Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1933-08-23 / 34. szám

Budapest, 1!)33 augusztus 23. r> Független Budapest Villamosjegyárusító-automaták i Cukorka- és cigaretta-árusító-automaták is lesznek a villamoson Egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a BSzKRt, miután nem tudott megegyezni a jegyek eladása tekintetében a trafikosokkal, egyszerű meg­oldást választott és elhatározta, hogy automaták út­ján fogja a jegyeket árusítani. Addig is, amíg az automaták elkészülnek, a kalauzoknál szerezhetők majd be a jegyek, ez az átmeneti állapot azonban csak rövid ideig fog tartani, mert szeptemberben a jegyárusító automaták már készen lesznek. Patz Sándor, a BSzKRt forgalmi igazgatója az elmúlt napokban Berlinben járt, ahol a közlekedési eszközök jegyeit árusító automaták már működnek. Patz igazgató az ottani rendszert tanulmányozta és megállapodott az egyik német gyárral egy speciális automatátipus készítésére vonatkozólag. Ebből a készülékből tantuszokat fog árusítani a BSzKRt, még pedig háromféle képpen. Lehet majd 6 fillérért egy darab ta.ntúszt venni, 20 fillér bedo­bás ellenében 3 darab jelvényt ad a készülék és 2 fillért ad vissza, egy másik nyíláson pedig 60 fillér bedobása ellenében 10 darab tantusz jön ki az auto­matából. Ezek az automata készülékek hatalmas gépezetek, egy-egy készülékben 8000 darab tantusz fér el. A berlini gyár a modelt 5000 pengőért készíti, a to­vábbi automatákat azonban már hazai gyárak fog­ják a model alapján készíteni. Itthoni áruk körül­belül 600 pengő darabonkínt Megállóhelyek oszlo­paira szerelik fel a készülékeket, melyekből egyelőre 150 darabot rendelnek. Több hazai gyár is ajánlott fel jegyárusító automata-típusokat, köztük a Tele- f on gyár is. A BSzKRt azonban a német modelt fo­gadta el é>s ajánlattételre szólította fel a hazai gyá­rakat a továbbiak szállítására Az automaták szep­temberben kerülnek üzembe és azontúl autómat ük­ből lehet majd vásárolni az átszállójegyeket is. Ad­dig pedig a kalauzok fogják ötös füzetekben árulni elővételben a 24 filléres átszállójegyet, mert néhány nap múlva a kocsin váltott egyes da­rab átszállójegy ára 30 fillér lesz. Hírek terjedtek el arról is, hogy a villamosko­csikon cukorka- és csokoládéárusító automatákat fog­nak felszerelni és állítólag egy érdekeltség már még­is kapta erre a koncessziót. Illetékes helyen ^érdek­lődtünk e hírek alapossága felől és a BSzKRt ré­széről azt az információt kaptuk, hogy az érdekelt­ség, névszerint a Forgalmi Automata Rt. a kereskedelmi miniszternél kért engedélyt cukorkaárusitó automatáknak a villamosok perronján való felszerelésére. A kereskedelmi minisztérium a beadványt pártolóan áttette a BSzKRt-hoz, mely bár idegenkedik a kére­lem teljesítésétől, kísérletképpen mégis megengedte 5 darab próbaautomata felszerelését■ Ezt az 5 kísér­leti készüléket most 5 kocsi perronjára felszerelték j és a. forgalomban szerzett tapasztalatok alapján dö,n- i tenek majd a koncesszió megadása, vagy megtaga- j dása dolgában. Állítólag 1 Annakidején ismertette a Független Budapest azt a törvénytervezetet, mélyet a kereskedelmi miniszter az üzleti hirdetések elfajulásának megakadályozá­sára készített és hozzászólás végett a fővárosnak is megküldött. A főváros részletes felterjesztésben fej­tette ki a maga álláspontját és észrevételeit, melye­ket a kereskedelmi miniszter nagyrészt honorált is. Ez derül ki a törvény most megjelent végrehajtási utasítási tervezetéből, melyet a főváros a héten szin­tén kézihez kapott. A kereskedelmi miniszternek ugyanis az az óhaja, hogy mielőtt e fontos problé­mában végleges intézkedések történnének, a terveze­tekhez az illetékes tényezők és érdekeltségek hozzá­szólhassanak és így e kívánságok figyelembevételé­vel az üzleti hirdetések terén közmegelégedést és közmegnyugvást keltő állapot következzék be. A megküldött végrehajtási utasítás szerint a jö­vőben, egyes pontosan megjelölt kivételektől elte­kintve, nem szabad többé árukat valamely alkalom­szerű vásárlási lehetőségnek hirdetésével árusítani. A törvény megemlíti, hogy melyek azok az esetek, amelyek a rendes üzleti forgalmon kívül esnek, ezek: a csődtömegből, a zálogházból, árverésből, vala­mely megvásárolt üzletből származó áruk. De a tör­vényben megállapított tilalom alá- esik az egyéb megjelölések egész sora is, például az áruk főúri hagyatékból, gyűjteményből, valamely elemi csapás után fennmaradt készletekből, általában alkalmi vé­telből való származásának hirdetése is. Az alkalom­szerű vásárlási lehetőségek hirdetésével való árusítás tilalma alól a törvény mindenek előtt kiveszi a bíró­nemcsak cukorkaautoniatákat, hanem ciga­retta árusító automatákat is akarnak a villa­mosokra felszerelni, így akarják kikénysze­ríteni a villamosokon való dohányzási tila­lom megszüntetését. A bérlő társaság a bruttó bevételből 10 százalék részesedést akar adni a BSzKRt-mik. Miután a kal­kuláció szerint évente 1.5 millió pengő bevételre szá­mít az automaták forgalmából, a BSzKRt a koneesz- szióból évente 150.000 pengő részesedéshez jutna. súg, vagy a közigazgatási hatóság intézkedése alap­ján fognatosílott árverés hirdetését. Üzletmegszüntetést, áthelyezést, végeladást, vagy hasonló körülményt hirdetni csak az iparhatóság engedélye alapján szabad. Az engedélyt rendszerint csak az egész árukészletre adják meg, egyes árufajtákra csak akker, ha a ke­reskedő egyik-másik cikk árusításával tényleg kény­telen végleg felhagyni. Aruknak egyenes kiárusítás céljára való beszerzését, bizománybavételét és enge­délynek ilyen áruk kiárusítására adását tiltja a törvény. Külön rendelkezik a végrehajtási utasítás az idénykiárusításokról. A kereskedők évenként legfeljebb kétszer 15—15 nap­nál nem hosszabb időn át divatját múlt, raktáron maradt, kiselejtezett árut alkalmi kiárusítás hirdeté­sével forgalomba hozhatnak. A kiárusítás idejét azo­nos időszakokra állapítják meg. Karácsonyt és húsvé­tid megelőzően szintén lehet alkalmi árusítást hir­detni, de a hirdetmények nem utalhatnak üzletfelosz­tásra, végeladásra, vagy egyéb hasonló körülményre sem. Az intézkedések betartását az érdekképviseleti testületek fogják ellenőrizni. Kormányférfiak, városvezetők, pártvezérek informálják a Független Budapest et Megszűnik az „alkalmi a „végeladás99 és „kiárusítás99 A tisztességtelen reklámozást megakadályozó törvény tervezete Régi városházi mozaik Budapest problémái 1880-ban Közli: KEREKES ALADÁR A nyolcvanas évek városházájának élete közel sem volt oly mozgalmas', eredményekben gazdag, mint a maié. Kezdetleges volt a v állalkozási kedv, a 'magánépítkezések lassan haladtak. Itt-ott találko­zunk útburkolási, vízvezetéki hírekkel, mindent dominál a „sugarúi“ (mai Andrássy út) parcellái­nak eladása és ezek beépítése. Középületek emelésé­ről azonban ritkán esik szó. A vámház, -a régi ar­tézifürdő, a margitszigeti fürdő, a rakpartok, a hű­vösvölgyi lóvasút építésének tárgyalásával foglalko­zott a hatóság, de már abban az időben is a köz­munkák tanácsa Valóságos kerékkötője volt a fővá­ros fejlődésének. Ebből az időből jegyziink fel egy­néhány esetet. A főváros tanácsa 1880 januárjában a gabonának a padláson való elhelyezését megtiltotta. A középí­tési bizottság Puskás F.-nek telefonhálózat létesíté­sére vonatkozó kérelmét pártfogolja, a Rudas-fürdő építési terveit és költségvetését (48.000 forint) pedig helybenhagyta. A városligeti színkör bérleti szerző­dése szerint Feld Zsigmond igazgató 1879. évre 150 forintot lett volna köteles jótékony célra fizetni. Feld már akkor sem tudott kötelezettségének eleget tenni, a gyapjáuccai német színház engedélyét a közgyűlés 1880 április 14-én véglegesen meg tagadta, Az engedély megadása mellett szólalt fel Iiadocza János, Futtaky Gyula és Havas Sándor. A; főváros középítésii (biziottsjágai Wein János vízműigazgatónak a dunabalparti művek sikeres fej­lesztéséért 15 ezer forint jutalmat szavazott meg. Barkóczy Pál bárót a főváros felvette a szegények házába. A főváros tanácsa és pénzügyi bizottsága a krisztinavárosi színkör lebontását javasolta, a közgyűlés azonban a további fenntartást szavazta meg. A III. kerületi köztemetőben már nem volt férőhely, azért a közgyűlés a kavicsgödörnek neve­zett dűlőt jelölte meg az új temető helyéül. Az <il la I kertben 127 emlős, 585 szárnyas, 0 leknőc, 2 kígyó és 1 gyíkféle volt. A honvédelmi miniszter egy leiratában kérdezi: hajlandó-e a főváros egy lovassági laktanyát építtetni. A villany világítást a Margitszigetre 1880 júliusában vezették be. Hat millió formt kiadás mellett az 1879-i költségvetési év­ben a főváros fél millió forint felesleget ért el. A tanács a Bókus-kórházban 81 krajcár, a János-kór- názban pedig 81 krajcár napi ápolási díjat javasol, Az újonnan rendezett Múzeumkert őrzésére 4 ha- dastyánt alkalmaztak. A padokat számokkal látták el s egy ülésért 2 krajcárt szednek. Ismét egy régi Pestet bontanak le. Ez a bosszú „Isién szeméhez“ címzett ház a Kerepesi úton. Mikor még a hatvani kapu állt s ott végződött a város, az „Isten szemé­ről1 nevezett ház, úgy, mint a Beleznay-kert is ma­jor volt. Az említett házat a Jankovics-család bírta, mint nemesi kúriát. A fővárosi házipénztárnál 1880 augusztusában rendelkezésre álló 115.000 forintból a tanács 80.000 forintot az Első Hazai Takarékpénz­tárnál, 20.000 forintot « Budapest Fővárosi Taka­rékpénztárnál, 15.000 forintot pedig a Magyar Or­szágos Takarékpénztárnál helyezett el, A Közüli Vaspályatársaság az óbudai vonalon lefektetendő második sínpár terveit benyújtotta a tanácsnak. Az. Elevátor építésére 2 millió hatszázezer forintot ter­veztek, ebből az összegből 800.000 forintot töröltek, úgy, hogy az Elevátor költségvetése 1 millió 800.000 forint lesz. A prímási palota építését Simor János herceg- prímás 1880-ban kezdte sürgetni. Az állóikért látogatói között állatokat is sorsol­tak ki. A belépők nyertek majmot, díszpintyet, dísz­galambot, papagájt, kanárit, pávát, rókát, kakadut. A Petőfi téren és Eskü téren hordozható gázzal próba világítást tartottak. Hegedűs József és Keiner Káruly tisztviselők 11.301 forint és 35 krajcárt sikkasztotled: a főváros házipénztárából. A főváros tanügyi bizottságának ülésein nagy megdöbbenést keltett az leleplezés, hogy az iparrajz- iskolában alkalmazott tanárok nagyrésze nem lúd magyarul. Nem tudnak írni, olvasni, elemi iskolát iáig végeztek, szíjgyártó legényből, kőművesből, szobafestőből lellek rajztanárrá. A királyi pár ezüstlakodalma alkalmából a fő­város százezer forintos alapítványt tett gyennek- menedékház felállításéra. 75.000 forintott szavazott meg a közgyűlés Rudolf trónörökös esküvője alkalmából rendezendő ünnepségek költségeire. A tűzoltók részére a főváros 18 pár lovat bérelt vállalkozóktól napi 2 forint 59 krajcárért azzal, hogy a vállalkozók a lovakat abrakolni tartoznak. Javaslat történt már 1880-ban arra, hogy a budai színkört bontsák le, a főváros pénzügyi bizottsága azonban a további fenntartás mellett szavazott. Ebben az évben jelölték ki a rákosi temető mai helyét temető létesítésére. A kormány értesíti a fővárost, hogy a Margit hídtól a Filatori gátig húzódó Dunapartot Óbuda árvíz elleni védelme érdekében ki fogja építtetni és felemeltetni. Az Andrássy, illetve akkor még sugárúti ló­vasút. megépítésére hárman is pályáztak, és pedig a lóvcisúttársulat, a Tottis-cég és Brachfeld Adolf. Adóhátralék miatt Óbudán annyi bútort fog­laltak le, hogy a fővárosi raktárak teljesen meg­teltek. Izgalmas közgyűlése volt a fővárosnak decem­ber 9-én, amikor a gyapjuuccai német színház ügyét tárgyalták. Gintner Károly budapesti ház­tulajdonos azt kérte, hogy öt évre német nyelvű előadásokra kapjon engedélyt. Királyi Pál, Bus­bach Péter, Tóth Lőrinc, Polónyi Géza, Matolay Elek, Lipthay Béla báró, Morvay Lajos, Hoffmann Pál felszólalása után a közgyűlés 229 szavazattal S5 ellenében az engedélyt megadta. A pénzügyi bizottság a városligeti tó halászati, korcsolyázási és ladikázási jogát 1881-töl kezdődő 3 évre Pollacsek A. F. cégnek 5700 forintért. adta bérbe. A Tabán lerombolása nem újkeletű. A tanács már 1880-ban elrendelte a Bereg ucca 3., Dornb ucca 18., Vajda ucca 5., Gyökér ucca 8. és Fácán ucca 10. számú házak lerombolását. A Rudas-fürdő vendéglőjét Brückner F.-nek 300 forint évi bérért adták ki. A vásárigazgatóság értesítette a tanácsot, hogy a katonai térparancsnokság az élelmiszerek kimu­tatását németül kívánja. A tanács utasítására a kimutatást nem fordítják le németre. A tanács az összes hivatalokat utasította, hogy csak magyar szövegű ajánlatokat, számlákat és költségvetéseket fogadjanak el. A felekezetűélkiUiekröl a polgármesteri hivatal anyakönyvet vezet, melybe 1880-ban 12 szülő ve­zettette be gyermekét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom