Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-24 / 25. szám

8 Független Budapest Budapest, 1931 június 24. Csepel és Budakeszi községek aránytalanul magas összegeket kérnek a fővároshoz csatolt területekért Sipőcz polgármester előterjesztése a kártalanítás dolgában Az új fővárosi törvény tudvalévőén elren­delte, hogy Csévél község határából az állami kikötő területét, Budakeszi község határából vedig azt az erdőrészt, amelv a főváros tulaj­dona, Budapesthez kell csatolni. A törvény szerint az átcsatolás időpontját a belügymi­niszter állapítja meg- és a kártalanításról ren­deletben intézkedik. A belügyminiszter nem­régen felhívta a fővárost, kezdjen tárgyaláso­kat a két községgel a kártalanítás tekintetében és kísérelje meg a kölcsönös megegyezést. Amennyiben megállapodás nem jönne létre, úgy a miniszter dönt a kártalaní­tás összege tekintetében. A főváros meg' is indította ez ügyben a tárgya­lásokat. A kártalanítás összegszerűsége tekin­tetében azokat a bevételeket vették alapul, amelyeket a két község 1930-ban az elcsato­landó területekből köz jövedelem címén élvezett. A megállapítások szerint Csepel község a múlt évben ezekről a területekről 113.391 pengőt, Budakeszi község pedig 10.559 pengőt vett be különböző adókban. A tárgyalások során Csévél képviselőtestü­lete az átcsatolás ellenében kárvótlásul azt kívánta, hogy az egyévi adójövedelemnek meg­felelő összeget a főváros 30—40 éven át űzesse részére, úgyhogy az első 10—15 évre esedékes évenkénti kárpótlást legszükségesebb beruhá­zásainak elvégzése céljára, egyösszegűén kapja kézhez, a többit pedig 10—15 év elmúltával évenként. Ez összesen mintegy 4 millió pengőt tenne ki és a főváros mintegy másfélmillió pengőt lenne kénytelen egyösszegben lefizetni. Budakeszi képviselőtestülete az említett erdő­területek átcsatolása ellenében kárpótlásul azt kívánta, hogy a főváros Budakeszi községet a fővárosi vízvezetékhálózatba kapcsolja be és a község vízszükségletét mintegy 30 éven át díjtalanul bocsássa rendelkezésre. Kérte ezenkívül, hogy elmaradó, mintegy évi 10.000 pengő bevétele 5 százalék kamat mellett tőkésíttessék és a tőkésített összeget, amely mintegy 200.000 pengőt tenne ki, egyösszegben szolgáltassa ki részére a főváros. Budakeszi ebből az összegből akarta fedezni a vízvezetéki hálózattal való ellátás költségeit. A polgármester e tárgyalások alapján elő­terjesztést tesz a jövőheti közgyűlésnek és ja­vaslatot tesz a főváros állásfoglalása tekinte­tében. A polgármester mindenekelőtt leszögezi, hogy a két község igényei túlzottak és arány­talanul hosszú időre kiterjedően kérik a kárpótlást. melyet Budakeszi község vízellátása 30 éven át jelenthet. E feltétel elfogadása esetén a fővá­rost még további költségek terhelnék, mert a Budakeszi itt végén nagyon gyenge a víznyo­móm és teljesen új műszaki berendezésket, cső­hálózatot kellene létesíteni, ha Budakeszi köz­séget a főváros látná el vízvezetéki vízzel. Végeredményben a polgármester kifejti, hogy a főváros legfeljebb tíz éven át kárpó­tolhatja a községeket elmaradó jövedel­mükért. A kárpótlás tekintetében elfogadja a multévi adójövedelmet alapul, de ebből is levonja az A közszolgáltatásokat ellátó nagy fővárosi közüzemek közül csak az Elektromosművek forgalma emelkedik. A Gáz- és Vízművek ter­melése stagnál. A főváros áldozatkész propa­gandával igyekszik ezeknél az üzemeknél is elő­segíteni a fejlődést és az üzemekbe újabb nagy tőkéket■ fektet be, hogy a várható növekvő fo­gyasztásnak megfelelhessenek. Üjabban a környék fogyjasztóközönsé- gének a megszerzését tűzte ki feladatául a főváros és több környékbeli községgel és várossal be­ható tárgyalásokat folytat a budapesti közmű­hálózatba való bekapcsolás érdekében. Kispest­tel, mint köztudomású, a megállapodás már létrejött és amint a vezetékek elkészülnek, a fő­város fogja Kispest gázszükségletét szolgál­tatni. Hasonló és előrehaladott tárgyalások vannak folyamatban Rákospalotával is, amely­nek ar főváros vizet is fog adni. A közüzemek elkészítették nagy tervezetüket a környéki vá­rosok és községek ellátására vonatkozóan, úgy­hogy a közeljövőben ez a kérdés napirendre kerül. Addig is folytatják az egyes városokkal a tárgyalásokat, melyek a legnagyobb sikerrel kecsegtetnek. A főváros azt reméli, hogy legalább 20%-kai fokozhatja a nagyüzemek jöve­delmét a környék ellátása révén adókezelés költségeit. Igv Csepel községnél évente mintegy 100.000, Budakeszi községnél évente 9000 pengő adójövedelem jöhet tekin­tetbe, mipt kárpótlási alap. Ezt 10 évre kiter­jesztve Csepel összesen egymilliót, Budakeszi pedig 90.000 nengőt kapna kárpótlásul. A fedezetről külön nem kell gondoskodni, mert az említett területeknek a fővároshoz való csa­tolása folytán a főváros bevételei az onnan származó közjövedelmek révén emelkedni fog­nak és a felmerülő kiadások e bevételi többlet­ből lesznek fedezhetők. A polgármester tehát azt javasolja a közgyűlésnek, hogy Csepel köz­ségnek egymilliót, Budakeszi községnek pedig 90.000 pengőt ajánljon fel az átcsatolt terüle­tekért és az összeget 10 éven át évi egyenlő részletben űzesse meg. Budakeszinek azt a kívánságát, hogy a vízvezetéki hálózatba be- kapcsoltassék és ennekfolytán részére 30 éven át a főváros ingyen vizet szolgáltasson, a pol­gármester műszaki és pénzügyi szempontból nem találja teljesíthetőnek. Amennyiben a két község a főváros aján­latát nem fogadná el, a belügyminiszter mondja ki a végső szót a kártcdanítás összegszerűsége tekintetében. összetartozás Nagybudapest megteremtése felé is. A kérdés anyagi részét úgy szándékoznak megoldani, hogy a városok és községek bizo­nyos időre magánvállalkozóknak adnak kon­cessziót a közműhálózatok létesítésére és a gáz, víz, villany szolgáltatására, miután nekik nincs megfelelő tőkéjük a terhes beruházások végzé­sére. A főváros azután úgy az érdekelt városok­kal, mint a koncessziós vállalatokkal fog szer­ződni. Az ősszel végleg elintézi a főváros a bánliidai centráléval való kapcsolat dol­gát is, mely eddig csak függő megállapodások alapján állott fenn. Előreláthatólag a főváros állás­pontja fog győzedelmeskedni és ha a végleges szerződés létrejön, már a törvényes rendelkezés alapján is Budapest fogja ellátni 30 kilométer körzetbem az egész fogyasztást. A bánhidai centrálé ügyét novemberben tűzik napirendre, mert az év végéig a végleges megállapodásnak okvetlenül létre kell jönnie. Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé­nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdő­szoba-, mosdó-, klosett-berendezések nagy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 A főváros kiterjeszti közműveit Pestkörnyékre Útban Nagy-Budapest felé — Talbot-ékkal még ebben az esztendőben véglegesen meg kell állapodni Teljesíthetetlen a követelésük azért is, mert a főváros nincs abban a helyzetben, hogy egy­szerre űzethese ki a kívánt összegeket, másfelől pedig nem vállalhatja azt a bizonytalan terhet, és ezzel nemcsak önmagának használ, hanem az érdekelt környékbeli lakosságnak is, melynek életszínvonala megjavul, városaik modernizá­lódnak, de egyszersmind haladást jelent ez az TU NGSRAM FENYEROS.TARTÓS.GAZDASÁGOS K ÁSS BÉLA épület- és bútor-asztalos üzeme BUDAPEST,Vili, KŐRIS UCCA 7 LEPTER JÁNOS ES SS Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Telefon: József 333-60 GYÁRT: mindennemű hfd- és közópítési vasszerkezeteket, lakatosfcrukat, redőnyöket, koväesärukat — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerű idomvasablakoknak BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon : Aut. 530-03 Verseniitárgualási Itirdelméntj Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések" rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyil­vános versenytárgyalást hirdetek az I. leér., Váll úti isko­lában szükséges mázolómunkákra. A bánatpénz tekintetében a fennebb említett „Hivata los hirdetések" rendelkezései az irányadók. A vonatkozó költségvetési kiírás nyomtatványai íven­ként 0.50 pengőért kaphatók 1931. évi június hó 19-től kezdve naponta délelőtt 12—2 órák között a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály VI., Központi városháza III. emelet 342. sz. szobájában. A szükséges felvilágosítás megszerezhető Gyurotsik Emil műszaki főfelügyelőnél a Központi városháza III. em. 316. ajtó alatti hivatalos helyiségben. Az ajánlatok 1931. évi július hó 20-án (hétfő) délelőtt '/ill óráig a polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály III. emelet 350. sz. szobájában adandók be. Az ajánlatok ugyanazon napon, ugyanazon ügyosztály üléstermében (III. emelet 354. sz.) lí órakor fognak nyilvánosan fel­bontatni. Budapest, 1931. évi június hó 16-án. A székesfőváros polgármestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom