Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-20 / 29. szám
HUSZONHETEDIK évfolyam 1932 július 20 29. szám )0 A, Függeim Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Báthory ucca 3. Telefon : 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Vámháborű Becsből Budapestre akart futni egy fiatal atléta, de csak a magyar határig jutott, ott valahogyan eltévedt. A határt már nem léphette át. Mintha ebben a hírben egy kicsit benne lenne az, ami most mindnyájunkat izgat. A magyar és osztrák határ körül baj van. Ami innen Ausztriába készül, nem fut a határon át és ami onnan ide tendál, ugyancsak eltéved, mielőtt átjutna a határon. Vámháború. Csúnya, lelketlen szó. Látszólag nem olyan véres, mint az ágyúkkal, géppuskákkal, repülőgépekkel és tankokkal folyó fegyveres harc, de a látszat itt is, ez esetben is szélhámosnak bizonyul, legfeljebb csendesebb a tragédia, de ugyanolyan véres: nyomor, Ínség, könnyek és gyász fakad ennek a nyomán is. Magyarország és az osztrák köztársaság között kitört a nyílt harc, a legvégzetesebb pillanatban, akkor, amikor a magyar mezőgazdaság és kereskedelem ezen az egyetlen még’ nyitvahiagyott ablakon keresztül akart friss lé- lekzethez jutni. Most ezt az abla.kot is becsukták és megfulladhatunk éltető levegő nélkül. A háborúelőtti Szerbia sorsa a miénk, mégpedig rosszabb, fokozottabb kiadásban. Szerbia tragédiája az volt, hogy a monarchia elzárta előle kapuit és a kis agrárállam nem tudott levegőhöz jutni. Tulajdonképpen az egész világháborúnak ez volt az eredendő oka, a szerb sertés röfögése előzte meg az ágyúk bömibülését. Szerbia azonban temperamentumos ország volt,, nem hagyta magát, bosszúra esküdött és így lett a gazdasági háborúból politikai merénylet: az összeszorított ököl revolvert fogott és eldördült a pisztoly,, amely start jele volt a vil ágháborúnak. Magyarország most jobban el van zárva az élet lehetőségeitől, mint Szerbia volt annakidején. Ostromlott vár voltunk eddig is, melyet három oldalról vett körül az ellenség, de volt még egy várkapu, amely még szabad volt, most- ‘az is bezárult. Bezárult nyár közepén, akkor, amikor az ország mezőgazdasági termelése kulminál, amikor egész évi munkájának eredményét kellene betakarítania. jSTem vigasz, hogy Bécsben megdrágult az élet, hogy Ausztria dolgozó népe máris súlyosan érzi a vámháborű csapásait. A magyar dolgozókat sem derítheti örömre, hogy ezzel szemben nálunk percről percre olcsóbb! lesz az élet, hogy potom pénzért kapható a gyümölcs, főzelék és baromfi. Csehországban és Ausztriában, ebben a két ipari államban az agráriusok diktálnak, ők irányítják a külkereskedelem útját. Mi szemrehányással és váddal szoktuk illetni a kormányzatot, hogy ipari és kereskedelempolitikai érdekekért feláldozzák a mezőgazdaságot. Iíogy ez az, utóbbi vád nem egészen alapos, nagyon jól tudjuk és mi sem hisszük,, hogy a kormány egyes kartelek kedvéért engedte idáig jutni a I dolgokéit. Mégis felmerülnek mindenkiben a i kérdések, amelyeket az ilyen végzetes események rendszerint meg szoktak indítani: miért éppen most'? Mi érit kellett ezt a kérdést abban az időpontban dűlőre vinni, amikor ez ránk nézve a legvégzetesebb1? Hogy „tempóhiba“ történt éi kormány részéről, az kétségtelen. Az osztrák kormány jól kiszámította a taktikailag legkedvezőbb időpontéi és a magyar kormányt abban a pillanatban állította, kínos szituáció elé, amely zsurlóié szán- I dekái szempontjából fi legkedvezőbb volt, nekünk a legkedvezőtlenebb. Felháborítóan viselkedett Ausztria, kihasználta jóhiszeműségünket, gyanútlan gyengeségünk védtelen voltát. Amikor ezeket a sorokat írjuk, javában áll a vámháború és csupán arról van még szó, hogy újból összeülnek a magyar és osztrák delegátusok, hogy kivezető, utat keressenek. Lehet, bogy ezt meg is találják és mire a Független Budapest kikerül a nyomdából, megvan az eredmény is. De akár megoldják, akár nem. egy bizonyos: nem szabad elfelejtenünk, amit tett velünk Ausztria, meg kell torolnunk azt a minősíthetetlen zsarolást, amely példa nélkül való a magyar gazdasági és kereskedelempolitikai életben. Retorziót követel az ország. Minket nem nyugtatnak meg azok a hírek, hogy Bécsben megdrágultak az élelmiszerek. Ausztria Magyarországból élt, táplálkozott, hízott, a mierőnket szívta el, hogy fejlődjék. Most újból kezdődik a hagyományos osztrák politika, holott Ausztria most is belőlünk él. Az idegenforgalom javát mi szolgáltatjuk, már pedig’ Ausztria egyik legfőbb jövedelmi forrása az idegen- forgalom. El kell zárnunk a határt, hogy a magyar i nyaraló eltévedjen és ne tudjon átfutni az osztrák határon. Retorzióval kell élnünk és megmutatnunk, hogy van erő még berniünk, bármily gyengék vagyunk is. A bomba és revolver nem a mi fegyverünk, mi nem vagyunk Szerbia, de élni akarunk és élni fogunk, bármennyire fojtogatnak is. Az életért való küzdelem kényszerűsége parancsolja, hogy egyszer már mi is cselekedjünk, mert ha egyszerűen belenyugszunk abba, hogy mindenki belénkrugjc-n, még ai szánalmas és lenézett Ausztria is, akkor nines jogunk az élethez. Miért nem indul meg a ni fári szfikségninnka ? Mire Költi a főváros o nyári szilhségmiiiiháhra megszavazott tízmillió pengői ? A tízmillió pengő túlnyomó részéi titaK és csatornát! építésére fordítják, mert Itt leltei íegtöDb pénzt miuiMahéreKre és a m&fcuaiSlfÖllek foglakoztatására fordítani Ober Endre h. polgármester részletesen beszámol a Független Budapestnek a városháza nyári munkaprogramjáról A városházi adminisztráció munkája a nyári hónapokban sem szünetelhet., A két alpolgármester közül most Borvendég Ferenc van szabadságon, Liber Endre alpolgármester csak akkor kezdi meg szabadságát, ha Borvendég visszatért Budapestre. A Független Budapest munkatársa megkérdezte Liber Endre alpolgármestertől, a városháza ez- időszerinti vezetőjétől, hogy a legfőbb felügyelete és ellenőrzése alá tartozó ügyosztályok a nyári hónapokban milyen munkálatokat végeznek és általában melyek a városházi adminisztrációnak a nyári feladatai? Főként a nyári szükségmunkák kiadása és végrehajtása, valamint a városházi administráció személyi természetű problémáinak várható megoldása iránt érdeklődtünk. Liber Endre Uber Endre alpolgármester a következőket mondotta a Füg geilen Budapest munkatársának: — Bár a nyári hónapokban rendszerint csökken az ínség Budapesten, mégis a szociális szükségletek kielégítését tartom a nyári hónapokban is a legfontosabb és egyben legnehezebb feladatnak. A főváros vezetősége is érezte e feladat súlyát, amikor a szükségmunkák előkészítése és megszervezése érdekében héttagú bizottságot küldött ki a fővárosi pártok vezetőiből. Ennek a bizottságnak a javaslatára a főváros közgyűlése elhatározta a nyári szükségmunkák megindítását és a polgármester úrnak ilyenirányú felhatalmazást adott. — A probléma óriási, de a főváros nem riad vissza a nehézségektől. Mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy semmi fennakadás ne legyen, hogy az inségmunkák mielőbb megkezdődhessenek. — A héten ismét összeül a hetesbizottság, amely elé a polgármester kész javaslatokat terjeszt. — A IX. ügyosztályban és az építési ügyosztályokban hatalmas munka folyik. A főváros mindent előkészített már és ha külső körülmények nem gátolnak bennünket, a 7-es bizottság által megállapított és ezentúl megállapítandó program végrehajtása, nyomban megkezdődhetik. — Mi eredményeket akarunk, nem reklámot, segíteni akarunk és dolgozunk, Lamotte és Schider tanácsnokokkal mindent letárgyaltunk, amire a közgyűlés felhatalmazást adott. A közgyűlés arra adott felhatalmazást a polgármester úrnak, hogy a nyári szünet alatt tízmillió pengő erejéig szükségmunkákat indíthasson meg. Ezek után módunk nyílt konkrét intézkedések foganatosítására. Ezekről az intézkedésekről csak szeptemberben, utólagosan teszünk jelentést a törvényhatósági tanácsnak és a közgyűlésnek. Ez a határozat végeredményben azt jelenti, hogy a nyár folyamán a polgármester úr szükség-munkálatokat indíttathat meg és tízmilliópengős hitelkeretben kifizetéseket is eszközölhet. Útépítési, csatornaépítési munkálatokról van szó, valamint szükséglakások építéséről és pedig azért, mert aránylag ezeknél a munkálatoknál van szükség a legkevesebb anyagra, vagyis itt lehet legtöbb pénzt munkabérekre fordítani. Szükséglakások építésére is szükség van, mert a legutóbbi szükséglakások kiadásánál kiderült, hogy még mindig igen nagy a lakásnélküliek száma. De szó lehet városszéli telepítési munkálatok megindításáról is. A polgármester úr nevében ^ a legrövidebb időn belül a kapott felhatalmazással és Az az egymilliós munka, amelyet a MLABI-tól fölvett kölcsönből akarunk megindítani, csak a kormányhatósági jóváhagyást várja és nyomban megkezdődik, ha pedig a 10 milliós in ségni u nkára vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyása is megérkezik és a kormánnyal az anyagi kérdések tekintetében is megegyeztünk, a munkát nyomban megkezdhetjük. még ebben a hónapban feltétlenül megfelelő munkaalkalmakat nyújtunk a munkanélkülieknek, sőt már eddig is lehetőségünk nyílt erre. Feladatunk teljesítését azonban még mindig nem tekintjük a nyári inségmunkák megindításával lezártnak. A pártvezérekből álló 7-es bizottság határozata alapján ugyanis a szükségmunkák országos megindítása
