Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-15 / 28. szám
Budapest, 1931 julius 15 Független Budapest M HÉT is~Azt mondják, hogy Kozma Jenőén KCL/U Wolff Károly nem a régi barátok többé és hogy a két vezető várt közt megindult a döntő harc a hegemóniáért. Az országgyűlési választások közvetlen eredményeképpen a kormánypárt át akarja venni a városháza vezetését és megelégszik azzal, ha a keresztény községi várt — vagy, ha jobban tetszik: a keresztény gazdasági és szociális várt — csak „kívülről“ támogatja, eredeti programjához híven. Általában véve mindenfelől tornyosulnak a hullámok Wolff diktatúrája felé. Megbomlott az egységes falanx, mely „keresztény“ jelszóval most négy-öt frakcióra szakadva küzd saját szülője ellen: ingadozik a városháza büszke koronája. A Wolff mögött álló sajtó azonban még mindig büszkén hivatkozik a választások eredményére, diadalról vezércikkezik. Szerencséje Wolff Károlynak, hogy a közeljövőben csak részleges választások lehetnek„ — ha t. i. a közigazgatási bíróság helyet ad a yeticiónak — általános választásokról azonban szó sem lehet. Mert még egy-két ilyen „győzelem“ és mindennek vége. Kozma kereke felfelé, Wolffé lefelé: „Olyan ez, mint a lavina“, — mondta egy kereszténypárti politikus — „hol fel, hol le..." A A városházi főtisztviselők pa- rvU/V naszkodnak. Azt beszélik, hogy amikor a városi kérdésekről van szó az ankéten és egyéb tárgyalásoknál, a legkisebb minisztériumi tisztviselő is olyan felülről-lefelé beszél velük, mint a feljebbvaló az alautósával. Negligálják, semmibe sem veszik a fővárost, hiába magyaráz, beszél, fárad a főváros képviselője, kutyába sem veszik előterjesztéseit, az állam mindenhatóságának jeles képviselői azt csinálnak, amit akarnak. Nem mi mondjuk ezt, a városháza folyosói és hivatalszobái panaszolják. Meglepi őket a fogalmazók és miniszteri titkárok fensőséges hangja. Hja, így van ez, így kell lennie. Áz új fővárosi törvény konzekvenciája ez az új állami hang, természetes folyománya annak, hogy az autonómiát minisztériumi asztalfiókokba temették. Hiába panaszkodnak: a fogalmazó úrnak van igaza, ő ma nagyobb hatalom a városháza fölött, mint a közgyűlés és törvényhatósági tanács együtt. iPQÍ TTÖDTÖK' öröm vár Buda- v>OLJ 1 Wív 1 K_Jpestre: felemelték a boletta árát és mint a kormánylapok mondják, sikerült ilyen módon biztosítani a húsz pengős búzaárat. Hát ez szép. Boldogok vagyunk. Az új búzaár első .konzekvenciája már jelentkezik is: felemelték a kenyér árát. A további folyományok még csak eztán jönnek: a kormánynak gondoskodnia kell a drágítás fedezetéről, felemelik majd újabb közfogyasztási cikkek vámját és illetékét: legyünk boldogok, mi pestiek, szabad megfigyelnünk az új boletta, a felemelt búzaárak differenciáját! A kormány politikája konzekvens: segít az országon, még hozzá rendkívül egyszerű módon: leveszi a terhet az ország válláról és Budapest vádlóira rakja. Olyan természetes megoldás, hogy a kolombusz-tojásáé eltörpül mellette. PFNTFRT A demokraták után a szocia- 1 JJ<i> 1 ElV listák is elhatározták, hogy ugyanaz a személy nem lehet egyidejűleg képviselő is, meg városatya is. Ők ezt másképpen indokolják: azt mondják, mindakét elfoglaltság annyi munkát követel, hogy egy ember nem láthatja el mindakét funkciót. A szocialistáknak el is hisszük ezt. Városházi múltjuk bizonyítja, hogy a legteljesebb felkészültséggel, becsületes lelkiismeretséggel feküdtek rá a városi problémára és községi frakciójuknak minden egyes tagja egész munkáit végzett. Mégis... kár, nagy kár ez a határozat, éppen ezért, mert így állnak a dolgok. A városházi ellenzék legkitűnőbb harcosai táivoznak és nem tudjuk, kik jönnek a helyükbe. Az újak nagy része még ismeretlen, nem ismeri a városházát: tuclják-e majd pótolni azt a tudást, szakértelmet és komoly munkáit, amellyel szegényebb lesz az ellenzéki! ... Q70MR AT A főváros nyugdíjterhei \JÍ/1Da 1 egyre szaporodjak. A kormány csökkenteni akarja a személyi kiadásokat, ezzel szemben ezek mindig csak emelkednek, mert a nyugdíjazások rengeteg összegeket emésztenek fel. Hiába tiltják meg új állások kreálását, hiába intézkednek úgy, hogy új tisztviselőt nem szabad felvenni: a főváros nyugdíjba küldi a régieket, hogy helyet kapjanak az újak. Kérdés: tényleg azokat küldik-e nyugdíjba, akik arra már megértek1 Akik már nem képesek ellátni azt a feladatkört, melyet be kell tölteniük? Felelet: nem. A nyugdíjasok legtöbbjét abban az életsorban küldik el, amikor a legjobbat tudná produkálni, amikor a leghasznosabb munkáit tudnál végezni. Elküldik azért, mert személyi és politikai érdekek láváinják így. Nem a város érdeke, hanem egyéneké. Egyéneké és pártoké. Mit bánják, hogy az érdekek oltárán elvérzik a, főváros vagyona, felbillen a költségvetés és felgyülemlik rengeteg keserűség? Mit bánják ők azt? Ki törődik a tisztviselővel, mikor hatalmi érdekekről van szó?!... HPTPŐ A főváros frontjáról került az IlCirW országos politikáiba Scheuer Bábért akit a pilisvörösvári kerület most ország- gyűlési képviselővé választott. Nagy távolság választ el bennünket politikai szempontból az új képviselőtől, mégis örömmel üdvözöljük új posztjáén, mert tudjuk, becsülettel fogja megállni helyét ott is. Scheuer Bábért a városi közélet legtermékenyebb munkásai közül való. Agilitás, tudás, nagy munkakedv és tehetség egyesül benne, hisszük, hogy az országnak is értékéi lesznek ezek a kvalitások, melyek népszerűvé és szimpatikussá tették Scheuer Hóbortét a városházán, ott is, ahol nem értenek egyet vele világ felfogásban és politikai meggyőződésben. Pilisvörösvár jól választott. Muzeum a halászbástyán A török hódoltság előtti idők műemlékeiből álló muzeum a jövő hónapban nyílik meg Buda és Pest ősrégi kő- és épül elmaradva- nyait eddig a Fővárosi Muzeum gondozta, de miután nem volt itt megfelelő hely nagytömegű és nagy terjedelmű emléktárgyak kiállítására, a nagyközönség előtt úgyszólván ismeretlen volt ezeknek a műemlékeknek és rit kaságoknak egész sora. A főváros vezetősége már régebben foglalkozott azzal a tervvel, hogy az őskori épületmaradványokat más műemlékektől elkülönítve bocsátják közszemlére és a terv megvalósítására á Halászbástyát szemelték ki, amelynek árkádjai és tornyai romantikus keretet nyújtanának ezeknek az emléktárgyaknak. A régi kövek egy részét átszállították a Halászbástyára, elrendezésükre azonban nem kerülhetett sor, mert a tornyok és árkádok nem voltak védettek az időjárás viszontagságaitól és félő volt, hogy az eső megrongálja az ott kiállított muzeális emléktárgyakat. A Halászbástya múzeummá való átalakításáról azonban az illetékes tényezők mégsem mondtak le, hanem úgy határoztak, hogy a Halászbástyát vízteleníteni fogják és megfelelő szigeteléssel gondoskodnak a kiállításra kerülő tárgyak védelméről. Ezek a munkák most befejeződtek és ennek következtében megnyílt a lehetőség a régi terv megvalósulására. Kuzsinszky Bálint múzeumi igazgató által összegyűjtött régi budai és pesti épületmaradványokat és kőemléktárgyakat állítanak ki a múzeummá alakuló Halászbástyán. Horváth Henrik múzeumi őr ^ és Pacher Béla fogalmazó, a muzeumügyek és művészeti ügyek fővárosi referensé nagy körültekintéssel és gondossággal rendezték az anyagot és munkájuk annyira előrehaladt, hogy a Halászbástya kőmuzeuma mintegy másfél hónap múlva megnyílik a közönség előtt. A hatalmas anyagot három csoportba osztották. Az egyikben a román-kori kő- és épület- maradványok, a másik csoportban a Domonkos-templom sírkövei, a harmadik csoportban pedig az eredeti Mátyás-templom fafaragvá- nyai kerülnek kiállításra. A Halászbástya kő- muzeumában csupán a török hódoltság előtti korszak budai és pesti kőemléktárgyai kerülnek kiállításra, tehát a kései gótika és korai reneszánsz emléktárgyai. Itt fogják kiállítani mindazokat a még meglévő és jelenleg magánházakban vagy másutt elhelyezett török hódoltság előtti épületmaradványokat, fényképeket is, melyek Buda és Pest eme korára emlékeztetnek. A török hódoltság utáni emlékek, a barokstílű épület- maradványok és kövek továbbra is a fővárosi múzeumban maradnak, mert a Halászbástya kőmuzeumában csupán a felszabadulás előtti idők emlékeit helyezik el. A Halászbástyán létesítendő múzeumban az egyes tárgyakon nem lesz felírás, hanem a főváros külön katalógust ad ki, amelyben az emlékműveket részletesen magyarázza. Ezt a katalógust olcsó áron bocsátják majd forgalomba. A kőmúzeum rendezése augusztus 20-a körül befejeződik és vagy még a jövő hónap végén, vagy szeptember elején megnyílik a közönség számára. Vasárnap díjtalanul lehet majd meglátogatni a múzeumot, hétköznapokon pedig néhány filléres belépődíjakat szednek. A Halászbástyán megnyíló kőmúzeum mint a Fővárosi Muzeum egyik osztálya fog működni. Az épületmaradványokat és kőemléktárgyakat az északi toronyban és a földszinti és elsőemeleti árkádokban állítják ki. Három millióba kerül az új repülőtér Részvénytársaság alakút a csepeli repülőt én felépítésére M főváros is részt kíván a társaságban — Ősszel megkezdik az építkezést A Független Budapest^ közölte elsőnek az új budapesti repülőtér létesítéséről szóló híreket és információnk helyességét megerősítette az a tény, hogy a múlt héten városi bizottság ^utazott rövid kétnapos tanulmányútra a német- országi és bécsi repülőterek megtekintésére. A - tanulmányút résztvevői röviden beszámoltak^ a látottakról, de arról senkisem nyilatkozott még, hogy milyen következtetést vontak le a látottakból az új budapesti repülőtérre vonatkozóan. Beavatott helyen erről munkatársunkat így informálták: — Budapesten nem most először merült fel új repülőtér építésének gondolata. Ismeretesek azok az okok, melyek ezt a kérdést felszínre vetették. A mátyásföldi repülőtér ma már sem területileg, sem elhelyezésénél fogva nem felel meg a követelményeknek, és ha azt akarjuk, hogy Budapest méltó szerepet kapjon a nemzetközi légiforgalomban, úgy nem halasztható tovább egy modern, elhelyezésénél fogva is kifogástalan repülőgépkikötő építése. — A szakkörök, amelyek behatóan és régen tanulmányozzák az elhelyezési lehetőségeket, sok más megoldási terv mellett azt a javaslatot részesítik előnyben, mely szerint a Cscpel- sziget északi csúcsán létesüljön az új repülőtér. Ez a hely — amint azt a Független Buda- pest is megírta — megfelelő azért, mert közel fekszik a város középpontjához, szélviszonyai kifogástalanok és amellett nemcsak szárazföldi, (le egyúttal vizi repülőgépek állomásáld is szolgálhat. A terület az államé és így megszerzése nem kerülne pénzé hl ozatba. Ez oknál fogva tehát feleslegeseknek látszanak a további kutatások, mert mindenki megegyezik abban, hogyi a csepeli terület a legalkalmasabb új repülőtér céljaira. A fővárosi bizottságok tanulmányútjának két célkitűzése volt. Először is meg akartuk nézni a modern középeurópai repülőtereket, azok elhelyezése és berendezése szempontjából, másrészt informálódni akartunk afelől, milyen viszonyban állnak a repülőterek az állammal, illetve a városokkal. Megállapítottuk, hogy több helyen részvénytársaságok tulajdona a repülőtér, amely részvénytársaságokban a fő- részvényes az állam, de mellette az illető varosok és az egyes légiforgalmi társaságok is részesei a részvénytársaságnak. — Mi is ilyen alapon gondoljuk a budapesti ríj repülőtér létesítését. A fővárosnak legalább 20—25%-os érdekeltséget juttatnának. Két-hárommillió pengőbe kerül az új repülőtér, de ez a költség hamarosan megtérülne, mert ha Budapest belekerül a nagy középeurópai és nemzetközi légiforgalom centrumába, tekintélyes jövedelmekre lehet számítani. A forgalmas repülőtér ugyanis nagy jövedelmet hajt, mert a hangárbérletekből, a megérkező g'épek által fizetett illetékekből, az árutárolásból és különböző bérleti díjakból nagy jövedelmek folynak be. A főváros tehat, —- amelynek nemcsak erkölcsi, de idegenforgalmi szempontból is kötelessége lesz # hozzájárulni az új repülőtér költségeihez — jó üzletet is köt és állandóan növekvő új jövedelmi forrásra tesz szert a repülőforgalomba való bekapcsolódása révén. Ügy tudjuk, hogy ősszel ez a kérdés az autonómia fórumai elé kerül, mert az építkezés megvalósítását kormánykörök sem akarják tovább halogatni.
