Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-26 / 47. szám
Budapest, 1930 november 26. 5 Független Budapest Egymillió Könyvet adott Ki a Fővárosi Könyvtár a legutolsó évben Enyvváry Jenő dr. igazgató ismerteti a Könyvtár nagyarányú munkásságát A Wenckheim-palota átalakítási munkálatai befejezés előtt állanak és minden valószínűség1 szerint a Fővárosi Könyvtár rövidesen át is költözködhetik új, díszes otthonába. Nem érdektelen ez alkalomból a Fővárosi Könyvtár legutóbbi működését és fejlődését megvizsgálni. Enyvváry Jenőhöz, a Fővárosi Könyvtár kitűnő igazgatójához fordultunk ez ügyben, aki a következőkben ismertette az intézet tevékenységének legaljább mérlegét : —.A Fővárosi Könyvtártól az olvasó kezébe juttatott könyvek száma a múlt érvben már meghaladta az egy milliót. Ez az eredmény annál figyelemreméltóbb és a könyvtár vezetőségének minden várakozását felülmúló, mert a könyvtári státusz fejlődése távolról sem tartott lépést az intézmény nagyarányú fellendülésével és a helyiségek igen szűk volta a forgalom további növekedését kizárni látszott. Hogy ez a könyvtár forgalmában mutatkozó és a mostoha viszonyokkal dacoló jelentős emelkedés mégis megtörténhetett, az jórészben a személyzet fokozott buzgóságá- nak tulajdonítható. Rövidesen átköltözködünk a Wenckheiin- palotába, miáltal a régen panaszlott elhelyezkedési kérdés bokszé időre nyugvópontra jut és remélem, a könyvtár további nagyarányú fejlődése előtt nyitja meg az utat. Az eredményesebb munka elé nagy akadályokat gördít a személyzethiány, mert már könyvtárainak forgalma a háború óta 3íM)%-kal növekedett, a személyzeti létszám viszonylag csökkent. Komoly népnevelő m-unkát így nem lehet végezni és ha a helyzet nem javul hamarosan, félő. hogy könyvtáraink munkája hovatovább mechanizált kiadássá süllyed, amit bármely más magánkönyvtár is elvégezhet. A múlt évben az Aktuális Kérdések Irodalma című sorozatunkban öt bibliográfiai munkát adtunk ki és megindítottuk a Budapesti Gyűjtemény bibliográfiai sorozatának kiadásait is. Könyvállományunk közel 44.000 kötettel szaporodott. Nagy súlyt helyeztünk a Keleti Gyűjtemény és a Budayesti Gyűjtemény fejlesztésére és sikerült több értékes, ritka művet megszereznünk. Sok kutatómunkát folytattak könyvtárunkban, főként a budapesti füantróyia, a közlekedési viszonyok, a lakásügy, a régi pesti vásárok, a gazdasági élet, a budai hegyek kőzetei, a Duna- part kialakulása, a fővárosi zászló, a budayesti hírlapirodalom története, a közegészségügy fejlődése, a főváros építészete, szobrai, Buda környékének német helynevei, a Nyugati pályaudvar kitelepítése, a Lánchíd irodalma, Pest kereskedelmének kialakulása, az egyes kerületek története, a pesti tőzsde és más érdekes történelmi kérdések tárgyában. Könyvtárunk a külföld előtt is elismert és technikai módszerünket ma már számos tudományos intézet vezette be. Olvasóink száma állandóan szaporodik, jelenleg közel 20.000 állandó olvasónk Van, akiknek nagyrésze a tanulóifjúság soraiból kerül ki. Az elöljárói értekezlet előterjesztése a polgármesterhez az új kerületek felállítására A meglévő kerületekből egyetlen tisztviselőt sem lehet átengedni, sőt ezekben is létszámszaporításra van szükség Az új kerületek új elöljáróságainak rövidesen meg kell kezdeniök működésüket. A polgármester felhívta a kerületi elöljárókat, hogy az új elöljárósági hivatalok felállítására, azok elhelyezésére, a személyzeti létszám megállapí- I fására és a munkaerők beosztására nézve előterjesztést tegyenek. A kerületi elöljárók értekezlete legutóbbi ülésén részletesen megtárgyalta a kérdést, javaslatait terjedelmes memorandumba foglalta és e héten már át is adta a polgármesternek. Előre bocsátja, a memorandum, hogy a főváros újabb fejlődése a kerületi elöljáróságok intézményének további kiépítését teszi szükségessé. A központi igazgatás és a kerületi elöljáróságok egymásközti viszonyát úgy kellene szabályozni, hogy a központ egyetemes érvényű irányító ténykedést fejtsen ki, míg a kerületi elöljáróság — a mainál függetlenebb és egyre bővülő hatáskörben — konkrét közigazgatási esetek elintézését, mint ügyintéző szerv végezzen. A kerületi elöljáróságok szétválasztására vonatkozóan a következő javaslatokat teszi a memorandum: A régi I. kerület a fővárosnak területileg legnagyobb kerülete volt, amely most három részre oszlik. A mai I. kerületnek 101.553 lakosa volt, 61 gyár, 5265 épület, 185.228 méternyi 459 út van a régi kerületben. Az új I. kerület, amely csak a Várt, a Tabánt és a belső Krisztinavárost foglalja magában, már csak 23.030 lakost fog számlálni, épületei 1076-ra, az utak hossza 25.529 méterre, számuk 105-re fog csökkenni. Az elöljáróság továbbra is a régi épületben marad. Az előterjesztés szerint a kerület igazgatására 8 fogalmazási, 4 közegészségügyi, 4 műszaki, 1 köz- élelmezési, 5 számvevőségi, 19 adóhivatali, 2 pénztárosi, 8 segédhivatali tisztviselőre, 2 kezelőtisztre, 3 anyakönyvi hivatalnokra, 27 altisztre és 2 egészségőrre van szükség. Az I. kerületből kihasított lágymányosi önálló városrész a XI. kerület lesz. Az elöljárók azt javasolják, hogy a kerületi székház a Horthy Miklós út és a Fehérvári út sarkán levő városi telken épüljön fel. Ennek a kerületnek különben nagy fejlődést jósolnak, és főleg a borárostéri híd felépítésével fog itt megindulni a gyorsütemű építkezés, de hozzájárul majd a kerület fejlődéséhez a kelenföldi állomás tervbevett kibővítése is. A XI. kerület lakosainak száma 43.192 lesz, 2067 ■ épület, 52 gyár, 61.867 méter hosszúságban 146 közút van a kerületben. A fejlődési lehetőségre rávilágít az a tény is, hogy az utak 75%-a még nincs kiépítve. A személyzet tekintetében 10 fogalmazói, 4 közegészségügyi, 5 műszaki, 1 közélelmezési, 4 számvevőségi, 22 adóhivatali, 3 pénztári, 10 se- gédhivatali tisztviselőt, 4 kezelőtisztet, 3 anyakönyvi hivatalnokot, 32 altisztet és 3 egészség- őri javasolnak megállapítani. Az új XII. kerület felöleli a Krisztinaváros és a budai hegyvidék nagyobb részét. Az elöljárósági hivatalok az előterjesztés szerint a városmajoruceai vámőrség! laktanyában volnának elhelyezhetők. Ajánlják elöljárósági székház céljaira a Krisztina körút 93—95—97. számú Kollár-féle telkeket, vagy a Csaba ucca és a Bors ucca sarkán levő telkeket. Az új kerület lakosainak száma 35.331. A kerületben 2127 épület, 4 gyár, 98.132 méter hosszban 208 út van. Az utak közül 53% nincs beépítve. A hivatalnoki létszám tekintetében 9 fogalmazói, 4 egészségügyi, 4 mérnöki, 1 közélelmezési, 5 számvevőségi, 16 adóhivatali, 3 pénztárosi, 8 segédhivatali tisztviselő, 3 kezelőtiszt, 3 anyakönyvi hivatalnok, 29 altiszt és 3 egészségőr alkalmazását tartják szükségesnek. Az V- kerületből az új törvény lecsatolta az Angyalföldet, .s a Lőporlárdülőt, miáltal a kerület közigazgatási szolgálatában 5—10%-os munkacsökkenés várható. A hivatalnoki létszámban ennek ellenére sem lehet leépítési végrehajtani, mert az ma is nagyon szűk keretek közé van szorítva és a területek lecsatolása csupán tehermentesíti az alkalmazottaikat. Általában, az érintetlenül hagyott kerületekben sem lúd az elöljárók értekezlete leépítést javasolni, úgyhogy az új kerületek felállítása csak megfelelő létszámemeléssel vihető keresztül. Az új VI. kerület csak az Aréna úton belül levő területből fog állni és lakosainak száma körülbelül 110.000 lesz, úgyhogy a 14 kerület közül a harmadik helyre jut. Az új kerületben mintegy 2130 épület, 45 gyár, 35.330 méternyi út lesz. A kerület már régi formájában is sokat szenvedett a tisztviselők elégtelen száma miatt. A közigazgatás menetét csak xígy tudták biztosítani, hogy kezelőtiszteket bíztak meg fogalmazói teendőkkel és altisztek végeztek hivatalnoki munkát. A kerületben tehát a területi kisebbedés ellenére minden szakon létszámemelést kell végrehajtan'. A fogalmazási szakion 13, a közegészségügyi szakon 6, a közélelmezési szakon 6. a műszaki szakon 5, a számvevőségnél 6, a segédhivatalban 23 tisztviselőre van szükség, azonkívül 27 altisztre. Az új XIII. kerület elöljárósági székháza céljaira a Magyar-Belga Fémipari Rt. Teve ucca és Hungária körút sarkán levő kétemeletes épületének megvásárlását javasolják. Ezért az épületért 280.000 pengőt kérnek és 30—40.000 pengőbe kerül az átalakítása. Szóba jöhetne még' a külső váciúti vámőrház, amely központi fekvésénél fogva szintén alkalmas elöljárósági palota céljaira. Az új kerület lakossága 74.850 lesz, 1786 épület, 109 gyár és 82.220 méter hosszú út van a kerületben. Az új kerületben annyi tisztviselőre tartanak igényt, amennyi az V. kerületben dolgozik. A VII. kerület is megváltozik az új beosztás alapján. A régi kerületben 193.493 lakos, 3211 épület, 139 gyár és 72.800 méter hosszban 133 út volt. Á csonka, új VII. kerületben csak 143.000 lakos, 1339 ház. 62 gyár és 24.850 méter hosszban 63 út lesz. A XIV. kerület a régi VII. és a VI. kerületből, valamint Rákos- falvából alakul. A közlekedés ebben az új kerületben teljesen szétágazó és a jelenlegi viszonyok között nincs olyan központi fekvésű, és könnyen megközelíthető hely, ahová az elöljáró- sági. épületet közmegelégedésre tudnák elhelyezni. Legmegfelelőbb volna mégis a Hungária körút és Thököly út sarkán levő telek beépítése, amelyet az új kerület lakosságának 70%-a könnyen elérhet, csupán a rákosfalvaiak jutnának nehezebben az elöljáróságra. A vidék gyors fejlődése remélni engedi, hogy nincs messze az idő, mikor a Zugló Rákosfalváyál összeépül és akkor a Thököly ríti vonalat Rákosfalváig lehet meghosszabbítani. A XIV. kerület lakosainak száma 50.493 lesz, 1872 ház, 77 gyár és 47.950 méter hosszban 95 út van a kerületben. Az utak 68%-a nincs kiépítve. Tisztviselői létszámként 9 fogalmazási, 6 közegészségügyi, 4 műszaki, 2 közélelmezési, 4 számvevőségi, 36 adóhivatali tisztviselőt, a segédhivatalba 8, külszolgálatra 2, az anyakönyvi hivatalba 4 tisztviselőt javasolnak és 43 altisztet. A IX. kerület Csepel-sziget Budapesthez csatolt területével növekszik. Nemcsak ez okból, hanem azért is, mert a kerület közigazgatását évtizedekkel ezelőtt megállapított létszámú tisztviselőkar végzi, szükséges az alkalmazottak szaporítása, A különböző szakokon 34 főnyi létszámszaporítást javasolnak. A memorandum a javaslat indokolásában hangsúlyozza, hogy a kerületi közigazgatás irányítása oly feladat, amely csakis tapasztalatokkal és közigazgatási szakértelemmel bíró személy részéről látható el, ki magasabbrangú állásánál fogva intézkedéseinek tekintélyt biztosítani képes. Mivel pedig a közigazgatásnak ténykedései egyéni jogokat könnyen érintenek, szakismeretekkel rendelkező, jogi képesítésű egyének legyenek a tisztviselők. A inai pénzügyi helyzettel számolva, az elgondolás teljes egészében esetleg nem lesz azonnal végrehajtható. A kerületi közigazgatás megbízhatóságát azzal igyekeznek egyelőre emelni, hogy a ma túltengő ideiglenes hivatalnoki rendszer megszüntetésével a közigazgatás e fontos ágazatába megfelelő szakképzettségű és végleges állást betöltő tisztviselőket vonnak be. SZMLMY FERENC Budapest, VII., RáKóczi út 14. Telefon; J. 408 —04
