Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-05 / 36. szám

Budapest, 1934 szeptember 5. Független Budapest 5 A státuszrendezés ügyében még nem történt döntő lépés Rengeteg új szobrot állítanak tel a közeljövőben Madách, Rákóczi, Görgey, Liszt Ferenc és Báthory István szobra is szerepel az új programon, többek között A közelmúltban írtunk arról, milyen űj szobrok­kal gazdagodik hamarosan Budapest. Az azóta el­múlt rövid idő alatt az új szobortervek, száma ismét szaporodott. Komoly formát öltött a Madach-szobor felállítása és a jövő év tavaszán a halhatatlan költő szobra már készen is lesz. A Madách^szoborbizott- ság 100—120 ezer pengőt irányzott elő a szobor­műre és még az ősz folyamán kiírja a tervpályázatot. Nagy probléma a Madáck-szobor elhelyezése. Bu­dapesten már alig van tér, ahol ne állana szobor, vagy emlékmű. Madách Imre szobra pedig nem he­lyezhető el akármilyen eldugott, vagy nem méltó helyen. Legmegfelelőbb elhelyezés volna a szobor felállítására a Blaha Lujza, fér, a Nemzeti Színház előtti kert. E megoldás azbnban kivihetetlennek látszik, mert itt áll Tinódi Lantos Sebestyén szobra, melynek eltávolítását a Bákosi-szobor létesítése ide­jén is többen proponálták. A főváros azonban ilyen szoborcserét nem hajlandó megkockáztatni, mert egyetlen eset is súlyos precedens lenne és utána tö­megesen lépnének fel hasonló kérelmekkel. Az ilyen esetnek az lenné a következménye, hogy a szobrok Borvendég főpolgármester meg nem állapította meg a rendezés alapelveit — Később dől el, nem lesz-e létszámcsökkentés — Tárgyalások a tanácsnoki állások betöltéséről A városházi tisztviselőkart ideges állapotban tartja a státuszrendezés ügye, amely régen előkészítés alatt áll. A státuszáéndezsét illetően ugyanis a legnagyobb bizonytalanság uralko­dik;, senkisem tudja, (hogy ezt a hatalmas fel­adatot milyen szempontok alapulvételével old­ják majd meg. Az elmúlt napokban már ko­molynak látszó híradások láttak napvilágot, melyek arról tudtak, hogy a státuszrendezési javaslat már elkészült, sőt bizonyos intézke­déseket is kolportáltak ezzel kapcsolatban. Il­letékes helyen érdeklődtünk e hírek valódisága felől és a legbeavatottal) helyről határozott cá­folatot kaptunk e hírekre vonatkozóan. Kijelentették előttünk, hogy a státuszrendezés munkája még kezdő stádiumban van és eddig nem történt más, mint hogy az érde­tését. A főpolgármester utasításai szerint ké­szítik azután elő a legsürgősebben a státusz­rendezés végleges szabályzatát. Ez a probléma ugyanis a főváros szanálásának egyik sarka­latos progranimpontja. A főváros vezetősége a javaslatot nyomban elkészülése után az ille­tékes fórumok elé bocsátja, hogy lehetőleg ja­nuár 1-én az új lét szám-meg áll a pit ás életbe- ,éghessen. Nagy izgalomban tartja a városházi tiszt­viselőket a választások és kinevezések elhúzó­dása is. E percben még bizonytalan, mikorra tűzik ki a tavasz óta aktuális tanács­nokválasztásokat és amíg ez a kérdés eldöntve nincs, addig bi­zonytalan a többi állások betöltése is, miután a kinevezéseket csak a tanácsnok választás1 után ejtik meg. Értesüléseink szerint a főváros ve­zetői a napokban bizalmas tárgyalást kezdtek a pártvezérekkel, hogy tisztázzák a tanácsnok­Karácsonykor jön s a Független Budapest 30 éves jubiláris ünnepi száma állandóan vándorolnának, minden új szobor számára a legjobb helyet követelnék. De kivihetetlennek tartják a Blaha. Lujza téri elhelyezést abból a szem­pontból is, hogy a Nemzeti Színházat nőm akarják . örök időkre a Népszínház épületében hagyni. Ezidő- szerint a Madách-szobrot a Fő vám téren akarják el­helyezni. Ezt a teret mostanában szépen rendezték s egyelőre még nincs ott szobor. Felvetették azonban a Gellért tér, a Batthyány tér és a Margit híd pesti hídfője. előtti 'Rudolf tér elhelyezési lehetőségét is. Egyesek a magyarszínházi Izabella .teret is ajánlot­ták a. Maclách-szobor számára. Az elhelyezés tekin­tetében már a közeljövőben, még a pályázat kiírása előtt határoznak. Döntő stádiumba jutott II. Rákóczi Ferenc szobra is. A kormányzó rendelkezésére indult meg az akció a nagy fejedelem szobrának felállítására. A kormány meg is bízta Pásztor János szobrászmű­vészt a szobormű kivitelével. 150 000 pengőt irányoztak elő a hatalmas lo­vasszobor megalkotására, mely az Andrássy-szobor pándántjaképen a parla­ment mellé kerül. A költségekhez a főváros is hoz­zájárul. 1936-ban Liszt Ferenc születésének 125 ik és ha­lálának 50-ik évfordulója alkalmából akarják fel­állítani Budapesten a halhatatlan inagya zeneköltő szobrát is. Ezidőszerint az Operaház és a Zenemű­vészeti Főiskola homlokzatán látható Liszt Ferenc egy-egy szobra, de most önálló emlékművet állíta­nak számára, minden bizonnyal a Liszt Ferenc té­ren. Ugyanekkorra tervezik Liszt hamvainak haza­hozatalát is bayreuthy temetőből. A hamvak haza­hozatalát. és a szobormű felállítását nagyszabású zenei ünneppel fogják összekapcsolni. Szobrot kap még Budapesten Báthory István fejedelem is. Az erre irányuló akciót a magyar- lengyel egyesület indította meg. A kormány kezde­ményezésére Görgey Artúrnak is szobrot emelnek. A szabadságharc fővezérének lovasszobrot állítanak, helyéül a várbeli Prínxásbásty.át jelölték ki. A szob­rot a Hadtörténelmi Múzeum előtti köröndön he­lyezik el. a kormány ifj. Vastagli György szobrász- művészt bízta meg a szobor terveinek elkészítésével és kivitelével. Emlékművet kapnak a magyar fővárosban a lengyel légionáriusok is, akik az 1848—49. évi sza­badságharcban és a világháborúban egyaránt hő­siesen küzdöttek a magyarok oldalán. A lengyel lé­gionáriusok emlékművét Farkas Béla szobrászmű­vész már el is készítette. A márványból készült szo­bor kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, amely mel­lett egy lengyel légionista védi a kezében lévő ma­gyar koronát. Az emlékművet szeptember végén avatják fel a Népligetben, a Simor ucca és a Hun­gária körút sarkán. Ezekkel a szobrokkal együtt a főváros még szá­mos kisebb, intimhatású szoborművet és díszkútat, állít fel a köztereken és parkokban. Ezidőszerint összesen 26 szobormű felállítása szerepel a program­ban. Ezek közt van Vámbéry Ármin szobra is, ame­lyet — az ügyosztálytól kapott információ szerint — rövidesen szintén felállítanakó A Független Buda­pest többízben szót emelt ebben a kérdésben, amely úgy látszik, most már megoldódik. kelt szakhivatalok egy #része beszolgáltatta a szükséges adatokat és javaslatokat tett. Az az alapvető kérdés sincs még tisz­tázva, vájjon a státuszrendezés egy­ben létszámredukciót is jelent-e. Mindenesetre a közeli napokban dűlőre kerül ez a kérdés. Borvendég Ferenc főpolgármester, amint elfoglalja újból hivatalát, első^ felada­tának . tekinti e kérdés megvitatását és eldön­választás sírna lebonyolítását. Amennyiben ezt sikerülne politikamentesen és megnyugtatóan biztosítani, úgy szeptember közepére kitűznék a négy üresedésben lévő tanácsnoki állás be­töltését. Ez esetben a kinevezéseket is még szeptember­ben aláírhatnák. A főváros biztosításai Évi 420.000 pengőt ajándékoz a főváros a biztositó intézeteknek A jövő év végén járnak le a főváros biztosítási szerződései A főváros állandó problémája a vagyontárgyak biztosításának kérdése. Sok százmilliós értékek bizto­sításáról van szó és nem kis összeget tesz ki a bizto­sításokért fizetett díjtétel. A Független Budapest annakidején részletesen foglalkozott ezekkel a bizto­sítási kérdésekkel és az utóbbi időben js jelezte, hogy rövidesen újból aktuális lesz e téren a főváros állás­foglalása. Legutoljára 1930-ban állapodott meg a főváros a vagyontárgyak biztosításáról és akkor hatéves szerződést kötött a legelőnyösebb fel­tételeket nyújtó társaságokkal. Előzetesen sokat vitatkoztak arról, nem lenne-e he­lyesebb és anyagi szempontból célszerűbb, ha vállalati biztosítás helyett a főváros áttérne az önbiztosításra. Ahelyett, hogy évente többszázezer pengőt juttat a biztosító társaságoknak, ezt az összeget önbiztosítási alap létesítésére fordítaná, amivel néhány év múlva mentesülne e fizetési terhek alól. Éppen lapunk szer­kesztője volt az, aki már 1927-ben, majd 1928 és 1929- ben a törvényhatósági bizottság közgyűlésén szól emelt az önbiztosítás rendszere mellett az évi költ­ségvetésnek tárgyalása során. A gözgyülés úgyis határozott, hogy hat éven keresztül évenként 200.000 pengőt tartalékol megfelelő alap létesítése céljából. Az akkori pénzügyi viszonyok között azonban a terv megvalósítását nem tartottiák tanácsosnak és inkább a hatéves biztosítási szerződést kötötték meg. Ezt a megoldást azonban akkor csak átmeneti jellegűnek minősíteték. A jövő év végén jár le a biztosítási szerződés és a főváros vezetősége már most foglal­kozni kíván evvel a kérdéssel. A polgármester fel­hívta az illetékes tényezőket, tűzzék napirendre az ügyet és tegyenek Idejében javaslatot arra nézve, hogy a jövő évben lejáró biztosítási szerző­dés után mi történjék a főváros vagyontár­gyainak értékbiztosításával. A jelentésre felhívott szakhivatalok már meg­tették jelentésüket: Többek között Papanek Ernő számszéki igazgató is előterjesztést tett és abban az önbiztosítás bevezetését megfontolandónak tartja, •az ismert okok alapján. Ezzel szemben más tényezők most sem tartják időszerűnek az önbiztosítás be­vezetését, mert a főváros anyagi helyzete ma rosz- szabb. mint öt évvel ezelőtt volt és arra is hivat­koznak, hogy az önbiztosításra csak akkor lehet át­térni. ha előbb az ehhez szükséges és az esetleges na­gyobb károk megtérülésére kellő biztosítékot: nyújtó pénzalap megteremtődik. Előbb tehát a fővárosnak néhány évig dotálnia kellene az önbiztosítási, alapot és csak akkor szüntethetné meg a vállalati biztosí­tást, ha ez az önbiztosítási alap eléggé erőteljes. A napokban értekezletet fognak tartani a városhá­zán, ahol résztvesznek az üzemek vezetői is, akik szintén véleményt mondanak a biztosítás ügyében. A főváros évente több mint félmillió pengőt fizet ki a biztosító társaságoknak díjtételek fejében, tehát, igen megfontolandó, hogy a jövőben is viselje-e ezt a hatalmas anyagi teűhet. Annál inkább aktuális ma ez a kérdés, miután jelenleg foglalkoznak a fő­város pénzügyi szanálásával, tehát igyekeznek min­denütt megtakarításokat elérni. Kimutatták azt is* hogy a főváros az utóbbi évtizedekben a befizetett biztosítási díjaknak mindössze 16 százalékát kapta vissza kártérítések címén, tehát évente 420.000 pengőt tiszta haszonként jutta­tott a biztosító intézeteknek a befizetett díjtételekből. A Független Budapest-nek régi álláspontja, hogy a fővárosnak át kell térnie az önbiz­tosításra. Reméljük, hogy Borvendég főpolgármester a szanálás folyamán megtalálja a módját annak, hogy a közel félmilliós évi öszeget megmentse a főváros háztar­tása javára. SZÁSZ ALBERT oki. mérnök út, vasát, csatorna- és magasépítési vállalkozó Budapest, II., Margit k5rút 43. Telefoni 51-4-06

Next

/
Oldalképek
Tartalom