Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-22 / 16. szám
Budapest, 1931 április 22. Független Budapest 3 Albertfalva ismételten kéri Budapesthez való csatolását! Az „Orsz. Társadalombiztosító Intézet“ is kéri az átcsatolást ott lakó tisztviselői érdekében Nemcsak a közlekedés nehézkessége miatt, de számtalan más ok is indokolttá teszi, hogy végre Albertfalva, ez a Budapest testébe benyit] ó község, teljes egészében Budapesthez esatoltassék. Most, amikor a Csepel-szigeten Budapest határa kiigazíttatott, ezt a határkiigazítást tovább kell folytatni s végül a város érdekei szem előtt tartásával a természetes határvonalat meg kell találni a fővárosnak, amely nem lehet más, mint Albertfalva déli határa s onnan az ú. n. nagyárok, amely Rózsavölgyet Budafoktól elválasztja és a Péterhegyi itton át a Kamaraerdőig megy. Ezt a vízlevezető csatornát Budapest készíttette, az Budapest tulajdona és annak fenntartásáról Budapest tartozik gondoskodni, mert az a Kamaraerdő és a Péterhegyi útrész esővizeit van hivatva a Dunába vezetni. Ez a rész, amelybe beleesik Kelenvölgy is, természetszerűleg Budapesthez tartozik s az ottani lakosság 99 százaléka Budapesthez tartozónak tekinti magát. Tudomásunk van arról, hogy ez az egész terület, illetve ennek lakossága, 585 aláírással ellátott kérvényt nyújtott be a napokban a belügyminiszterhez, Budapesthez való csatolásukat kérve. Az aláírók 98 százaléka ház- és telektulajdonos. A Boráros téri új Dunahíd felépítése által ez a városrész, — Budapestnek XI. közig, kerülete, —- hatalmas fejlődésnek fog indulni. A kelenföldi állomást át kell építeni a mai kornak és főként az állandóan növekvő forgalomnak megfelelőleg, mert ma már itt nemcsak nagyméretű idegenforgalom bonyolódik le, hanem a balatoni, és az érdi parcellázások által rendkívül megnövekedett forgalom is, de a Keleti pályaudvar tehermentesítése is az állomás kibővítését sürgősen szükségessé teszi. A terjeszkedést pedig nem befelé, — amiként ezt egyik laptársunk egyik olvasója javasolja, — hanem ellenkezőleg, kifelé kell keresni s az állomást az Andor útig, a Délivasút és a Máv. elágazási vonaláig kell kitolni. Ma már a taxiknak nincs ott állomása; a villamos bemegy egészen a vasúti állomás elé, ahol megbénít minden forgalmat és elveszi a taxisok helyét. A taxihiány miatt a villamosok állandóan túlzsúfoltak a vonatok érkezésekor. Ha még a Délivasút is kihozza a Vérmezőről kiinduló állomását, teljesen lehetetlenné Ajálik az ottani helyzet. Mindezek a dolgok köz- érdekszerűleg' szükségessé teszik úgy Kelen- völgynek, mint Albertfalvának Budapest székesfővároshoz való átcsatolását. Becsey Antal törvényhatósági tanácstag erről a következőképpen nyilatkozott: „A kerületbe élesen benyomuló Kelenvölgyet és Albertfalvát feltétlenül Budapesthez kell csatolni, mert így ma károsan befolyásolják Kelenföld fejlődését.“ De ezt kívánja a természetes fejlődés és mindnyájunk vágya: Nagy Budapest megvalósítása is! Lévay Béla, píi. tanácsos. FelsenfeM Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-műterem Budapest, V., Bálvány ucca 16-18. Telefon: 103—94 Pajor madár és Ferenc festő, mázoló és tapétázó üzeme Budapest, III., Ernőd ucca 70 — Tel.: 626-95, 950-37 IRSCH LÁSZLÓ út* és vasútépítési vállalat I, Elek-u. 9/a. Tel.: Lá„ 18-43 Hlavay Kálmán tervező és építőmester Budapest, VI., Kassai ucca 68 A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt legtökéletesebb berendezésű Inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. A két új ügyosztályvezető programot ad a Független Budapestben Király Kálmán és Babarczy István báró ügyosztályaik munkaprogramját ismertetik A Független Budapest hasábjain adtak először programot a főváros ívj tanácsnokai. Időközben a különvált út- és csatornaépítési ügyosztály és az ugyancsak önállóvá fejlődött ipari és közgazdasági ügyosztály is végleges vezetőket kapott Király Kálmán, illetve báró Babarczy István h. tanácsnokok személyében. Munkatársunk felkérte a két új ügyosztályvezető főtisztviselőt, ismertessék ezeken a hasábokon munkaprogramjukat, amely elé bizalommal tekint úgy a városháza, mint a főváros polgársága. Király Kálmán, az út-, és csatornaépítési ügyosztály, vezetője a következőket mondta: — A főváros területe, a lakosság számához viszonyítva, sajnos túl nagy. A házépítés az utóbbi években, de még ma is, nagyrészt a főváros külső, még eddig be nem épített területeit vette igénybe. Nagyon gyakran olyan uc- cákban épültek és épülnek házak, ahol közművek nincsenek. Alig készültek el ezek a szétszórtan fekvő, gyakran csak egy család befogadását célzó házak, máris a háztulajdonosok és a lakók megostromolják a városházát útépítési kérelmekkel, sőt gyakran a sajtóban is lehet olvasni a „közönség panaszkönyvében“ erős kifakadtakat a főváros vezetősége ellen, hogy nem gondoskodik a szükséges utakról. Mindezeket a kéréseket azonban a főváros nem tudja honorálni, mert ha pl. egy 20.000 pengős ház kedvéért építene a főváros egy 40.000 pengős utat, ezért méltán kaphatnánk szemrehányást. — Nézetem szerint elsősorban a főforgalmú utakat kell ellátni megfelelő szilárd burkolattal, a város belső területén az utak hézagmentes burkolása ajánlatos, a külső városrészeken, a mellékuccákban megfelel a kátrányos maka- dám is.- Felette szükséges, hogy az útépítést a földalatti közművek lefektetése megelőzze, nehogy előforduljon az az eset, hogy 1—2 év múlva az új burkolatot fel kelljen bontani. E téren különben az újabb időben örvendetes javulás állapítható meg. Az ügyosztály minden év elején összehívja az érdekelt közművek képviselőit és megállapodik velük az egy és ugyanazon nccákban végrehajtandó munkálatok időpontjára nézve. Természetesen bajos az utólagos felbontást teljesen megszüntetni, mert mindig előfordulhat az az eset, hogy oly fontos érdekek kívánják utólag’ a néhány év előtt készített burkolat felbontását, hogy azok kielégítése elől a főváros nem térhet ki. Tegyük fel például, hogy valamely uccát burkolnak. Abban van egy üres telek és e telken a burkolat elkészítése után egy nagy gyár épül, amelynek tizeméhez különleges erősségű elektromos kábelekre stb. van szükség. — Az utak karbantartásával szorosan ösz- szefügg az utak tisztítása. Régi közóhajnak tett eleget a polgár- mester ur, midőn a köztisztasági hivatalt az út- és csatornaépítési ügyosztály ügykörébe utalta át. Ebből az intézkedésből kifolyólag hozzánk került a makadám-utak olajozása. A főváros ugyanis már a háborít előtt, hogy a vízzel locsolandó makadám úterületet csökkentse, azokat a makadám-ntakat, amelyeken abban az évben nagyobb javítás nem vált szükségessé, olajozással portalanította. A háború alatt, valamint az azt követő években a főváros kedvezőtlen pénzügyi helyzete és az olajozás magas egységára miatt a főváros valamennyi uccája csak vízzel locsolhatott. Mivel azonban a vízzel való locsolás hatása a makadám-ntakon csak rövid ideig tart, ezért néhány évvel ezelőtt ríjra megkezdődött az olajozás. Nézetem szerint az olajozást máról-holnapra abbahagyni nem volna helyes, mert kétségtelen, hogy a jói végzett olajozásnak meg van az előnye. Különösen a budai hegyvidéki utakon, ahol a víz felhordása felette költséges. Természetesen jobb az olajozott makadám helyett kátrányos makadámra, vagy más modern útburkolatra áttérni. Azonban Budapesten még ma is több, mint kétmillió négyzetméter a vizes makadám-terület. Ily nagy útfelületet csak lassanként lehet átépíteni és ezzel kapcsolatban az olajozott területeket csökkenteni. Még két év előtt kereken 1,400.000 négyzetméter volt az olajozott terület, a múlt évben ez a szám már lecsökkent 1,200.000 négyzetméterre, míg a folyó évben előreláthatólag egymillió négyzetméter területet fogunk olajozni. Amennyiben ügyosztályunknak a megfelelő anyagi eszközök rendelkezésre bocsáttatnak, programmunk az, hogy a makadám- utak átépítését folytassuk. — Úgy az útépítés, mint a csatornaépítés és kertészet stb. terén, minden igyekezetem oda fog irányulni, hogy a jelenlegi nagy munka- nélküliséget a közmunkák gyors vállalatba- adásával minél jobban csökkentsük. Máris a főváros vállalatba adta a kövezet- és aszfaltjavítási munkálatokat, azok már folyamatban is vannak. — Ügyosztályvezetői megbizatásomnak nagyon örülök. Munkatársaimmal együtt mindent el fogunk követni, hogy úgy a főváros vezetősége, mint a nagyközönség az ügyosztály működésével meg legyen elégedve. [ Király Kálmán h. tanácsnok, tály vezetője a közgazdasági és ipari iigyosz- a következő nyilatkozatot adta: — A főváros közigazgatásának nagy átszervezésekor: 1911- ben felállított közgazdasági ügyosztályt — amint ismeretes — 1925-ben egyesítették a közlekedési ügyosztállyal. Ezen egyesítésnek természetszerűleg az lett a következménye, hogy a közönség legszélesebb rétegeit közvetlenül érintő közlekedési problémák megoldása háttérbe szorította a közgazdasági kérdésekkel való intenzív foglalkozást és az ipari közigazgatás ügyeinek intézését. — Most az ügyosztályok szétválasztásával ismét mód és alkalom kínálkozik, hogy különösen a mai időkben elsőrangú fontossággal bíró közgazdasági és ipari közigazgatási kérdésekkel behatóan lehessen foglalkozni. — Az ipari közigazgatási kérdéseknél különösen fontosnak tartom, hogy Dr. báró Babarczy István a régi elavult szabályrendeleteket átdolgozzuk, különös figyelemmel a gyakorlati élet követelményeire. Az ipari közigazgatás jogalkotását közelebb kell vinni az élethez és a szabályrendeletekbe oly intézkedéseket kell felvenni, amelyek az iparűzőket nem korlátozzák tevékenységükben, hanem jogos érdekeiket megóvják. A hatósági beavatkozás és felügyelet körét csak addig a mértékig kell terjeszteni, ameddig a közérdek és az ipari rend fenntartása azt feltétlenül szükségessé teszi. A szabályrendeletek átdolgozásánál és az új szabályrendeletek alkotásánál e célok elérése érdekében mindenkor meg fogom hallgatni az ipari és kereskedelmi érdekeltségeket, mint amelyekkel szoros kapcsolatot kívánok teremteni és fenntartani. — Fontos feladatnak tartom továbbá az általános közgazdasági problémák tárgyalását is. Az ügyosztálynak állandó figyelemmel kell kísérnie a közgazdasági élet jelenségeit s igyekezni kell egyes^ súlyos problémák megoldására akár a közgyűlésnek, akár a közgyűlésen keresztül a kormánynak megfelelő javaslatokat tenni. Az adózási rendszerünknek a közgazda- sági életre gyakorolt hatásával (pl. forgalmiadó), a tranzitókereskedelem fellendítéséhez fűződő fontos érdekekkel, a hitelválság enyhítésére az ingójelzálog intézményének bevezetésével az ügyosztály már eddig is foglalkozott, azonban tevékenységét ebben az irányban még szélesebb alapokra kívánom fektetni. Fü^BV elektrotechnikai és ■ A Clj IrUllUtll mechanikai vállalata Dudapest. Kazinczy ucca 50 Telefon: József 401 —96. szám. ♦ Vállalia mindennemű mechanikai és tömegcikk gyártását, szabadalmak kidolgozását Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI, Hungária Körút 71 Telefón: |AJut(omata 913—64. szám. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. Babarczy István báró
