden megkezdte a jövő évi költségvetés tárgyalását, — mint a Független Budapest munkatársa értesült — azzal az elhatározott szándékkal, hogy a tízmillió pengős deficitet saját hatáskörében eltüntesse és ezzel bizonyítékát adja annak, hogy a főváros autonómiája a maga hatáskörében Ugyanezt a felfogást vallja Petrovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt vezető tagja is. Petrovácz Gyula a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: —: Bár a szanálás megindítása fölöslegessé teszi a jövő évi költségvetés letárgyalását, mert hiszen a kormány által kinevezett főpolgármester bármikor egyetlen tollvonással megsemmisítheti az autonómia határozatait, mi mégis megindítjuk a küzdelmet, éspedig is képes helyreállítani a háztartási egyensúlyt. Ezt a felfogást vallja nemcsak a polgári ellenzék, hanem a Keresztény Községi Párt is. Dr, Bródy Ernő aki a pénzügyi szakbizottságban Párkány Frigyessel együtt a Nemzeti Szabadelvű Pártot képviseli, erről az akcióról a körvetkezőket mondotta a Független Budapest munkatársának. — Már az új fővárosi törvény parlamenti tárgyalása során is azt hangoztattam, hogy nincsen szükség új fővárosi törvényre, mert a főváros háztartását mi is képesek vagyunk egyensúlyba hozni. Néhány évvel ezelőtt, amikor a városházi adminisztráció először készített deficites költségvetést, a törvényhatósági tanács úgynevezett takarékossági bizottságot küldött ki, amely minden egyes költségvetési tételt alaposan megvizsgált és a takarékossági szempontok hatékony érvényesítésével sikerült is a költségvetést deficitmentessé tenni. Most is erre törekszünk. Be fogjuk bizonyítani, hogy nincs itt szükség rendkívüli eszközök igénybevételére. Már a költségvetés szakbizottsági tárgyalása során helyreállítjuk az egyensúlyt és ezzel bebizonyítjuk, hogy nem volt szükség kivételes eszközökre, mert. ezek nélkül is rendbe lehet hozni a főváros háztartását. már d pénzügyi bizottságban. A jövő évi költségvetésnek a pénzügyi szakbizottságban most folyó tárgyalásai során egyrészről azt akarjuk bebizonyítani, hogy az új fővárosi törvény életbeléptetésének a szanálás szükségességével való indokolása nem volt komoly, mert hiszen a deficitet saját hatáskörünkben is kiküszöböljük, másrészről azt is bizonyítjuk, hogy az autonómia elég erős lesz a maga jogainak a megvédelmezésére. Ezen a plattformon találkozhatik valamennyi városházi várt és ahogy a helyzetet én ismerem, a városházi pártok találkozni is fognak egymással ezen a harci fronton. Borvendég Ferenc főpolgármester nagyszabású szanálási tervet dolgozott ki Már ebből a két nyilatkozatból is meg lehet ál- | lapítani, hogy a fővárosi autonómiát képviselő pártoknál rendkívül harcias hangulat uralkodik. Borvendég Ferenc főpolgármester ettől függetlenül folytatja szanálási terveinek a kidolgozását. Borvendég főpolgármester környezetéből ezzel kapcsolatosan úgy értesülünk, hogy nagyszabású szanálási terv készül, amelynek első részét már a legközelebbi napokban tárgyalás alá veszi a 17-cs ellenőrző bizottság. Azokból a nyilatkozatokból, amelyeket Borvendég Ferenc főpolgármester a szanálásra vonatkozóan tett, egyelőre csak negatívumokat lehet megállapítani. Ilyen negatívum például az a kijelentés, hogy a főpolgármester szanálási intézkedései között nem szerepel az igazgatási tisztviselők' és a tanszemélyzet törzsfizetésének a csökkentése. Már ennek a kijelentésnek a megfogalmazásából is következik, hogy feltétlenül sor kerül a különmunka- díjak törlésére, továbbá az üzemi tisztviselők fizetésének a csökkentésére, vagy legalább is a közigazgatási tisztviselők fizetéséhez való »igazítására«. A városházi tisztviselők körében mindenesetre izgallijabb harc az autonómiáért
