Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-30 / 30. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 július 30 30. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LsPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Munkát, munkát!!... Itt az augusztus. A nyár még teljes, a nap dühe most forr a legteljesebb erővel, de ez a nagy nyári tűz már a kialvó mécses utolsó nagy lobogásának képét idézi fel. A kánikula erőfeszítésébe már a halódás fanyar bágyadozásának szomorú illata vegyül és az alápergő száraz falevelek már előhírnökei a közelgő ősznek, amely az augusztus kapuja előtt leselkedik orgyilkos módjára, hogy megölje a pihenést, gondtalanságot és nyári napsugarat. A népjóléti miniszter kimondta a szót: ezzel a polgársággal, ezzel a nyomorúságos munkátlansággal nem mehetünk bele a télbe. A Független Budapest legutóbbi száma elmondta, de más iszámunkban is írunk róla, hogy a városháza is nagy gondokkal néz a közeledő és halálos biztossággal felénk siető tél elé. Még nyár van, de a homlokokon ott az ősz fájdalma és a tél keserűsége: nem kell szociálpolitikusnak lenni ahhoz, hogy minden eddiginél nagyobb pesszimizmussal féljük a közeledő hidegebb évszakokat. Most van még kukorica, dinnye, egy gerezd hagyma, vagy olcsó főzelék, lehet aludni a padokon, meg a liget bokrai közt is, de mi lesz később, amikor mindez már nincs és a természet magára hagyja a reménytelenül küzdő embert?!... A polgármester jóindulatán nem múlik. Sipőcz Jenő nemcsak vasárnapra, hanem a hét minden napjára szíve egész szeretetével odavarázsolná a budapesti ember fazekába a párolgó tyúkot. Vele érez ebben Bipka Ferenc is: nem rajtuk múlik, hogy keserű rezignációval bániul le a hidakról a várost kettészelő folyamba a pesti polgár. A munkás is, a polgár is. Ha munkanélküliségről beszélnek, akkor mindig csak a munkásságra gondol a közvélemény, pedig itt a világ leg- elhagyatottabb, leg üldözőt tebb páriája a pesti polgár, aki talán százszor, ezerszer szerencsétlenebb, mint a szervezett munkás, mert mögötte nem áll senki, csak a fekete gond, a kétségbeesés sötét lovasa: véresre sebezve sarkantyújával bordáit, szívét, tétován remegő, segítségért emelkedő karjait. Munkát, munkát!... Nemcsak a munkás- osztályba szervezett dolgozóknak, . hanem a polgárság munkáért esedező tömegeinek is. Halálraszánt műhelyek és üzletek lihegnek jótékony, életmentő munkáért és már meghalt, tönkrement műhelyek és üzletek légiójának emberei — falat kenyérért. Mi lesz itt ősszel? És mi lesz még később, télen, ha most is ilyen már Budapest népének élete? Mi lesz, ha félre nem tesznek minden bürokratikus akadályt, amely gátolja a munkát és nem sietnek megmenteni, ami még menthető? ... Nyári szórakozásnak még elmegy valahogyan a Vay Kázmérok és Zavaros Aladárok szenzációja, ma, amikor nem kell még fűteni és a gyomrot is el lehet kábítani olcsó gyümölccsel, meg főzelékkel, még kielégíti az embereket a káröröm, hogy bűnhődik néhány panamista, de mi lesz télen, amikorára a kárörömről, a lappangó keserűségből dühöngő fájdalom lesz, amikor nem elégtételt érez a nélkülöző társadalom, a panamabotrányok nyomán, hanem a vadabb indulatok kerekednek felül a vadabb és kegyetlenebb szenvedések folytán? Munkát, munkát! Nem később, hanem most. Nem holnap, hanem ma. Augusztus: nem lehet már tervezgetni, ankétozni, jó- szándékokat csillogtatni, reménységekkel hizlalni, tenni kell. Augusztus: a falevelek csendesen peregnek lefelé, a tél és ősz mesz- sziről hangzó fájdalomkiáltása távoli hallu- cinációkat vág belénk... Hamar, még ma kezdődjék meg az életmentő munka, mert jaj, mindnyájan felelősek vagyunk, hacsak j egy pillanattal is tovább késlekedik még. Augusztus: Szent István és Szent Imre . hava, ne feledkezz meg ünneplés közben az I őszről, a télről. A tűzijáték ragyogása ne | feledtesse el a csontkezű valóságot, amelyet j nem tüntethet el a gorögtüzek múló fénye. | Az ünnep elmúlik, de a, város nyomorúsága ! itt marad, a felröppenő rakéta fénye csak I egy pillanatra kápráztatja a szemet és aztán j következik a hétköznapok szomorú kietlen- j sége, amely elől nincs más menekvés, mint j a munka. Augusztus küszöbén nemcsak az I ünnepet látja, hanem a mögötte lesbenálló i szomorúságot, a főváros népének robotos, 1 fájó hétköznapjait. Becsey Antal tervezete a munkanélküliség leküzdésére Nem új épületeK emelésével, hanem a régiek tatarozásával és modernizálásával Kell az építkezést megkezdeni — 6 százalékos kölcsönt! — Adómentességet az átalakításokra A munkanélküliség- egyre ijesztőbb arányokat ölt. Míg más évedben legalább nyáron javult a helyzet, addig idén a nyár csak szaporította a keresetnélküliek számát. Nagy . aggodalommal néznek minden szakmában a közeledő tél elé, amely ilyen körülmények közt katasztrofális MInputokkal fenyeget. Az illetékes hatósági tényezők is felismerték a helyzet súlyos voltát és épp ezért nrár most elkövetnek mindent, hogy elejét vegyék a későbbi tragédia bekövetkezésének. Mint ismeretes, az elmúlt napokban, mikor még Ripka Ferenc főpolgármester itthon tartózkodott, beható értekezlet volt a munkanélküliség leküzdése érdekében és az ankét a haladéktalan segítés szükségességét állapította meg. Csakis az építőipar foglalkoztatásával lehet a katasztrófát elkerülni, mert az építőipar az, amely a legtöbb szakmának ad kenyeret. A mai gazdasági viszonyok mellett olyan előfeltételeket kell teremteni, amelyek úgy a magánember, mint a vállalkozás részére lehetővé és érdemessé teszik az építkezést. Becsey Antal Olcsó kamatozású kölcsön és kiterjedt adókedvezmény az a két tényező, amely ezt megteremtheti. A fővárosnak és az államnak tehát közösen keli összefognia, hogy az építőtevékenység megindulását, ha áldozatok árán is, lehetővé tegye. Az értekezlet Becsey Antalt hízta meg, dolgozzon ki ez ügyben elaborátu- mot és foglalja pontokba azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett az építkezés megindulhat. Becsey Antal, aki ezekben a mozgalmakban mindig vezérlőszerepet vitt és a kérdés legalaposabb ismerője, már el is készítette és fel is dolgozta a hatalmas anyagot. Javaslatait írásba foglalta és mindenekelőtt megállapította azt. hogy a mai viszonyok mellett uz építkezési tevékenység nem szorítkozhatik új épületek emelésére, lakások, üzlethelyiségek termelésére, miután a nagy lakbérek miatt, ami az új építkezés magas költségeinek következménye, ezidőszerint is 1600 lakás és 500 üzlethelyiség van üresen. Sokkal eredményesebb lenne, ha az építkezési tevékenység a házak moder- nizálására irányulna. A főváros közel 25.000 épületének mintegy felerésze ócska, elavult épület, amelyek minden tekintetben modernizálásra szorulnak. A kiadatlan nagy lakások és üzlethelyiségek több részre való felosztása is ajánlatos volna és nyomban jelentős munkaalkalmat teremtene. Természetesen, a háztulajdonosok ezt csak az esetben tehetnék meg, ha olcsó kamatozású, előnyös feltételű kölcsönt kapnak. Becsey Antal javaslatainak első pontja azzal foglalkozik, hogy először is a közhatóságok rendezzék el saját épületeik tatarozását és modernizálását. Úgy az állam, mint a főváros írja össze a tatarozásra szoruló középületeket és a szükséges munkálatokat hajtsák végre. A Községi Takarék nyisson 15 millió pengős hitelkeretet tatarozási kölcsönök nyújtására és a kölcsönt a legelőnyösebb feltételek mellett folyósítsa. A kamat maximálisan 6% legyen, míg az ezen felüli differenciát az állam és a főváros közösen viselje. Az adókedvezmények kiterjesztése tekintetében Becsey javasolja, hogy a tatarozási és épületátalakítási munkálatokkal kapcsolatos hitelműveleteket mentesítsék minden illeték alól. Az adómentességet terjesszék ki mindazon átalakításokra, amelyeket 1933 június végéig megkezdenek és legkésőbb 1934 május 1-ig befejeznek. Részesítsék adómentességben és az összes kedvezményekben azokat az építkezéseket, amelyek nem lakásul szolgáló helyiségeket lakásokká alakítanak át, valamint a nagy lakásoknak kis lakásokká történő átalakításával kapcsolatos munkákat. Ugyancsak adókedvezmény ben, illetve mentességben kellene részesíteni a különböző modernizálási munkákat is. így a központi fűtőberendezést, liftépítést, tűzrendészéti átalakításokat stb. Kedvezményben részesülnének az olyan háztatarozások is, amelynek értéke az évi házbérjövedelemnek legalább 20%-át teszik ki és az olyan lakásrenoválások, amelyeknek értéke a lakbér egyévi összegével egyenlők. Szükségesnek tartja, az elaborátum a ház- tulajdonos részére a szabad felmondási jog ki- terjesztését olymódon, hogy ne legyen kötelezve a háztulajdonos a lakónak új lakást szerezni. Erre vonatkozóan külön pontokba foglalta Becsey Antal a feltételeket. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUBI SZÍV- fis fiRBETEGEKNEK ŰJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdülök gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.
