Független Budapest, 1933 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-19 / 29. szám
4 Független Budapest Budapest, 1933 július 19. Kiújult a harc a kórházi kérdésben kormány és főváros A vidéki betegek kórházi ellátása az elmúlt évben 3 és fél milliójába került a fővárosnak A fővárosi kórházak anyagi ügyei nyugodtabb mederbe kerültek ugyan, a végleges rendezés azonban még mindig nem következett be. Az egyetlen eredmény az, lrogy a főváros — a kormánnyal töi- tént ismeretes megállapodás óta — visszatartja a betegápolási pótadóból az évi 7 milliós megtérítést, ellenben még mindig nincs rendezve a vidéki betegek ápolási díja és még egy sereg fontos anyagi kérdés, mely alapjában érinti a kórházak zavartalan működését. A vidéki betegek ápolási díjainak megtérítését annakidején a népjóléti miniszter megígérte és évente több mint egy milliót kellett volna megfizetniük a szomszédos törvényhatóságoknak ezen a címen. A milliók egyre szaporodnak, anélkül, hogy kiegyenlítést nyernének, vagy a vidéki törvény- hatóságok egyetlen fillér törlesztést is teljesítenének. A főváros most összeállíttatta a vidéki törvény- hatóságokkal szemben támasztott kórházi költség- követelését és ebből az a megdöbbentő tény derült ki, hogy csupán az elmúlt évben 3.5 milliójába került a fővárosnak a vidéki betegek gyógykezeltetése és erre a hatalmas kiadásra egy fillér megtérítést sem kapott. Csordás Elemér tiszti főorvos megdöbbentő adatokat sorolt fel a vidéki törvényhatóság oknak a fővárossal szembeni indolenciájáról. Nap-napután előfordul, hogy a vidéki kórházak vagy hatóságok elmebetegeket szállítanak fel Budapestre és künnhagyják őket a pályaudvaron őrizetlenül, nehogy Régi panasz, hogy Budapest helytelen irányban fejlődik! A belterületeken — még a legforgalmasabb uccákban is — egymás mellett állanak a rozoga földszintes házak, üres telkek, és semmiféle intézkedés nem történik ezek beépítésére, ezzel szemben a kültelkieteken — ahol még közművek sincsenek — elszórtan épülnek a házak tömegei. Városfejlődési szempontból ez igen hátrányos, mert a belterületek kiépítése eltolódik, de amellett anyagi károsodást is jelent a városra ez a fejlődési mód, mert előbb-utóbb a külterjes fejlődésre való tekintettel is ki kell építeni a rendkívül költséges közműveket, közlekedési eszközöket. Ezek a beruházások pedig alig amortizálódnak, mert az a néhány ház, amelynek kedvéért utat, csatornát, világítást, közlekedési eszközt létesítettek: nem fogyaszt any- nyit, és nem juttat a köznek annyi bevételt, amennyi az amortizáció fedezésére elegendő lenne. Ép ezért a főváros most mindent elkövet, hogy a városfejlődést ebből a helytelen irányból elterelje és a Közmunkatanáccsal együtt még nagyobb szigorúsággal fogja intézni ezt a kérdést az építési engedélyek kiadásával kapcsolatban. Először is arra fognak törekedni, hogy a belterületeken épüljenek be az üres telkek A városi közszúllítások körül mostanában sűrűn akadnak bonyodalmak. Egyszer a kartel lép fel a fővárossal szemben, máskor szabályi ohmok az ajáin- la,°k, de mindig vagy legalább is legtöbbször olyan körülmények fordulnak elő, melyek a pályázat megsemmisítéséi vonják maguk után. Valószínűleg most is hasonló intézkedésre kerül a sor a főváros legutóbbi textilszálatási versenytárgyalásával kapcsolatban. A múlt héten járt le ugyanis a pályázat a fővárosi altisztek, köztisztasági munkások, tűzoltók, ja vadalmi őrök és a többi egyenruházott személyzeti téli ruhaszüksé'gletének ellátására. Ez a közszáliílás mintegy 2000 pengő értékű é« többnyire igen élénk érdeklődés szokott iránta megnyilvánulni. A textilszállítási versenytárgyalások a legtöbb esetben nem bonyolódnak le simán, mert itt lép fel a legsűrűbben a kartól. Az utóbbi időben azonban mintha nyugalom állott volna be a textiliparban, a versenytárgyalásokat zavarmentesen lehetett megtartani. A uniti heti páa kórházak megtagadják felvételüket. A főváros kénytelen ezeknek a vidéki elmebetegeknek helyet adni, mikor ugyanakkor a budapesti elmebetegeket nem tudják elhelyezni. A fővárosi kórházakban állandóan 1500—2000 vidéki beteget ápolnak, akiknek nagyrésze szintén hasonló körülmények között került a budapesti kórházakba. A környékbeli városokból és községekből tömegével szállítják fel a betegeket és még a szállítási és személyzeti költségeket is a fővároson hajtják be. Ez az állapot tovább nem tűrhető, mert rövid időn helül ismét odavezetne, hogy a fővárosi kórházak a csőd küszöbére kerülnek. A főváros nem bír el évente 3.5 milliós terhet a vidéki törvényhatóságok helyett. De emellett a klinikai osztályok működése is évente sok százezer pengős kiadást okoz a fővárosnak, amiért szintén nem kap megtérítést. Az összegyűjtött adatok alapján a főváros ismét lépéseket tesz a kormánynál és a képviselőik bevonásával fogja sürgetni, hogy ebben a régen húzódó ős egyre súlyosabbá váló anyagi problémában a kormány kielégítő intézkedést tegyen. Amennyiben a kormány nem kötelezné a vidéki törvény- hatóságokat az illetőségűik alá tartozó és budapesti kórházakban ápolt betegek gyógykezelési költségeinek mindenkori megtérítésére és a már eddig felgyülemlett sokmilliós tartozások megfizetésére, úgy a főváros záros határidőn belül a, budapesti közkórházakat magánkórházaknak nyilvánítja és a jövőben kereken megtagadja a vidéki. szegénybetegek felvételét. és a földszintes házak helyén bérpaloták létesüljenek. Ennek érdekében felirattal fordulnak a kormányhoz és bizonyos útvonalakra, illetve városrészekre különleges luízadómentességi kedvezményt kérnek. Megszigorítják ugyanekkor a külterületen való építkezést és csak olyan helyeken fognak építkezést engedélyezni, ahol már vannak közművek vagy, ahol a már kiépített közmű nincsen nagyon távol és meghosszabbítása nem jelent nagy költséget. Ez az intézkedés gátat fog vetni az eddig űzött telekspekulációnak. Eddig — befolyásos egyének — tömegével parcellázták ingatlanaikat,! melyeket előzőén közművekkel láttak el, és megtörtént, hogy egy-egy építkezés érdekében drága utakat, csatornákat és vízvezetéket épített a főváros. Előreláthatólag a jövőben ez nem fog megismétlődni és a kiadandó intézkedések véget vetnek ennek a káros városfejlődési irányzatnak. lyázat azonban újból olyan eredményeket produkált, amelyek minden valószínűség szerint a pályázat megsemmisítését vonják maguk után. A beérkezett ajánlatok legnagyobb része lényegesen drágább árakat tartalmazott, mint a múlt, évi vállalati összegek. Aliiig- 25%-kal drágább vállalati egységárakat jelöltek meg- a cégek új pályázataikban, mint amennyiért a főváros tavaly szerezte he posztó- és egyéb ruhaanyag-szükségletét. Ez a nagy áremelés teljesen indokolatlan, mert húr tény, hogy a fázisadó életbeléptetés© következtében a textilneműnk drágultuk, ez a fázisadókülönbözet csupán 5%-os emelkedést tesz indokolttá. Nagyon furcsa tehat, hogy a legolcsóbb ajánlatok most átlagosan 25%-kal többet követelnek, vannak azonban ajánlatok, amelyek a tavalyi beszerzési árnál 50—S0%-kal is drágábbak. A pályázók között van a Budakalászi Textil- művek, a Trunkham Posztógyár, a Richards Richard Posztógyár, a Csepeli Magyar Posztógyár, a Kelenföldi Posztógyár, a Slerer Viktor cég, a Lignum- Taussig Sámuel cég, az Első Magyar Gyapjúmosó és végül a Soproni Szőnyeg- és Textilművek, A legolcsóbb ajánlatok között a legnagyobb áremelkedés a köpenyposztóknál mutatkozik. Az oliv színű köpenyposztók legolcsóbb ára 31.6%, a szürke színűé 29.4%, a kék színűé 31.6%, a fekete köpenyposztó 30%-ka] drágább a tavalyi beszerzési árnál. A szürke lódenkelme legolcsóbb ajánlati ára 14.1%-kal drágább, mint amennyiért tavaly vásárolta a főváros. A nadrágkelmék közül a kék 24.1, az oliv színű 26, a tűzoltók részére szükséges világoskék nadrágszövet 25, a fekete 24.5, a sötétkék 14.6, a szürke nadrágkelme legolcsóbb ajánlati ára 12%-kai drágább a tavalyi beszerzési árnál. A bélésposztó legolcsóbb ára 17.3, a bélésszöveté 13%-kal magasabb, mint amennyiért tavaly szerezték- be. Miután ilyen árak mellett a főváros 40—50.000 pengővel többet lenne kénytelen a szövetért fizetni a tavalyi árnál, erre pedig fedezete nincs, a polgár- mester — értesülésünk szerint — a pályázat megsemmisítése iránt fog intézkedni. Olcsóbb lett PERL félfehér kenyér Szent Kristóf plaKett az idegenforgalom szolgálatában Nemzetközi oKmányoK helyett „előjegyzési jegy“-gyel léphetik át Külföldi autók a magyar határt A fővárosi idegenforgalmi hivatal most küldte szét rendkívül ízléses nyomtatványait, melyek a Szent Kristóf plakett propagálását szolgálják. Mint ismeretes, Kovácsirazy Vilmos tanácsnok kitűnő ötlete volt ennek az emlékplakettnek az egyszerűsítése és bizonyos, hogy az új propanganda-eszköz nagy sikerekre fog vezetni és nagymértékben segíti majd elő Budapest idegenforgalmát. A prospektus rámutat arra, hogy az elmúlt években — mióta a bécs—budapesti országút Európa egyik legjobb autóútja lett — autós idegenforgalmunk nagymértékben fejlődik, úgyhogy tavaly Bécs felől 8327 autó lépte át a. magyar határt, 42%-kal több, mint az előző évben. A fejlődés újabb lehetőségét nyitotta meg a közelmúltban a főváros kérelmére az «előjegyzési jegy» rendszerének bevezetése. A határátlépéshez ezelőtt nemzetközi vezetői igazolvány és triptiquett, vagy earnett váltása volt szükséges. Ezeknek a memzetközi okmányoknak a beszerzése nagy utánjárással és költséggel járt. Mindez feleslegessé vált most. Bármelyik Ausztria felől hozzánk, érkező autó, nemzetközi okmányok nélkül is átlépheti a magyar határi, csak a határon kell «előjegyzési jegyet» váltania. Az okmányok beszerzésével járó előzetes utánjárás nem szükséges, az előjegyzési jegy ára pedig 5 napi magyarországi tartózkodásnál 6 pengő, 10 napra 10 pengő, jóval olcsóbb a triptiquett, vagy a earnett áránál. Ausztriában és Svájcban fiz, előjegyzési jegy rendszerét már évekkel ezelőtt bevezették és az eredmény az volt. hogy az autós idegenforgalom .megkétszereződött. Megfelelő propagandával ezt remélhetjük mi is. Az elsőrendű autóút és az előjegyzési jegy lehetőséget nyújtanak az autósok körében eredményes idegenforgalmi propagandára. Ezt a lehetőséget használjuk ki most a Szent Kristóf plakett ajándékozásával. Közismert autóskövökben, hogy minden amatőr automobil-isi a szívesen gyűjti az autóhűtőjén elhelyezhető plaketteket. Az is köztudomású, hogy az autósok védőszentje Széni Kristóf, akit minden vezető — valláskiilönbség nélkül — pattónusának tekint. Az autósoknak ezt a plakett-gyűjtő szokását, szenvedélyét akarja a főváros megfogni idegenforgalmi propagandának. Minden külföldi autós, aki a tőváros bécsi irodájába)) előzetesen jelentkezik, Budapesten az Idegenforgalmi Hivatalban egy mű- részi kivitelű Szent Kristófot és a háttérben Budapestéi ábrázoló plakettet, kap. A piákét, mint a budapesti út kedves emléke, minden útján kísérni fogja gazdáját é.s mindenütt hirdetni és tovább is propagálni lógja Budapestet. Egészen bizonyos, hogy a Szén) KvislóI plakett az autósok között hamarosan iii lép széni lesz.^ Ennek előmozdít Vsa érdekében küldte most. szét a főváros a plakettet ismertető prospektusoké t. A belterjes fejlődés előmozdításával véget vetnek a telekspekulációnak Házadómentességet biztosítanak egész városrészekre a belterületeken építtetőknek A textilkartel újabb manővere a főváros ellen Mik rejlenek egy posztószállítási versenytárgyalás mögött? A polgármester minden valószínűség szerint megsemmisíti a versenytárgyalást
