Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-01-21 / 3. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 január 21 3. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egés2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. ViRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIFPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postataksrékpénztári csekkszámla: 454 76 Udv Budapestnek!... keznek és osztozkodnak, megtörtént a nagy kisajátítás, amely mellett az ellenzék csak a statiszta kényszerű szerepére, vagy legfeljebb meddő és eredménytelen viaskodásra van kárhoztatva. Erre a szerepre van ítélve a liberalizmus és demokrácia a most kezdődő törvényhatósági periódusban. De ma, amikor ünnepre készülünk, elhessegetjük magunktól a tragikus képet, amelynek fekete árnya egy pillanatra felénk komorodott. Hisszük, mert hinni akarjuk, hogy Budapestnek új boldog szakasza elé értünk, hisszük, hogy a jóság, bölcsesség, emberi belátás es komoly hazaszeretet győzni fog minden rossz indulaton, hatalmi vágyáson és egyéb elfogultságon, hisszük, hogy ebben a szóban: Budapest, egyesülni fog a közgyűlés minden tehetsége és szere- I tété. Ebben a hitben nyomja le kezünk a ki- j lincset, amely új perspektívát nyit meg a ! magyar főváros szomorú népének. Egijefleii ellenzett sem lesz az érdekképviseleti és örökös tanok közt izgalmas tanácskozások az érdekképviseleti és örökös tagságok betöltése körül — Az ellenzéki pártok közül csak a demokrata- párt hallandó magát képviseltetni a jelölő-bizottságban 72:34 lesz az arámi wolifék és Kozmáé« között Történelmi jelentőségű, ünnepi hét virradt a fővárosra: Budapest új törvényhatósági bizottsága megkezdi új alkotmánya alapján működését, összeül a közgyűlés, megalakul a főváros új vezetősége, holnap minden más lesz, mint eddig volt: a múlt lezárása után kezdődik a — jövő. Meghatott, szorongó érzéssel lépünk ennek a jövőnek küszöbére: kezünk a kilincsen és aggódva fürkészi lelkünk, mit látunk majd ott benn, ha már kinyílt az ajtó és világossá lesz a szem számára az, ami eddig csak sejtés. Jó lesz-e, szép-e, hasznos-e, az lesz-e, amit mindenki szeretne, megújult, a kor élén haladó új Budapest, vagy pedig az-e, amitől mindenki retteg: egy szárnyaszegett, beteg madár, repülésre képtelen, erőltetett, tehetetlen vergődése. örömteli, szorongó várakozás, ünnepi érzés és keserű kétség közt hánykódik lelkünk. Remélni akarunk, bízni, hinni és — félünk. Az aggodalom, amely fojtogat bennünket, nem gyűri ugyan le reménykedésünkét, mégis: százszor és; százszor felmerül bennünk a kérdés, szabad-e optimistáknak lennünk, szabad-e várnunk a csodára, amelynek el kell jönnie, ha győzni, haladni akarunk?! ... Nem vagyunk augurok, akik madarak beleiből jósolnak jót önmaguknak, de nem vagyunk Kasszandrák sem, akik jajgatva verik fel a várost, vészt és pusztulást hirdetve: egyszerű budapesti polgárok vagyunk, dolgozók, nyugalmat, munkát keresők, esengők és vágyakozók, otthont szeretők és nékünk Budapest az otthonunk. Boldog fészket akarunk, melyre büszkén hivatkozhatunk, egyebet semmit. Kezünkkel a kilincsen megállunk. Nem nézünk vissza a múltra, minden figyelmünket a jövőre kell irányítanunk. A múltnak voltak jó és rossz napjai, voltak szépségei és voltak szürke, felhős napjai: a múlt olyan volt, mint maga a hétköznapi élet, teli munkával, a munka örömeivel és keserűségeivel. De a jövő, amely most megnyílik előttünk?!... Nehéz teher van a vállán ennek a jövő- > nek. Egy rossz, használhatatlan törvény, kerékkötője és tagadója az Életnek, Kornak és Haladásnak, meghamisítója az igazi autonómiának, megölő betűje a polgári önérzetnek. Törvény, amely nem azért van, hogy alázatos segítője legyen e nagyszerű város fejlődésének, hanem ura és elnyomója a szabadságnak, demokráciának, polgári erőnek. Nem emelvény ez a törvény, amelyen állva a magasságok felé emelkedünk, hanem rácsos ka- licka, szoros kaloda, amelyben nem mozgathatjuk egyetlen tagunkat sem. így indulunk neki a jövőnek, Budapest új vágtatáeának. Megnyomorított, mesterségesen törpévé silányítött ellenzék, elefantiázisban szenvelgő többség, amely nem tudja, hogy nagysága nem erőt és egészséget, hanem súlyos betegséget jelent. Túlméretezett kezek-lábak és főként túlméretezett gyomor és telhetetlen has: a szív pedig egészen kicsiny, összezsugorított. A kezek, lábak és gyomrok működnek, már futnak, lótnák és emésztenek, rendelA legutóbbi napokban jen-Htóséges cs* izgalmas tanácskozások folytak a városházi pártok vezetői között. E tanácskozások a 19 érdekképviseleti és 10 örökös tagsági hely betöltésével voltak összefüggésben. Wolff Károly és Kozma Jenő kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők —- a többségi hatalom ke- i ziikben lévén — nem tartoznak honorálni a kisebb pártok igényeit. Az érdekképviseleti tagságokon hamar megosztozkodtak: a 19 hely közül 10-et Wolff Károly pártja kap, Kozma Jenő megelégedett kilenc hellyel. A tíz örökös tagság körül még az utolsó órákban is folyik a harc. Wolff Károly hat helyre jelentette be az igényét, Kozma Jenő azonban a koalíció felborításával fenyegetőzött, mire a tíz örökös tagságnak feles arányban leendő szétosztásában állapodtak meg. Felmerült az a gondolat is, hogy az alkotmányosság és lojalitás látszatának megóvása érdekében az ellenzéki pártok valamelyikének is kellene egy helyet juttatni. Rassay Károly és Bródy Ernő neve merült itt fel, de ___ az ellenzéki pártok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem hajlandók statisztálni ennél a játéknál, amely megcsúfolása minden alkotmányosságnak és semmibe vétele az ellenzék' pártoknak, amelyek a szavazatoknak több, mint a felel szerezték meg. A szociáldemokraták egyenesen kijelentették," hogy nem reflektálnak sem érdekképviseleti, sem örökös tagsági helyekre, Rassay Károly pedig levelet intézett Ripka Ferenc főpolgármesterhez és e levélben bejelentette, hölgy a vezetése alatt álló Nemzeti Szabadelvűpárt még az örökös tagokat jelölő bizottságban sem kívánja magát képviseltetni. Ugyanerre az elhatározásra jutott a keresztény j ellenzék is, úgyhogy \ az ellenzéki pártok közül egyedül a. demokratapárt jelentett be delegátust az örökös tagokat kijelölő bizottságba Gál Jenő személyében — abban a reményben, hogy a jelölésnél sikerül Bródy Ernőt felvétetni az örökös tagok listájára. Bródy Ernő örökös tag-gá választása még akkor is kétséges, ha Gál Jenőnek sikerül Bródy Ernő jelöl- tetését kierőszakolnia, a maga, kontingenséből ugyanis sem Kozma, sem Wolff nem hajlandó egy helyet is áldozatul hozni. így azután bekövetkezik az a parlamentári s közti letekben példa nélkül álló eset, hogy egyetlen ellenzéki sem lesz az érdek- képviseleti és örökös tagok közt. A két jobboldali párt ilyen körülmények között egyszerre hatalmas arányokban fog meg-növe- kedni. A helyzet így fog festeni: Wolff-párt: Választott 46 Régi örökös tag 10 Üj örökös tag 5. Érdekképviseleti 10 Az OTI elnöke 1 Összesen 72 Kozma-párt: Választott 22 Régi örökös tag 10 Új örökös tag 5 Érdekképviseleti tag 9 Állami hivatalnokok 7 A Vitézi Rend tagja 1 Összesen 54 A két párt együtt 126 taggal rendelkezik, ami máris abszolút többség’. Ez a többség természetesen még meg növekszik a tisztviselő- szavazatokkal és — mint hírlik — a frontharcosok öttagú pártjával. A városházi főtisztviselők ugyanis nem lépnek be formálisan egyik pártba sem. Az állami hivatalnok-tagok mindnyájan a Kozma-párt tagjai, csak Huszár Károly, aki az OTI elnökeként jut mandátumhoz, tartozik a Wolff-párthoz. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bei- betegekrészére Dr. PAJORSANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY — m. Idegbetegek, üdiiBucfapest, VsHfl, lök gyógyhelye, Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet. nap-és légfiirdök.
