Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
Budapest, 1930 április 9. Független Budapest 7 FUNDAMENTUM CEMENTÁRUGYÁR, ÉPÍTŐ ÉS ANYAGKERESKEDELMI RT BUDAPEST, IX., RÁDAY UCCA 22 - TEL.: A. 853-54 ÚTÉPÍTÉS, KÖVEZÉS, ASZFALTOZÁS, MAGASÉPÍTÉS, MŰKŐGYÁR RICHTER és PAPP dfszifö. femplomfesfő. mázoló és fénuezö Budapest, VII., Thököly út 25. sz. Alapítva 1899 — Telefon : József 451-36 Kovács János oki. kőművesmester .építési váll. Tervez, épít, javít, alakít. JÍllványfa kölcsönzés Budapest, Zugló, X,, Rdskól ucca 20 Építőmester ÁKOS FRIGYES Budapest, VII., Kertész u, 24—28. Tel.: J. 301-40 Budapest, VI., Vilmos császár-út 15/d Z INNER MANÓ kőbánya és útépítési vállalkozó Újpest, Tavasz u. 24. Tel. :Aut. 950-75 FÖLKEL ISTVÁN ■HH ÉPÜLETLAKATOS BHMHH BUDAPEST, X., HALOM UCCA 30. SZÁM. (Saját házában ) B ü Elvállal mindennemű épület és vasszerkezeti munkát H ^3 Novotny Vilmos épület-, gép- és autoqénhegesztö lakatos Budapest, VI, Ó u. 41. Tel.: A.260-80 Ä TIKOS ERNŐ szobafestő, mázoló és fényező pudapesl, II Erőd ucca 12. Tel.: Aut, 501-44 N ÉRNÖKI SZAKÜZLET „GAMMA" FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA RT. ELADÁSI OSZTÁLYA: Budapest, IV., Múzeum körút 41 Telefon : Aut. 860—96 HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I., Budafoki út 22. Tel.: J. 321-17 If ARA JANOS l\ képesített ács-és kőművesmester BUDAPEST, Vili., KŐRIS-UTCA 28 Telefon : József 351-44 Mátyássy Antal és Fia (Cégtulajdonos : Mátyássy Rezső) MÁZOLÓ- ÉS FESTŐMESTER Budapest, IX. kér., Füzér.u. 17/A. Telefon: Kőbánya 74-48 433 millió pengő adóssága van Budapestnek, az izeinek adósságain kívül Évi £0 milliói lesz hi a kamaí és törlesztés Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok és Reményi Schneller La jos, a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója, néhány napon belül már visszatérnek külföldi htjukról és ekkor bizonyára tisztázódik a főváros új köles'öntervei- nek a képe. Városházi körökben számítanak arra, hogy a pénzügyi szakemberek kiküldetése megfelelő eredménnyel járt és a kölcsön felvétele a legrövidebb időn belül műgtörténiieíik. Ebből az alkalomból nem érdektelen foglalkozni azzal a kérdéssel, mennyi adósság is terheli összesen a a ióvárost, A hivatalos kimutatás szerint 433 millió pengő adóssága van Budapestnek. Ebből 373.7 millió pengő a törlesztéses kölcsön. Az 1910. évi 2 millió font sterlinges kölcsön után 51 millió, az 1911. évi 100 millió koronás kölcsön után 12 millió, az 1914. évi 158 millió koronás kölcsönre 174.8 millió, az 1927. évi 20 millió dolláros kölcsön után 113.1 millió pengővel tartozik a főváros és 12.7 millió pengőt tesz ki az az adósság, amellyel a elearinghivataloknál bejelentett külföldi követelések felerészének megtérítése címén tartozik a főváros az államnak. Ezekre a kölcsönökre évente 16.3U0.000 pengőt törleszt tőke- és kamattérítés fejében a főváros. a jövő évtől kezdve azonban ez a teher kerek 20 millió pengőre fog emelkedni, miután az osztendei egyezmény szerint a külföldi kölcsöBékeffyék ügyében a tanács nem tudott dönteni Az autóbuszüzemre felügyelőbizottság fog határozni Békeffyék kártalanítása dolgában Legutóbbi számunkban hírt adtunk arról a beadványról, amelyben a Békeffy-féle Auto- busztársaság bejelenti a .fővárosnak, hogy beszünteti a környékbeli autóbuszjáratokat és felbontja a fővárossal kötött szerződését, mert naponta 1000—1600 pengőt fizet rá három vonalának fentartására. Ezt a horribilis deficitet a magánvállalat nem képes tovább elviselni, mert anyagi erőforrásai kimerültek. Amennyiben azonban a főváros átvállalná a deficitet, úgy hajlandók lennének továbbra is fentar- tani a forgalmat, ami nemcsak a közérdek, de a főváros szempontjából is kívánatos, mert Békeffyék kísérleti járatai „bedolgozzák“ a terepet és hozzászoktatják a közönséget az autobuszközlekedéshez. Az Autóbuszüzem igazgatósága javaslatában előterjesztést is tett arra nézve, bogy a főváros teljesítse a társaság kérését és maga is igazolta, hogy a környékbeli járatok fentartására a főváros szempontjából is szükség van. Az Autóbuszüzemre felügyelő bizottság legutóbb tárgyalta ezt az ügyet és úgy határozott, hogy szubvenciói nem ad a társaságnak, ellenben javaslatot tett oly irányban, hogy a főváros engedje át Békcffyéknek az Autóbuszüzem kezelésében lévő 8-as jelzésű csepeli relációt. Ez a vonal aránylag elég jövedelmező, de a fővárosi Autóbuszüzem magas érdekeltsége miatt, mégis ráfizet. Békeffyék ellenben lényegesen kisebb önköltséggel dolgoznak, úgyhogy nekik a csepeli reláció szép jövedelmet hajtana. Közvetítő megoldásnak proponálta tehát a. bizottság, hogy a többi járatok deficitjének ellensúlyozására a főváros engedje át Békeffyéknek a csepeli vonalat, ami pillanatnyilag a fővárosi Autóbuszüzemre nézve is előnyt jelent, mert megszabadul eg’yik dficites vonalától. Az Autóbuszüzem vezetősége ezzel szemben tiltakozást jelentett be az ellen, hogy saját kezelésében lévő vonalai közül bármelyiket is másnak engednék át. Rámutat arra, hogy a csepeli vonal mindinkább kezdi elérni a rentabilitás határát és az üzem biztosan számít arra, hogy a csepeli járatok rövidesen már szép jövedelmet is hajtanak. Ilyen előzmények után került az ügy a tanács elé, amely a súlyos dilemma dolgában nem tudott dönteni. Helyesnek találta, az albizottságnak azt az álláspontját, hogy szubvenciót nem ad a magántársaságnak, mert a főváros nincs abban a helyzetben, hogy újabb terheket vállaljon magára, viszont helyesnek kellett elfogadni az Autóbuszüzem álláspontját is, hogy meglévő vonalai közül nem adhat át egyet sem magánvállalat kezelésébe. A tanács tehát úgy határozott, hogy a gordiusi csomó megoldáséinak nehéz feladatéit áthárítja a közlekedésügyi bizottságra és a bizottság döntésére bízza a környékbeli autobuszközlekedés ügyét. A bizottságot néhány napon belül összehívják, mert Békeffyék nagyon türelmetlenek és sürgetik a döntést. Általános vélemény szerint a közlekedésügyi bizottság a környékbeli járatok fentartása mellett foglal állást, mert az eddig hozott áldozatokat nem hagyhatja elveszni. Hogy Békeffyék kártalanítása, illetve tehermentesítése tekintetében milyen lesz a határozat, az csak a bizottsági ülésen fog eldőlni. Vörös György Békásmegyer, Szentendrei-út Telefonhívó: Automata 626-02 kőíaragó-márvány, műkő-, cementáru-ipar ÉRCBETON Kármán és Fazekas Rozsdamentes, JVem csúszik, legnagyobb old. mérnök — építőmester, IX., Calvin szitdndsdg. Legkisebb kojtds, JStem ponzik tér 7. — Telefon: Automata 851 — 43 nök után már a teljes kamatot kell fizetni. így tehát a főváros bevételeinek 10-át kénytelen adósságai törlesztésére fordítani. Nagyon érzékenyen sújtja a tőketörlesztés és a kamatfizetés azokat az üzemeket is, amelyek kölcsönpénzből hajtották végre beruházásaikat. A Gázmüvek 62.6 millió pengős tartozása után évente több mint 3.5 millió törlesztést és kamatot fizet. Az Elektromos Művek 80.8 millió pengős tartozás után közel 5.8 milliót, a Széchenyi-fürdő 7.3 milliós tartozása után 600.000 pengőt, a Vízművek 20.5 millió P. tartozás után 822.000 pengőt, a Gellértfürdő túrni 11 ió tartozás után közel félmillió pengőt, az Autóbuszüzem 2 millió pengő tartozás után 882.000 pengőt fizet évente. Nemi csodálható, ha ilyen hatalmas törlesztési terhek mellett az tizeinek nem olyan rentábilisak, mint ahogy az elvárható volna, sőt egyes üzemek éppen ezért óriási deficittel küzdenek. Hozzájárul az anyagi nehézségekhez az is, hogy a főváros a legutóbbi külföldi kölcsön után nagyobb kamatot követel az üzemektől, mint amennyit saját maga fizet a hitelezőknek. Az új külföldi kölcsön felvétele előtt ezeket a tényeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és fokozott elővigyszattal kell ügyelni arra, hogy a főváros ne vállaljon magára olyan terheket, amelyeknek viselésére képtelen. Most már néhány napon belül eldől, mit hoznak a főváros képviselői külföldről, lesz-e új munka és kereseti alkalom, lesznek-e új beruházások hamarosan, vagy sem.
