Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-04 / 18. szám

(> Független Budapest Budapest, 1932 május 4. Az tij tandíjszabályzat rendelkezései Korlátozták a tandíj mentesek számát — Érdekes újítások az iskolákban A Független Budapest már jelentette, hogy Steady Károly tanácsnok, a tanügyi ügyosztály ve­zetője elkészítette a Községi iskolák tcindíjszabálysa­lának módosítását. A jövő héten kerül tárgyalásra a mindenkit érdeklő szabályrendelet, amely a régivel szemben áttekint­hetőbb, a törvényes rendelkezéseket jobban összhangba hozza és fokozot­tabban veszi figyelembe a főváros pénzügyi érdekeit, anélkül, hogy ez­zel az iskolás gyermekek szülőire na­gyobb anyagi terheket hárítana. A szabályrendelettervezet, amely közel 50 gépírásos oldalra terjed és 74 szakaszból áll, mindenekelőtt megállapítja, hogy Szendy Ti ár oly a beiratási díjat minden ta­nuló köteles megfizetni, a tandíj tekintetében azonban kivételek vannak. A beiratási díjak 40 százalékát a polgári és közép­iskolákban tanulmányi kirándulások költségeire, a könyvtár gyarapítására és szaklapok beszerzésére, a felsőbb zeneiskoláknál 40%-ot hangjegytár gyarapítá­sára, a felsőkereskedelmi iskoláknál 30%-ot írógépek, a zeneiskolákban 30%-ot hangszerek, a női iparisko­lákban pedig a beiratási díjak 30%-át varrógépek be­szerzésére kell fordítani. A közalkalmazottak gyerme­kein kívül jövőben a hadiözvegyek, hadirokkantak, to­vábbá a munkások és a napszámosok gyerme­kei is a középiskolákban fél tandíjat fizetnek. Minden rendes és magántanuló azonban az egész tandíjat köteles megfizetni. Az iskola igazgatója álla­pítja meg, hogy az egyes tanulók a tandíjfizetés tekin­tetében első vagy második fokozatba kerülnek-e. Azt a tanulót, aki az előírt időre a tandíjat ki nem. fizeti, az igazgató az iskolából hazaküldheti. A tandíjak kezeléséért az iskola igazgatóját há­rom százalék jutalék illeti meg, míg a zenetanfolya­mok tandíjainak 20 százaléka jut az igazgatónak. Részletesen intézkedik a szabályrendelet arról, hogy a tanulók közül ki tarthat számot egész vagy fél tan­díjmentességre. A tandíjmentes helyek korlátozás­hoz vannak kötve. Leánygimnáziumokban, leány­líceumokban, női kereskedelmi iskolákban és tanfo­lyamokon a létszám 10%-a, a reáliskolákban és a fiú kereskedelmiben 20%-a, a női ipariskolákban és kereskedelmi szaktanfolyamon 30%-a, zeneiskolákban 10% kaphat teljes tandíjmentességet. Polgári iskolákban a tandíj mentes tanulók száma nincs korlátozáshoz kötve. Rendkívül méltánylást érdemlő esetekben az isko­láknál a tanulók létszámának további 2%-át lehet tandíjmentességben részesíteni. A befolyó tandíja­kat és beiratási díjakat az iskolák ezentúl nem ke­zelhetik önállóan, hanem 1 a központi pénztárba kell befizetniük és a főváros ezeket az összegeket az iskolák szükség­letének ellátására fordítja, még pedig központi be­szerzés útján. Ilyen módon azt remélik, hogy sokkal olcsóbban tudják az iskolák szükségletét tömegbe­szerzés révén ellátni. A szabályrendelet szerint az elemi iskolákban a beiratási díj 1 pengő, tandíj nincs. A polgári isko­lában a beiratási díj 10 pengő, a tandíj 56 pengő, leányiskolákban 18, 72, leány középiskolákban és felsőkereskedelmi iskolákban 36, 144, droguista to­vábbképző és ipari tanfolyamokon 11, 56, középisko­lát végzettek kereskedelmi tanfolyamán 56, 220, női ipariskoláknál, iparrajziskoláknál, női háztartási is­koláknál és tanfolyamoknál, kertészképző iskoláknál 22, 88, zenetanfolyamoknál 18, 72, felsőbb zeneiskolák­nál és felső mezőgazdasági iskoláknál 36, 144 pengő. Közalkalmazottak gyermekei ezeknek az összegeknek felét fizetik. Az elemi iskolai magánvizsgálati díj 35 pengő. Csepelen épül az új repülőtér Szakértői szemle egyhangúlag Csepel mellett döntött, ahol állami területen építik meg az új repülőteret Ferenc József-hídtól lefelé terjedő partot kiépítik. Duna­A múlt héten, tartották meg a polgármester el­nöklésével és szakértők bevonásával a nagyszabású ankétet az új budapesti repülőtér dolgában. Ügy lát­szik, a megbeszélésen egyhangú megegyezés jött létre, mert valamennyi jelenlévő szakértő egyetértett abban, hogy az új repülőtér céljaira legalkalmasabb a Csepelsziget felső csúcsa, amely az állam birtokában van. Eddig mindig fővá­rosi területet kerestek az új repülőtér céljára és a főváros közismert lojalitásánál fogva készséggel leit volna hajlandó legértékesebb területeinek egyikét át­engedni. Óbudán, a rákosi gyakorlótéren, a Külső Jászberényi úton és a temetők közelében ajánlóit fel a főváros nagy kiterjedésű területeket az új repülőtér megépítésére, sőt még arra is vállalkozott volna, hogy nagyobbrészt saját költségén, esetleg inség- munka. keretében elvégeztesse az új repülőiéi- talaj­egyengető munkálatait. Most azonban, hogy a szakértő bizottság várat­lanul Csepel mellett döntött, a főváros egyszeriben kikerül az obligóból és a jelek szerint mentesülni fog az új repülőtér épí­tésével kapcsolatos mindennemű anyagi kötelezettség alól is. Ép ezért a főváros szeretné íixirozni a szak­értői megállapodást és még ezen a, héten szakértői helyszíni, szemtét is rendez Csepelen és felszólít ja az illetékes kor mány tényezőket, hogy az új repülőtér építését a legsürgősebben, kezdjék meg, minthogy ez a terület teljesen sima, semmiféle földegyengető munkára nincs szükség és csupán a felépítményeik költsége terheli az új intézmény létrehozását. Ez non jelent túlságos költséget és még ez a kevés befek­tetés is rövid idő alatt megtérülne a repülőtér for­galmából és a repülő-vállalatok díjaiból. A városházán már szép terveket dolgoznak ki arra az esetre, lm a csepeli új repülőgép leik,ölő, amely nemcsal,- szárazföldi, hanem vízi, légi jármüvek állomásául is log szolgálni, a Közeljövőben megva­lósul. Kétségtelen, hogy ez a megfelelőbb repülőgép- állomás nagymértékben hozzájárulna Budapest ide­genforgalmának emeléséhez és mért az illelékes kö­rölc nagy súlyt vetnének arra, hogy a repülőgépen j ideérkező idegen már az, első perében kellemes be- : nyomást szerezzen Budapestről. Ma a Mátyásföldre I érkező idegen háromnegyedórán át mezőkön és- kill- j városi rossz külsejű házak között robog autón, amíg a várost eléri és nem a legjobb impressziókat kapja Budapest világvárosi voltáról. Ha a repülőállomás Csepelszigeten lesz, az idegen kellemesebb benyo­mást szoroz megérkezésekor, mert .akár autón, akár motorcsónakon jön be a városba, 5—10 perc alatt a \ centrumban van és az egész úton lakott, kultúrált területet láthat. Ezt az impressziót még növelni akar ják azzal, hogy KÓVEZŐMESTEREK ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐK Schaffer György II., Felvinci-u. 17. Tel.: 52-3-64 Helfenstein Károly VI., Hungária-körút 71. Telefon: 91-3-64 Reinisch és Wohl Ajtósi Dürer sor 7, sz. Telefon: 38-0-62 Neuman Ferenc VII., Egressy-út 34. Tel.: 96-6-40 Obendorf er József VIII.,Ludovíceum u. 18. Tel.: 38-4-65 KRAUSZ FERENC V!., Hungária-körút 71. Tel.: 91-3-64 Obendorf er Károly» Rudolf I., Horthy Míklós-út 29. Tel.: 69-2-99 S eliiúTVr A n tál II., Biai-út 21. Tel.: 52-2-ÍH Kandi István III, Pacsirtamezö-u. 7, Telefon: 62-0-28 Úgy is küszöbön, a Boráros téri híd megépítése és ezzel I kapcsolatban, úgyszintén az új repülőéi lom ás létesii- 1 ésére .hivatkozással, ismét napirendre tűzik a közraktárak és a dunaparti teherpályaudvar kitelepítését, annál is inkább, mert a Soroksári úti élelmiszer tiagy- vásár telep mellett a MÁV hatat inas új pályaudvart j tél esttel I m így már lele&gessé vált a dunaparti pú- : lyaudvav. Ezeknek sürgős eltávolítását követelik a városrendezési szakemberek is.. Az itt fekvő összes területek a főváros tulajdonú és a tervek szerint a Ferenc József-hídtól végig széles parksáiv vonulna végig, de jutna boly nagy bérpaloták építésére is. Az új repülőtér és a Boráros téri híd nagy lépés­sel vinné előre ennek az elhanyagolt vidéknek a fej­lődését. Hunhácsy Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyar BUDAPEST, VII, RÓZSA UCCA 39 TELEFON: J. 312-80, 350-16­Áruminta vásáron idegesség Ingyen kap a tavaszi SZdlSnVJS fáradtság fenyőíürdőtablettát JJ“jtIansás mindenki, ki e hirdetést felmutatja standunknál A városi mérnökök és a magán műszaki munkák A Városi Mérnökök Országos Szövetségének közgyűlési programja A Városi, Mérnökök Országos Szövetsége május lil én tartja Budapesten ezévi közgyűlését, amelyen érdekes kérdések kerülnek megvitatásra. A legfon­tosabb napirendi pont a városi és községi mérnökök műszaki magántevékenységének kérdése. A köz- igazgatás rendezéséről szóló és az új fővárosi törvény ugyanis nagyon megszorította, a varosok szolgálatá­ban álló közigazgatási és üzemi mérnökök műszaki magántevékenységének körét. A magánmérnökök is széleskörű akciót kezdtek és teljesen el akarják venni a lehetőségét annak, hogy a közszolgálatban álló mérnökök mű­szaki magántevékenységet folytathassanak. A városi mérnökök közgyűlésük alkalmával javas­latot terjesztenek elő, hogy a szövetség, azonkívül minden város vezetősége külön-külön intézzen fel- lerjesztést a belügyminiszterhez és kérje az említett törvények olyértelmű módosítását, hogy a közszolgálatban álló mérnökök saját váro­suk lakosai érdekében továbbra is folytathas­sanak műszaki magántevékenységet. Hivatkoznak arra, hogy sok város annakidején csak oly módon tudott mérnöki állást szervezni, hogy szerződésileg megengedte mérnökének a magántevé­ken ység folytatasát. A kongresszuson résztvevő mérnökök május 9-én, u közgyűlést megelőző napon megtekintik a Garay téri új vásárcsarnokot, a maglódul ti Horthy Mi ki ős­kor házat., a bihariúti új vasvázas szükséglakásokat és az új fővárosi anyagvizsgáló intézetet. Másnap, május 10-én a káposztásmegyeri vízmüvek bővítési munkálatait, a. szentendrei szigetre vezető Duna alatti alagutakat és a Nemzetközi Vásárt tekintik meg. műszaki bőr- ós géphaj tószíj gyár Szoiuly ii.eea 3ö. Telelőn : 28—8—31 PENTEK SÁNDOR Budapest, V Növényi és chromcserzésfi és ,,Rcd-Cliroinc rÉDCTÍ T A lé varró- és kötőszfjak,műszaki ber- UJlrOíJJAIV „Buífaló“, „Record“ géplmjtószíj különleges erouponból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom