Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-20 / 29. szám
4 Független Budapest Budapest, 1932 július 20. Megjavultak a „boldog bekr óta Budapest lakásviszonyai Tööto o föbériő cs líeveseDD az albérlő, íobbaK a lahásoh, mégegíjszer annyi a fiürőöszaba — Buda softftai gyorsabban fejlődül, mini Pesl M HÉT Mi történt Kisvár dán? Kisvárdán az ellenzéki 'jelölt győzött a kormánypártival szemben, ami a magyar választási rendszer mellett a csodával határos. Vannak még csodáik. Az egységespárt kétségtelenül hivatkozni is fog erre a csodára. Mondván, hogy „nyílt választáson is érvényesülhet a választók akarata“, megmutatta ezt Kisvár da. Mi másképpen látjuk ezt a dolgot és hisszük, hogy a miniszterelnök, a talpig becsületes és jóhiszemű Károlyi Gyula gróf is úgy gondolkozik, mint' mi. A kisvárdai választás azzal a beszédes eredménynyel végződött, hogy elég volt abból, ami van. másnak kell jönnie, hlég volt az ortodox bethlenizmus- ból, elég volt az egysége sp ár ti-szik Iából, amelyre a kormányzat támaszkodott, új sziklának kell jönnie, amelyre biztosabban lehet építeni, mint a csendőrszuronnyal összetoborzolt többségre és ez a szikla nem lehet más, mint a magyar nép akarata. Ha a többségi párt a maga igazsága mellett könyveli el a kisvár dai eredményt, százszor és ezerszer inkább válhat ja azt magáénak az ellenzék, amelynek ez a választás ténylegesen eredmény. A kisvürdai kaland — reméljük — előbbre viszi a nemzeti koncentráció ügyét, amelyet Károlyi vetett föl és amelytől úgy irtózik a Párt (nagy P-vel) a Szikla (nagy Sz-szel) és amelyet oly hiába remélt az ország (kis o-val). llyefalvi J. Lajos clr. legújabb kiadványa, amely Budapestnek 1912-től 1930-ig eltelt húsz; esztendejéről számol be, rengeteg érdekes adatot tartalmaz. Húsz nagyon nehéz esztendő hű tükre ez' a kis zsebkönyv: együtt van benne a béke, a világháború, a forradalmak és a mostani Budapest képe, még pedig- a legelfogulatlanabb objektivitással. Számokban, amelyek nem hazudnak, melyekkel nem lehet vitázni, de őket magyarázni sem kell, mert „beszélő számok“, melyek elmondanak sok mindent. Néhány érdekes adatot ragadunk ki a sok érdekesség közül. Legutóbb már közöltünk belőle egy kis felekezeti statisztikát, most nézzük a könyvecskének azokat az oldalait, melyek Budapest topográfiái és< lakásviszonyairól számolnak be. Budapest topográfiai viszonyai. Húsz év alatt közel 200 új uccája támadt Budapestnek. 1912-ben még csak 1676 volt az uccák és terek száma, 19-32-ben ez a szám már 1865-re rúgott. Meglepően nagy ez az emelkedés, de megmagyarázza ezt a főváros külterjes fejlődése. 163.73S lakás van fürdőszoba nélkül, vagyis csak a lakások egyharmada fürdőszobás Budapesten. Nagyon meglepő, hogy 1910 óta nagyon megcsappant az albérlőt tartó főbérlök száma. 1910-ben 51.741 bérlő tartott albérlőt, míg 1930-ba;n csak 47.016, aminek a jelentősége csak akkor derül ki, ha közöljük egyúttal azt is, hogy 1910-ben 117.293 bérlő nem tartott albérlőt, 1930-ban pedig 191.171. Albérlő és ágybérlő családfő 1910-ben 106.405 volt Budapesten, 1930-ban pedig csak 73.966. Ezekből és az előbbi számokból meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy bármily rosszak is ma Budapesten a lakásviszonyok, még mindig sokkal jobbak, mint a „boldog“ békében voltak. Sokkal több 'a főbérlő, evvel szemben kevesebb lett az albérlő, abszolút számokban is. lőhet a Gleich-cirkusz! Pizsama vagy nem pizsama? Két pártra szakadt Magyarország, a pizsamások és pizsamaellenesek pártjára. Állítólag vannak közömbösek is, de nem hisszük, mert a közömbösség bűn lenne ilyen fontos nemzeti életkérdésben. A pizsama-kampány során megtudtuk, hogy az ősi villogó fehérnemű tulajdonképpen nem egyéb, mint a pizsama magyar formája, A meglepő fordulat egy pillanatra gondolkodóba ejtett mindenkit, de aztán reszkető örömmel kiálthatunk fel: Heuréke! Megvan a nemzeti összefogás alapja a pizsamakérdésben. Jobb és baloldal összétalálkozhatik: itt a remek „Plattform“, az ősi, villogó magyar! A baloldal, a destruktív, pizsama-haj szoló, kozmopolita élnivügyó beérheti azzal, hogy ez is pizsama. Utóvégre Fedák Sári már színpadképessé tette, mint Kukoricza Jancsi, nem kell egyéb, minthogy Fedák Sári — és ő alighanem hajlandó lesz erre — elsétáljon egy szer-kétszer a korzón ebben a magyar, lengő pizsamában, Utána már jöhetnek aztán a többiek is, és az se lesz baj, ha egyik-másik inkább Paprika Jancsira emlékeztet, mint Kukoriczára. És a jobboldal is meg lehet elégedve, bár neki is engedni kell valamit a nemzeti jellegből. A „magyar pizsama“ ugyanis nélkülözi azt a szép, zsmóros vitézkötést, amely a rút, nemzetközi pizsama dísze. így aztán boldog lesz a magyar, megoldódik az idei nyár legfontosabb nemzeti kérdése. Mindenki pizsamában járhat, anélkül, hogy hazaárulás, vagy szemérmetlen nemzetköziség lenne belőle. Mellesleg: vidéken kiment már a divatból ez az ősi, villogó dolog. De nem baj: a csizmát már úgyis átvették a pesti hölgyek, mért ne viselhetnék hozzá, a hamisíthatlan, borjúszájú, rojtosszélű micsodát?... Szobor-rejtélyek Budapesten, a Kossuth Lajos téren, a földmíve- lésűgyi minisztérium előtt hónapokkal ezelőtt felállítottak egy gondosan bepakkolt csomagot: állítólag nagyatádi Szabó István szobrai. Egyelőre még nem lehet tudni, mi van a csomagban. A szobrászt, aki tervezte, szerződésileg napi ezer pengő potyáiéval sújtották az esetre, ha késik a szoborral. Ezekután a szobai természetesen pontos időben elkészült, fel is állították és most egyelőre — hónapok óta — csomag. A közelben, a földmívelésügyi minisztérium déli oldalával szemben áll egy másik szobor. Lepel nélkül, mondhatnák leplezetlenül. Állítólag a konumün vértanúinak tiszteletére, de ha csak ennyire tiszteljük ezeket a szerencsétlen áldozatokat, akkor hálátlan, elfajult nemzedék vagyunk. A főváros nem járult: hozzá ennek az ízléstelen monstrumnak a felállításához: mégis áll és engedély nélkül sérti mindenkinek a szépérzékét. Nem fejez ki semmit, nem kell senkinek sem, rossz és bántó. Miért tűri a főváros? Vonnálc. még egyéb szobrászán rejtélyek Budapesten, melyeket meg kell oldani, ezekről legközelebb íruytk. De. ezt: a két kérdőjelet észre keV már venni és megkérdezni: miért áll az egyik, mikor nem kellene állnia és miért csomag még mindig a másik, amikor szobor lehetnef . . . Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefón : 230—71, 108—58, 141 — 52 fivi toljesítőképesség : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 00,000.000 drb. tégla, 8,000.OOO drb. csierép PoríLndccmentgyór : P-áhratjan. — Mészégető: Láfoutlan iéglagyárak: Bastia, KfíVííinya, Nyergesűpalu. Érdekesen gyarapodott meg a főváros területe is. Nem beszélünk arról a változásról, amelyet az új fővárosi törvény hozott azzal, hogy Csepel és Budakeszi területének egy részét a fővároshoz csatolta. Budapest „csinált“ új területet magának, a természettől hódított el 25 hektár területet — a Margit- stzíigeten. A sziget területe 1912-beinl 70 hektár leolt, 1932-ben azonban, a közben történt feltöltési munkák folytán egyharmadárnál már nagyobb volt és 95 hektárt tett ki. Hogy mennyit ér ez a 25 hektárnyi plusz, mibe került és mennyiért lenne értékesíthető, az már a közmunkatanácsnak a dolga. A népsűrűség Budán nagyobb arányban emelkedett, mint Pesten, bár abszolút véve, a pesti oldalon négyszer akkora ez a szám, minit Budán. Del míg- a budai oldalon 1910-ben hektáronként 16.3 ember élt, 1932-re ez a szám 22.8-ra emelkedett, vagyis több 30 százalékkal, addig az 1910. évi 82.7-ről Pest lakossága csupán 89.6-ra növekedett fel. Az épületek számának növekedését az alábbi számok mutatják: 1910-ben 18.035, 1920-ban 20.020, 1930-ban 25.868, amit, ha az azóta történt építkezéseket számítva a mai niapig kiegészítünk, bizonyára megkapjuk a 27 ezeres számot. Feltűnő az építkezési tevékenység az 1926-tól 1930-ig- terjedő időben, amit a következő néhány szám igazol: Épült: 1926-ban 557, 1927-ben 996, 1928-ban: 1179, 1929- ben 973, 1930-ban pedig 995 ház. Nagyon érdekes éhben az, hogy Budán abszolút számban is több ház épült az utolsó öt évben, mint Pesten, mert míg a balparton 642 ház épült ez alatt az öt év alatt, addig a jobb parton ugyanez időben 725 ház épült. A főváros lakossága tehát az eddig elhanyagolt budai hegyvidék feléi áramlik, ami természetes és egészséges fejlődést mutat. Az azonban szintén természetes, hogy az új házak magassága a pesti oldalon sokkal nagyobb, mint a budain, ahol a 6791 ház közül 4813 ház földszintes és 1219 egyemeletes. A fürdőszobák száma 42.208-ról húsz év alatt 85.110-re emelkedett, vagyis a kétszeresére. Ugyanitt meg kell azonban említenünk azt a szomorú tényt is, hogy még mindig MOIRET F. ÖDÖN RT.j PAP ÍRN EMU GYÁR Budapest, IX., Közraktár u. 24 | BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARHATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefoni Aut. 530-03 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Gellért Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatiban. ELSŐRANGÚ CSALÁDI SZÁLLÓ! A szálló vendégei a gyógytényezök használatánál 25'/o engedményben részesülnek. -*• Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között. Karteien sodronyfonat-, kerítés-, E«ívi«fl ágybetét- és vasbútorgyár Budapest, ES. kér., Fő ucca 48 Telefón : Automata 517-87. — Alapítási év 1893 A polgármester elutasította a játszási engedély ellen beadott íelebbezést, de visszautasította Gleichéknek azt a kérését is, hogy előadásaikat hat nappal korábban kezdhessék meg Annakidején jelentette a Független Budapest, hogy Európa egyik leghatalmasabb vándorcirkusza, a németországi Gleich-cirkusz beutazási engedélyt kért Magyarországra és a főváros polgármesteréhez is beadványt intézett, kérve, hogy budapesti vendég- szereplését engedélyezzék. A törvényhatósági tanács foglalkozott az üggyel és a polgármester előterjesztésére hozzá is járult a cirkusztársulat budapesti vendégjátékához. A tanácsot ennél az elhatározásnál befolyásolta az a körülmény, hogy két év előtt, amikor a Krone-cirkusz vendégszerepeit Magyarországon és nem engedték meg neki a Budapesten való játszást, a cirkusz Újpesten ütötte fel sátrait és Budapest közönsége a szomszéd városba vitte pénzét. A cirkusz vendégszereplésével kapcsolatban így Újpest jutott váratlan nagyösszegű bevételekhez, mert a társulat ott fizette a nagy belypénzt, engedélyezési díjat, világítást és minden egyéb hatósági költséget, ami Budapestnek jutott volna, ha a cirkusz részére a főváros adott volna játszási eng-edélyt. Budapest károsodott azáltal, hogy az itteni mutatványosok védelmében megtagadta az idegen cirkusz vendég- szereplésének engedélyeztetését. A Gleich-cirkusz esetében azonban a budapesti cirkuszok tulajdonosai és a Magyar Artista Egyesület. is javasolták a budapesti játszás engedélyezését, úgyhogy a főváros minden melléktekintet nélkül megadhatta az engedélyt, amelynek értelmében a Gleich-cirkusz augusztus 19-én megkezdi 14 napra tervezett budapesti vendégjátékát a Tattersall területén. Most Gleichék avval a kéréssel fordultak a főváros polgármesteréhez, hogy augusztus 19-ike helyett már augusztus 13-án kezdhessék meg Budapesten előadásaikat és ennek megfelelően hat nappal korábban érjen véget budapesti vendégszereplésük. E beadvány hírére — amelyet egyébként a polgármester elutasított — egyszerre jelentkezett a Magyar Mutatványosok és Érdektársaik Országos Egyesülete és fellebbezéssel támadta meg a törvényhatósági tanács határozatát. Azt mondották beadványukban, hogy az idegen cirkusz veszélyezteti az amúgy is nehéz körülmények között tengődő magyar mutatványosokat és nem kívánatos, hogy ez a külföldi vándorcirkusz vigye el előlük a magyar közönség pénzét. A polgármester azonban ezt a fellebbezést is elutasította és változatlanul érvényben hagyta a Gleich-cirkusz augusztusi vendégszereplésére kiadott engedélyt. Saly Árpád ny. min. osztálytanácsos tűzifa- és szénnagykereskedő BUDAPEST. Belső iroda: Horthy Miklós út 29. Telefón: 690-01 és 680-99. Külső iroda és csúzda: I., Kelenföld, Budaörsi út 56—58. szám — Telefón: 6S6—15 Géptisztítóanyag és új textilhulladék kereskedés \niM\JÓZSCf Budapest, VI, Ó ucca 31. Tel.: 25-7-10 ZILAHI-BÄLOGH GYULA B mmaimu— építőmester ISHMSSSB BUDAPEST, I., BORNEMISSZA-U. 36, telefoni Lágymányos 2-32
