Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-11 / 10. szám
Budapest, 1931 március 11. Független Budapest Jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű AUTÓBUSZOK, TEHERAUTÓK és PÓTKOCSIK a MAGYAR V-AGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T. GYŐRI AUTOMOBILGYÁRÁBAN készülnek. A legújabb típusú autók RÁBA- KRUPP 5 V,5* BÁBA A V 1l/2-? t teher- XvÜlJÖ " At X • bírásúak. Központi igazgatóság: V. kerület, Deák Ferenc-utca 18. sz. Telefon: Aut. 818-50. Raktár és javítóműhely: VII., Kerepesi-út 26. sz. Telefon: J. 453-84. ÜEDNER JENŐ mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, Vili, Népszínház u. 13. Tel.: J. 394-32 CnpH RŰánriAV* elßktrotechnikai és 1 1 Cy ilflllUUl mechanikai vállalata Budapest. Kazinrzy uccu 50 Telefon.: József 401-96. szám. ♦ Vállalia mindennemű mechanikai és tömegcikk gyártá át, szabadalmak kidolgozását Beton, maKadám, aszfalt — -rr\ry- a vpu/\ felvágásához vegyen HoIlA JiLNU okleveles gépészmérnök, kompressor -bérbeadó Orczy út 22. Tel.: J. 335-42 ^JWIGINAC^^DHNEB svéd n Budapest,IV, számológép I,, Haris köz 6 magyarországi ^|6SjÍH|®tó8Í'* Telefon: Aut. eladási helye ,-tSsÜ 893 — 85 KOVÁCS NÁNDOR építőmester Budapest, VII,, Káldi ucca 61, Telelőn; Z, 65—39 KELLER PAL épület- és díszmübádogos. légszesz,vízvezeték, csatornázás, központi Iütés és egészségügyi berendezési vállalat. — Garagirozás, olaj- és benzintöltőállomás Budapest, I., Svábhegy, Költő út 8. Telefon: Aut. 662-72 Nester és Kiss oki. építész és építőmester Budapest, VII, Egressy út 5. Tel.: J. 382-02 Aszfalt és KáfránuiparRf. Budapest, V., Nádor ucca 12 sz. Telefon: Automata 262—81, 262—82 QYÁRAK: Budapest, IX., Illatos út 18—20 ) ..... . __ . , Sz őreg (Szeged mellett) ) saia^ iparvagány yjcőediwŰh&Ji i/u/tűó a JU. y 4S6 ói. p ál Mátyás kőfaragómester Elvállalok kő- és műkő építkezési és temetői munkáka Rajzokkal és költségvetéssel díjmentesen szolgálok B ii «I a m n c 4 Telep: III., Bécsi út 3005. szám U U Cl p C 3 I Lakás: III.. Polgár tér S. szám I I1TT LAKK- ES FESTÉKGYÁR R.-T. In W I Mm BUDAPEST. VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Versenulárgijalási hirűelmenu Utalással a Fővárosi Közlöny ,.Hivatalos Hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek a IX. kér. Delej ucca csatornázási munkába. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1981. évi március hó 17-én (kedden) d. e. fél 11 óráig a II. em. 27!» ajtószám alatt kell benyú jtani. Az ajánlatok felbontása 1931, évi március hó 17-én (kedden) délelőtt 11 órakor lesz a III. em. 409. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi február hó 26-án. A Hzélceafőváron •polfídrmestere. A BSzKRt és az OTI A BSzKRt alkalmazottak mindenképen el akarnak szakadni a Társadalombiztosítótól — Végső esetben a Segítőalaphoz csatlakoznak A Független Budapest írta meg* először, liogy a BSzKRt. alkalmazottai mozgalmat indítottak a Társadalombiztosító Intézettől való különválás érdekében és a vállalat igazgatósága el is határozta, hogy felállítja az önálló betegpénztárt. A szocialista igazgatósági tagok különvéleményt jelentettek be a határozat ellen, úgyhogy a népjóléti miniszter végeredményben szintén elutasító álláspontot foglalt el és nem engedélyezte a BSzKRt.-nak önálló betegpénztár létesítését. Kétségtelen, hogy a miniszternek ez az állásfoglalása nemcsak a szocialisták tiltakozásán alapul, hanem közrejátszott ebben a Társadalombiztosító Intézet is, amelynek nagy vesztesége lenne, ha a sokezer BSzKRt. alkalmazott kiválna kötelékéből. A keresztényszocialista vezetés alatt álló alkalmazottak azonban nem niondanak le egykönnyen tervük megvalósításáról. A napokban is küldöttség kereste fel Ernszt Sándor népjóléti minisztert, akit arra kértek, vegye revízió alá régebbi álláspontját és engedélyezze a BSzKRt.-nak az önálló vállalati pénztár felállítását. Kifejtették, hogy az önálló betegpénztártól az alkalmazottak kielégítőbb gyógykezeltetését és betegellátását remélik, annál is inkább, mert a 12.000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatnak, amely válogatott munkásanyaggal dolgozik, minden lehetősége megvan arra, hogy önálló betegpénztár keretében megfelelő kórházat, szanatóriumot és üdülőtelepet létesítsen alkalmazottai részére. A népjóléti miniszter a küldöttség előtt elismerte, hogy egy olyan vállalat, mint a BSzKRt., lényegesen többet tudna nyújtani tagijainak, mint a Társadalombiztosító Intézet, kijelentette azonban, hogy ezidőszerint az önálló vállalati pénztár felállításához azért nem járulhat hozzá, mert ezzel nagyon megnehezítené a Társadalombiztosító Intézet amúgy is súlyos helyzetét. Köztudomású, hogy a villamosvasúti alkalmazottak a Társadalombiztosító Intézet legjobb tagjai, mert az intézetet csak keveset veszik igénybe, a BSzKRt. pedig a legjobb fizető és így a mai nagy munkanélküliség és rossz gazdasági viszonyok mellett nem volna célszerű, ha egy ilyen hatalmas tömeget kivonnának az OTI kötelékéből. Végül is azt közölte a népjóléti miniszter, hogy addig is, amíg a viszonyok annyira nem változnak, hogy a BSzKRt. önálló vállalati pénztárának felállítására lehetőség lesz, interveniálni fog olyan irányban, hogy a villamosalkalmazottak igényeit a Társadalombiztosító Intézetnél kivételes módon elégítsék ki. Ez a miniszteri nyilatkozat sem elégítette ki az alkalmazottakat, akik minden körülmények közt és minél előbb el akarnak szakadni a Társadalombiztosító Intézettől. Az OTI pedig görcsösen ragaszkodik a mai helyzet fenntartásához ami érthető is, hiszen a BSzKRt. alkalmazottak után szedett illetékek többmilliót tesznek ki évente. Ha máskép nem megy, az alkalmazottak úgy oldják meg ezt a problémát, hogy csatlakoznak a Fővárosi Tisztviselői Segítőalaphoz, melynek keretében szerintük jobban lennének ellátva, mint a Társadalombiztosítónál. Ennek a megoldásnak sok híve van a városházán is, mert ezzel jelentősen erősödnék a Segítőalap is és ennek a városi tisztviselők és alkalmazottak összessége élvezné gyümölcsét. Ez a kérdés rövidesen napirendre is kerül, mert nemcsak a BSzKRt., de a többi üzemek alkalmazottai is szeretnének a Segítőalap kötelékébe kerülni. Ez esetben a Tisztviselői Segítőalap újabb üdülőtelepet, kórházat és szanatóriumot létesítene, természetesen sokkal nagyobb arányban, mint amilyent eddig tervezett. A -BSzARö-alkalmazottak körében egyébként nagy az elkeseredés a belügyminiszter ismeretes rendelkezése miatt is, amellyel ötven százalékkal csökkentette az összes _ fővárosi alkalmazottak jutalmait, segélyeit és egyéb címeken kapott külön díjazásait. Fokozta az elkeseredést az, hogy a miniszter a BSzKRt illetményszabályzatát is kifogásolta, mert az rendszeres előléptetést biztosít. Ezzel szemben azt állítják, hogy sokan 3—4 évig sem lépnek elő és egyébként is az egy-eay fizetési fokkal való előlépés nem jelent többet, minthogy az illető alkalmazott fizetése évi 15 pengővel növekszik. A vasútváTalatnál különben is az a rendszer, hogy az alkalmazottakat egész minimális kezdőfizetéssel veszik fel és jövedelmük csupán ezzel a szerény előlépési lehetőséggel növekszik lassú tempóban. A soroksári szennyvizes Dunaág szabályozása Ankét a földmívelésiigyi minisztériumban — A főváros vállalja a szennyvízelvezetést, amely nagy költséget rö rá A soroksári szennyvizes Dunaág ismét foglalkoztatja a hatóságokat. Legutóbb nagy feltűnést kkltett az a feljelentés, amelyet a halélettani állomás hivatalból indított Sipőcz Jenő polgármester ellen azért, mert a főváros területéről a főváros csatornáin szennyvíz ömlött a soroksári Dunaágba és amiatt kipusztultak a soroksári Dunaszakaszon a halak. A halászok is pert indítottak kihágás címén és ha a fővárost megbírságolják, 100,000 pengős kártérítési pert indítanak a főváros ellep. A soroksári Dunaág most más szempontból foglalkoztatja a hatóságokat. A múlt héten a földművelésügyi minisztériumban Mayer Ká roly államtitkár elnöklésével értekezlet volt, amelyen részt vett a belügyminisztérium, a népjóléti minisztérium és a kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttje, a halélettani és a szennyvíz kísérleti állomás, a folyammérnöki hivatal, a csepeli vámmentes kikötő, a főváros, valamint Pestvármegye központi járásának kiküldöttjei. Az elnök azzal nyitotta meg az értekezletet, hogy kívánatos volna, ha az összeülő felek nem perrendszerűen foglalkoznának a kérdésekkel, hanem békés úton igyekeznének megoldást találni. A főváros egyik kiküldöttje szolt hozzá a soroksári szennyvizes Dunaág ügyéhez. Kötelessége — mondotta — a fővárosnak, ezt a Duna- szakaszt a szennyvíztől megtisztítani. Hogy a kérdés megoldható legyen, szükséges, hogy a soroksári parton a szennyvízcsövet a Duna közepéig vezessék ki és így a víz sodra elviszi a főváros szennyvizét. Ehhez 800,000 pengő lenne szükséges. A kikötő-kormánybiztosság megbízottja, majd Lampl Hugó kikötőműszaki tanácsos azt tette szóvá, hogy a, csatorna miatt eliszaposodott a soroksári part és olyan sekély a Duna medre, hogy a hajójáratok tavasszal meg sem indulhatnak. A járatok megindítása pedig nem késlekedhetek és a mederkotrási munkálatokat minél előbb meg kell kezdeni. A mederjavító munkálatok 100,000 pengőbe kerülnek. A népjóléti minisztérium kiküldöttje közegészségügyi szempontból szólt a kérdéshez. Strandfürdők vannak a soroksári Dunaág mentén és a fürdőző közönség fekáliás vízben kénytelen fürödni. Vájná Ede tanácsnok kijelentette, hogy a főváros fedezetet fog keresni ennek a közmunkának az elvégzésére. Pest vármegye központi járáisának vezetője, Kisfaludy Révész Béla dr. hangoztatta legerélyesebben a munkálatok elvégzésének szükségességét, mert ha Budapesten jírvány törne ki, a főváros szennyvize a Dunaszakasz mentén lévő valamennyi községet megfertőzné. Az ankétou résztvevők megállapodtak abban, hogy legközelebb kercsztülviszik és megvalósítják oz ankéten felmerült összes kérdéseket. NAGY ANTAL bútorgyára Budapest, Vili., Víg u. 22. Tel.: J. 438-64 Lakásberendezések művészi tervek után.
