Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-03 / 35. szám

Budapest, 1930 szeptember 3. Független Budapest 3 A budapesti vámmentes kikötőt mintegy másfél évvel ezelőtt adták át a forgalomnak. Ma már meg lehet állapítani, hogy a kikötő célszerűsége és prosperitása elé nemcsak az intézmény ellenzői, hanem még egyes hívei is bizonyos aggodalom­mal tekintettek. A legoptifnisztikusabb számítások szerint is legalább 5—6 évre tették azt az időt, amely alatt a kikötő tárházai megtelhetnek és a forgalom elérheti a szükséges keretet. A számítások ezút­tal nem váltak be, mert ina már az a helyzet, hogy bár a kikötőben egyre-másra építi az ál­lam és a magántőke a különböző raktárházakat és ipartelepeket, ú.j ipari kikötő építését is tervezik. Ennek előmunkálatai már elkezdődtek, azonban a megoldatlan kölcsönügyek miatt abbamarad­tak. Néhány nagy gyár szándékozik ezen a he­lyen letelepedni. Szó van egyik vezető bőrgyár­ról, egy műtrágya- és egy vegyészeti gyárról. Hely bőven áll rendelkezésre. Ennek a kikötő­nek felépítése szintén 4—5 millió pengőt igé­nyel. Azért csak ennyit, mert a kikötő belső fel­szerelésének költségeit nagyrészt a magán­tőkének kell fedezni, A kikötőépítés terve most a bukaresti agrárkonferenciával különösen aktuális lett. Már túljegyezték a gabonatárház férő­helyét és félő, hogyha a három állam gabonája az olcsó víziúton Budapestre érkezik, nem lesz hely a tárolásra. A csepeli kikötőnek jelentősége abban rej­lik, hogy Budapestről úgy Kelet, mint Nyugat jelé lehet diszponálni az áruval, Passau és Re­gensburg ellenben már tál mag as an fekszik. A gabona az onnan való visszaszállítást már nem bírja el. Illetékes helyen a kikötő kibővítési munkálatainak tervéről ezeket mondották a Független Budapest munkatársának: .. —csepeli kikötő kibővítése feltétlenül szükséges. Már ma sem tudjuk az igénye­ket ellátni. Reméljük, hogy az anyagi ter­mészetű nehézségeket hamarosan sikerül megoldani és akkor azonnal hozzá fogha­tunk a munkához. Magyarországnak, külö­nösen Budapestnek nem szabad azt az előnyt kiadni a kezéből, amit egy minden tekintetben konkurrenciamentes modern ki­kötő jelent. a kikötő mégis szűk lett. A kikötő a Csepel-sziget északi csúcsán épült. Egyelőre három részből áll. Az egyik az úgynevezett vámmentes kereskedelmi kikötő, a másik a petróleummedence, a harmadik pedig a soroksári ágban a főváros tulajdonában levő és a forgalomnak még át nem adott partfal. A vámmentes kikötő hossza körülbelül 100 méter, szélessége részben 150, részben 100 méter, part­ján állanak a gabona- és áruraktárak. A gabonaraktárban egymagában 35.000 tonnát lehet tárolni. Ennek a kikötőnek az építési költsége mintegy 14 millió pengőt tett ki. A kisebb petróleum­kikötőve az állam csak másfélmillió pengőt áldozott, ellenben a petróleumvállalatok mint­egy 4 millió pengő befektetéssel építettek ha­talmas tároló épületeket és tartályokat. Leg­utóbb az egyik nagy külföldi vállalat modern petróleum finomítót állíttatott fel a kikötőben. A vámmentes kereskedelmi kikötőben tel­jes, modern hüvelyes tárolót létesítettek, ahol egészen különös eljárással „zsizsikelik“ az árut. Ciángázzal ölik meg a lárvákat. A Balkánról érkező hüvelyeseket - a kereskedelmi kikötőben ápolás alá veszik, felfrissítik és úgy szállítják tovább. Ez a körülmény természetesen nagy mértékben emeli a kikötő forgalmát. Érthetetlen azonban, hogy miért áll még mindig teljesen kihasználatlanul a főváros által megépített soroksári ki­kötőrész. A legmodernebb berendezések, villamos daruk, raktárépületek, zsilipberendezések stb. várják a meginduló forgalmat. Csak egy ócska propel­ler búsul egymagában, a partfalak üresen állanak, nem hasz­nálja őket senki. Mindenesetre érdekes volna tudni, miből szán­dékszik a főváros a kihasználatlan beruházás kamatterheit fedezni. A soroksári ág már ugyancsak két év óta készen van és a felgyü­lemlett kamatterhek már igen súlyos összegre rúgnak. A soroksári ágra a fővárosnak lesz szük­sége,.:! csepeli kikötő pedig szűk, így tehát hamarosan hozzá kell fogni a tervbevett bővítési munkálatokhoz. Meg kell épí­teni a tervezett második medencét. Ez lesz az utóbbi évek egyik legnagyobb közmunkája. Szükség szerint elsősorban a vámmentes kikötő mellett lévő első medence kiépítéséről van szó. Ez a munka legalább két évet vesz igénybe. Ha­talmas földtömegeket kell kiásni és elszállí­tani, ami nagy földmunkástömegeknek fog jóidéig dolgot adni. A kikötő belső berendezése révén pedig a magyar építő- és gépipar juthat jelentős megrendeléshez. Amennyiben az épít­kezéshez szükséges összeg meg lesz, azonnal hozzáfognak a részletes tervek elkészítéséhez és a miunka meg indításához. Mintegy 10—12 millió pengőbe fog kerülni az új kikötő. A vámmentes kereskedelmi kikötő kibőví­tésén kívül a soroksári Dunaágban OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 308—32 és József 308—31. Pli történi az élclmíszer-nagQvásár tetőszigetelési mánkéinak kiadása korul fófliy Vilmos ismerteti a munka kiadásának kulisszatitkait — Különös rendszer a munka kiadásánál — Hogyan takarékoskodik az ügyosztály a főváros pénzével A sok huza-vona és folytonos sürgetésünk után most már gyorsabb tempóban folynak a közélelmezési intézmények építkezési munká­latai. Úgyszólván minden programba vett épít­kezés — kivéve az újabb piacmodernizálásokat - vállalatba van adva és kiadták azoknak a munkáknak egy részét is, amelyek végrehajtá­sára csak a jövő tavasszal kerülne sor. A köz­élelmezési ügyosztály tehát végre gondoskodik eleg-endő munkaalkalomról, de úgy látszik, gondja van arra is, hogy a vállalkozók ne fizes­senek rá. Nem vágyunk hívei annak a rend­szernek, hogy válogatás* nélkül mindig a leg­olcsóbb ajánlattevő kapja a munka kivitelére a megbízást, de mégis kifogásuljok, hogy a köz- élelmezési építkezéseknél többnyire a drága ajánlatok érvényesülnek. Ha még kisebb1 külön­bözetekről lenne szó, úgy nem is érdemelne említést az eset. ellenben rendszerré vált a sok tízezer pengővel drágább pályázatok elfogadása. Csak a legutóbb kavart feEnagy viharokat az az eset, hogy az élelmiszer nagy vásártelep be­lő nmünkül at ait 70.000 pengővel drágábban ad­ták vállalatba a legolcsóbb ajánlatnál, noha a jutányosabb pályázó is megbízható vállalkozó volt. Most hasonló eset történt ugyancsak a soroksáriúti nagyvásártelep egyik mun­kájának vállalatbaadásánál. Ezúttal a. differencia „csak“ 35.000 pengő. Fótiig Vilmos bizottsági tag, aki többi tagtársával egyetemben tiltakozott a vállalatbaadás ilyen elintézése ellen, a következőkben ismertette az ügyet munkatársunk előtt. — Aközelrnultban tárgyaltuk a soroksári­úti élelmiszer nagyvásártelep tető-hőszige­telési munkálataira beérkezett ajánlatokat. 89 pályázat érkezett be és már első pillan­tásra feltűnt, hogy egy-két kivétellel az összes pályá­zatok majdnem hasonló árnívón mo­zognak. Az egyébként kitűnő cégek ugyanis állító­lag kartellben vannak egymással és az összebeszélés jelei az árajánla­tokban mutatkoznak is. Az egyik cég, a Grazit Rt., amely nem tagja a kartellnek, 35.000 pengővel olcsóbb ajánlatot tett, ami 30%-os differenciának felel* meg. A. bizottság azonban azt javasolta, hogy össze­beszélés gyanúja, miatt a főváros semmi­sítse meg a versenytárgyalást és hirdessen új pályázatot. Ez is volt a határozat, de leg­nagyobb meglepetésünkre a főváros nem így döntött, hanem a ílelvey Tivadar-cégnek adta a mun­kát. Az volt az indokolás, hogy a Grozit Bt. olcsó ajánlatát azért nem fogadhatták el, mert nem megfelelő szigetelő anyagot akart szállítani. Ezzel szemben tény az, hogy a szóban levő cég kötelezettséget vál­lalt, hogy olyan minőségű anyagot szállít, amilyet a főváros kíván és onnan szerzi be az anyagot, ahonnan a főváros akarja. Hogy a kifogástalan munkát és anyagot garan­tálja, hajlandó volt 3 év helyett 10 évi jót­állást vállalni, ugyanennyi ideig az 5%-os biztosítékot is benthagyja a fővárosnál, sőt azt is felaján­lotta, hogy 3 évig a munkadíjat sem veszi fel. Nem áll tehát, hogy azért kellett eluta­sítani a 35.000 pengővel olcsóbb ajánlatot, mert a cég rossz anyagot akart adni. Úgy értesülünk különben, hogy a döntést megfellebbezték és lehet, hogy az ügyben változás történik, mert bőven van idő az elhamarkodott dön­tés megváltoztatására. Ez a szigetelési munka amúgy is csak a jövő év tavaszán kerülhet végrehajtásra, miután csak most kezdődtek meg az építkezések és a tetőszige­telésre csak akkor lesz szükség, ha az épít­kezés már a tetőnél tart. A városházán és vállalkozói körökben is nagy érdeklődéssel várják az ügy fejleményét, mert furcsának ítélik, hogy a főváros ilyen könnyelműen dobál el tízezreket. Elvi szempontból is erősen kifogásolható ez az eljárás, mert ha megbízható cég, reális alapon, a legmesszebbmenő garanciával tesz olcsó aján­latot, nem lehet azt drágább, de jobb összeköt­tetéssel bíró pályázó kedvéért mellőzni. Mester ős Kiss H S oki. építész és építőmester Budapest, VII, Egressy út 5. Tel.: J. 382-02 TOY FERENC Központi fűtés, szellőz­tetés, vízvezeték és csa­tornázás berendezési vállalat ZILAHI-BALOGH GYULA építőmester BUDAPEST, I., BORNEMISSZA-U. 36. TELEFON: LÁGYMÁNYOS 2-32 FELD OLY tisztít szárazon kosztümöket öltö­nyöket felöltőket fest minta szerint mindenféle ruhaneműt IISZI VISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY! TELEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK! TELEFON: J. 394-41 ÉS J. 446-12. ÖUül*: VII.. THÖKÖLY-ÜT 33. SZÄM Szűknek bizonyult a csepeli új kikötő Uj ipari kikötő építését tervezik a soroksári Dunaágban — Nagy perspektívája van a csepeli kikötőnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom