Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-16 / 28. szám

Budapest, 1930 július 16. Független Budapest 7 Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatakarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis pari hitelakció: 44.'00. — Girószámla: MAGYAR NEM/E'i I BANK. — Táviratcím: 1PK0ZP0NT BUDAPEST, VII, KÁROLY KIRÁLY-ÚT3 c TELEFONSZAM: JÓZSEF 463-39 FRITSCH ÉS TÁRSA Cégtulajdonos: Fritsch Emil (19o4. óta) bádogos-, vízvezeték-, légszesz-, csatornázás- és egészségügy műszaki vállalat Budapest, II., Margit-körút 11. Tel.:Aut. büo-50 M.kir. postatakarékpénztári számla 49.096 Alapította Tabármann Gusztáv 1872-ben I 1IT7 lakk- és festékgyár r.-t. BIS W B ÄH BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Gazdag József miíasztalos asztaíosárugyára, vállal iskolaberendezéseket stb. Kispest, Petőfi tér 9. Telefon : Kispest 102 6 elanha Mihály ohl. épifömester BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 50 Telelőn: József 365—34 a. Városligetben. Thermáifürdők, külön szénsavas, iszap-, fényfürdők és egyéb gyógytényezök. Vörös György gr Békásmegyer, Szentendrei-út Telefonhívó: Automata 626-02 aru-ipar Mester és Kiss “ ® oki. építész és építőmester Budapest, VII, Egressy út 5. Tel.: J. 382-02 SCHAFFER KAROLY oki. mérnök, vasút-, út-, beton-építési vállalkozó, kövezőmester Budapest, VIII., AggteleKi-u. 17. Tel.: J. 325-88. és Deutsch Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás épület- és bádogos munkák műszaki vállalata. Budapest, VII., Rózsa u. 4T. Telefon : J. 430-81 TOLLÁR LAJOS épület- és díszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés és csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefón: Aut. 183-32 ,NUCA‘ “ RÓZSADOMBI VIRÁG ÉS TAJKERTÉSZETE ■ Budapest. II.. Szemlőtiegu ucca 23. szám TELEFON : AUT. 529-70. Tájkertészet: Vállalja díszkertek, parkí­rozások, ablakdíszítések és villakertek tervezését és évi gondozását Banner Zoltán oki. építész és építőmester Budapest, I., Verpeléti út 10. — Telefón: Lá. 6-57 MM , PC A 07 AD IKÜDC linoleum- es gurnmi- UuAuLnli IIYIIiL padlóburkolási vállalat Budapest, IX., Lónyay-utca 11. Telefon : J. 325-58. Beton-, Estrich- és Asbestaljazafok készítése. Szakszerű munka. — Ajánlatok díjmentesen. Mi lesz a Tattersallal? A törvényhatósági tanács legközelebb dönt az Ügetőverseny-Egyesület beadványa felett Szabad-e a város fejlődését a keleti pályaudvar szomszédságában megakasztani? A Független Budapest legutóbb megírta, hogy az Ügetőverseny Egyesület Erzsébet ki­rályné liti versenypályájának használati szer­ződéséi a MÁV felmondta és az egyesületnek rövidesen Iki is kell onnét vonulnia. Az egye­sületnek tehát sürgősen új versenypálya után kellett néznie és a választás a Tattersall terü­letére ssett, mely kiterjedésénél fogva is na­gyon meg-felelő a versenypálya céljaira. Az egyesület vezetősége néhány hónappal ezelőtt beadványban tett ajánlatot a fővárosnak a Tattersall átvételére és anak alapján meg- is indultak a tárgyalások az egyesület és a fővá­ros képviselői között. Eleinte csak a Tattersall kétharmad részét akarták versenypálya cél­jaira igénybe venni, közben azonban úgy mó­dosult a. helyzet, hogy a verseny egyesület ciz egész területre reflektált. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint, miután az egyesü­let az ügy elintézését a kilakoltatási terminus közeledése miatt nagyon sürgeti, már a legközelebbi hetekben dönt a törvényhatósági tanács az ajánlat sorsa felett. Az ügetőverseny-egyesület kijelentette, hogy amennyiben a főváros a Tattersall területét átengedi, 2,400.000 pengőt ruház be a verseny- pálya építésébe, azonfelül 100.000 pengő kész­pénzzel hozzájárul a lóvásár áthelyezésének költségeihez. Ez esetben ugyanis a lóvásárt a marhavásártérre helyez­nék át. Megszűnnék a lovarda is a Tatter sáliban. Az Egyesület felajánlotta azt is, hogy a Tattersall egész személyzetét, úgy a tisztviselőket, mint a munkásokat saját alkalmazásában veszi át, úgyhogy a fővárosra semmiféle kötelezettség nem hárulna a Tattersall megszűnése folytán. Tizenöt évre kéri az egyesület a területet és ez idő alatt bért nem fizetne. Tizenöt év múlva azonban az összes felépítményeket és a beren­dezést ingyen engedné át a főváros tulajdo­nába, úgyhogy azontúl a főváros szabadon rendelkeznék annak hasznosításával és arneny- nyiben továbbra is ügetőversenypályának hagyná meg- a területet, tetszés szerintii bért állapíthatna meg az egyesület számára. A legutóbbi tárgyalások során a főváros illetékes ügyosztálya hozzájárult a Tattersall megszüntetéséhez, és a törvényhatósági tanács elé kerülő előterjesztésben a területnek ügetőversenypálya cél­jaira való átadását javasolja. Kifejti az előterjesztés, hogy a fővárost káro­sodás nem éri, miután a személyzeti költségek megszűnnek, a 1 óvásártéri forgalom jövedelme pedig a marhavásártéren az eddiginél kétség­telenül nagyobb lesz. Azonfelül a főváros nagy értékhez jut a versenypálya felépítése által. A törvényhatósági tanács döntése elé nagy érdeklődéssel tekintenek. A főváros intéző kö­rei a kérdés elbírálásánál elsősorban városrendezési szemponto­kat fognak tekintetbe venni. A Tattersall területe ugyanis 44.000 'négyszög­öl és az itteni telekárakat számításba véve, értéke mintegy ötmillió pengő. Már most kér­dés, vájjon ezt a nagykiterjedésű, hatalmas ér­tékű belterületi telekkomplexumot abban az esetben, ha a Tattersall megszűnik, nem lesz-e job parcellázni és beépíteni? Ha ugyanis az Ügetőversenypálya céljaira, bocsátják rendel­kezésre, ez annyit jelent, hogy belátható ideig, legalább is néhány évtizedig, a Keleti pálya­udvar szomszédságában lévő nagyértékű telek a városfejlődés szempontjából elveszett. Megkezdődnek a tárgyalások Csepel és Budakeszi községekkel a fővároshoz csatolt területek ügyében A fővárosnak Kártalanítania Kell a Két Községet az elmaradó adóbevételekért Ha nem sikerül a megegyezés, a belügyminiszter dönt a Kártalanítás mértéke felett Az új fővárosi törvény tudvalévőén telje- 1 sítette a fővárosnak azt a régi kívánságát, hogy Csepel és Budakeszi területének egy ré­szét csatolják Budapesthez. A törvény ki is mondja ezt az átcsatolást, amely rövidesen meg is történik. Csepelből az állami kikötő te­rülete lesz Budapesté, ami annyit jelent, hogy a csepeli sziget északi csúcsa a Pesti ucca vona­láig Budapesthez fog tartozni, Budakeszi te­rületéből pedig azt az erdőrészletet csatolják Budapesthez, amelyen a főváros erdei terül­nek el. Közigazgatásilag ugyanis nehézkes volt ennek az erdőrésznek az ügykezelése, mert ide- gen község területén feküdt és az átcsatolás ezeket a, nehézségeket szűnteti most meg. A Csepeltől átcsatolandó terület pontos nagyságát még nem mérték fel. A fővárosnak jutó szigetcsúcson van a rádióállomás és szá­mos lakóház és ugyanitt terül el az állami ki­kötő is. A budakeszi-i erdőterület nagysága 627 hektár, azaz 1,745.000 négyszögöl. A két község a terület elvesztéséért, minthogy az jövedelem­csökkenést jelent részükre, az elmaradt adó­jövedelem folytán kártérítést kér a fővárostól. A belügyminiszter most leiratban szólította fel a fővárost, hogy a két érdekelt községgel kezdje meg ezirányú tárgyalásait, miután az átcsatolást sürgősen végre akarja hajtani. Ez­irányú utasítását azonban mindaddig nem ad­hatja ki, amíg a főváros és a községek közt a I megállapodás létre nem jött. A városházán most kíváncsian várják, hogy a községek mi­lyen igényeket támasztanak. Túlzott követelé­sekkel semmiesetre sem állhatnak elő, mert a törvény a területeket már elvette tőlük és a főváros csupán méltányosságból juttat nékik némi kárpótlást. A tárgyalások most sürgősen megindulnak és amennyiben nem sikerül a békés meg­egyezés, a belügyminiszterre hárul a feltételek megállapítása. Az új fővárosi törvény különben is ki­mondja, hogy a két község kártalanításáról a miniszter rendelettel intézkedik. Ez a rendelke­zés jelentheti a felek közötti kölcsönös meg­egyezés jóváhagyását, ilyennek hiányában azonban a belügyminiszter hatalmi szóval intéz­heti el a kártalanítás kérdését. A törvény szerint az állami kikötő területének átcsatolása után mindennemű városi vám alól mentesek azok az áruk, amelyek az állami ki­kötőbe érkeznek, amelyeket ott tárolnak, fel­használnak, vagy onnan elszállítanak, kivéve, ha az elszállítás a főváros egyéb területére tör­ténik. A vámmentesség nem terjed ki azokra az árukra, amelyeket az állami kikötőn kívül fekvő fővárosi közutak felhasználásával szállí­tanak a kikötőből Budapesten kívüli területre. Főelcirusitás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-ulca 22. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom