Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-11 / 23. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 június 11 23. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45470 HarsalM és tarsoly E héten még egy rendkívüli közgyűlés, a jövő héten megválasztja a törvényhatóság az intézőtanácsot, valamint az új bizottságok tagjait, még egy utolsó közgyűlés, amelyen megválasztják az új törvényhatósági bizottság örökös tagjait és ezzel aztán megszűnik Budapest székesfőváros törvény- hatósági élete. Jön helyette valami más, ami egyelőre még ismeretlen és ki nem próbált valami, de az máris bizonyos, hogy modern értelemben vett törvényhatósági életnek semmiesetre sem lehet majd nevezni. Tulajdonképpen búcsúzkodnunk kellene. Búcsúzkodnunk a régi törvénytől, amelyet elhagyunk, de amely oly sok évtizedig szolgálta a főváros életét. Hogy voltak hibái, voltak anakronisztikus fogyatkozásai? Hát voltak. De amikor az ember elhagyja a régi, meghitt otthont, amely évtizedekig menedéket, biztonságot és enyhet adott, akkor nem azt nézi, hogy egyes bútorok megfakultak, itt-ott ki is foszlottak, hanem úgy érzi, hogy életének egy-egy darabja tűnik el, múltjának sok szépsége vész a semmibe, hogy bizonytalan elborulással tekintsen a jövőbe, amely kérdőjelként mered eléje. A belügyminiszter Tendelete kinyitotta az ajtót és most a küszöbön állunk. Kettős küszöbön: egyiken kilépünk a régi otthonból, a másikon pedig belépünk egy új hajlékba, amelynek még nyirkosak a falai, ismeretlen a tetőzete és ingadoznak az alapfalai. A régi, szolid építkezésű házból egy gyorsan készült, rabitzfalas házba költözünk: nem, nem bízunk benne, hogy sokáig bírja majd az idők viharait. De nincs helye búcsúzásnak, nincs helye szentimentális ellágyulásoknak, mert lám a zaj, a lárma, amely ezt a költözködést kíséri, nem alkalmas a csendes merengésre. Nem engedi meg, hogy elmélázzunk a múlton, meg a titokzatos jövendőn. Nagy a készülődés, készülődik az egész hivatalos apparátus az új berendezkedésre, készülődnek a pártok, az adminisztráció, sőt a kulisszatolo- gatók is munkában vannak: rájuk fontos feladatok várnak. Az új színpadon nagyobb munka folyik majd a kulisszák mögött, mint a ,nyílt színen. A törvényhatósági tanács új bútor az új lakásban. A bizottságok is újak. Néhány nap és megalakul az új tanács, meglesznek az •új bizottságok is, de ez a néhány nap sok harcot, sok nyájas kilincselést és még több titkos epeömlést fog produkálni a régi Ká- roly-kaszámyán és környékén. Mert törvényt csinálni könnyű, törvényt tető alá hozni se nehéz — különösen a mai parlamenti viszonyok mellett —, de írott törvényt valóra váltani, az már keservesen komoly munka. Könnyű dolog kimondani: Csinálunk egy törvényhatósági tanácsot ennyi meg ennyi taggal, tizenkét bizottságot annyi meg annyi taggal. De aztán ezt a bizottságot meg is csinálni, a tanácsot megalakítani, ez már egészen más! Eddig is tudtuk, hogy a városházán csupa szellemóriás van, kivétel nélkül csupa olyan nagyszerű ember, aki vezetésre van elhivatva. Tudta mindenki, hogy tarsolyokban és marsallbotokban rendkívül nagy a hausse a pesti városházán. De ennyi NapóI leonra senki sem számíthatott. Könnyei- , műén kijelenteni, hogy tiszteletdíj jár a j I pozíciókkal és nem számolni azzal, hogy ez j mit jelent választások előtt, fantáziaszegény- i ségre vall. És még se tehetünk szemre- ! hányást a belügyminiszternek, mert arra, ! ami a tagsági helyek körül folyik, arra a leg- j merészebb fantázia sem számíthatott. A sze- i rénytelenségnek és a törtetésnek valóságos | orgiája ez! . . . A városháza pártjaiban mindenki nyitva ; tartja azt a bizonyos tarsolyt, hogy ki vehesse a készenlétben tartogatott marsall- 1 botot. No meg egyébként is jó, ha nincs becsukva a tarsoly, mert nemcsak kivenni, de beletenni is lehet abba. Mondjuk: egy intézőtanácsi tagságot. Vagy egy bizottsági, esetleg üzemi tagságot, még ha bizonytalan is a tiszteletdíj nagysága. No lám, hogy eltévedtünk. Búcsúzni akartunk, szép, meleg elégiát írni és íme, a tarsolyokhoz értünk. Mégsem kérünk bocsánatot, nem a mi hibánk. A törvény az oka, amely megnyitotta a tarsolyokat, már most is, mielőtt tulajdonképpen életbelépett volna. Mi lesz később? Nogij a tülekedés a díjazással járó szakbizottsági és üzemigazgatósági tagságokért Különösen a DSzKRf megüresedő vezető állásaiért iolyíK Közelharc a Kulisszák mögött — Június 18-án választja meg a Közgyűlés az íntézőfanácsot Az új fővárosi törvénnyel kapcsolatos várospolitikai változások és átalakulások természetszerű nyugtalanságot és általános izgalmat idéznek elő. A városházán feszült érdeklődéssel kísérnek minden megmozdulást, minden aprólékos eseményt lés nagy kíváncsisággal várják, hogy kiknek kepeibe jut a törvényszabta változások folytán a főváros jövő sorsának irányítása. Az érdeklődés középpontjában mégis, mint legközelebb álló esemény, az új bizottságok és üzemigazgatóságok megválasztása szerepel. A törvényhatósági tanács megválasztása egy héttel eltolódott és csak a június 18-iki közgyűlésen alakul meg ez az új hatalmi szerv. A törvény különben ezt a napot írja elő utolsó terminusként. A pártok kebelében még egyre folynak a tanácskozások a jelölésekről, de a megegyezés igen nehezen és lassan halad. A tagsági helyek felosztása tekintetében még csak megegyezték a pártok, de már kevésbé sikerült a jelöléseket oly módon megejteni, hogy az a párttagok helyeslésével találkoznék. A törvényhatósági tanács tagsági helyeiért nagy a tülekedés, hiszen ez a tisztség nemcsak hatalmat, hanem anyagi előnyt is jelent. Már az eddigi tanú,csíkozások során is sok sértődöttség és harag keletkezett és nincs kizárva, hogy a törvényhatósági tanács megválasztása után egyes érzékenyebb varosatyák vélt személyi sérelmeiket a pártokból való kilépéssel fogják „megtorolni“. Nagy érdeklődéssel várják a városházán azt is, hogy miként alakulnak majd a szakbizottságok és mi lesz azok hatásköre. ! Az egyes szakbizottságok ugyanis mindössze j legalább 9, de legf'ljebb 15 tagból állhatnak. j Megszűnik az eddigi sok kis- és nagy bizottság, I és ezeknek helyébe lép a 12 szak bizottság, I vagyis minden tanácsi ügyosztálynak egy-egy I szakbizottsága lesz. Eddig minden fontosabb és nagy óbb jelentőségű ügynek külön állandó vagy ad hoc bizottsáiga volt, amely rendszerint a kérdést alaposan ismerő, az ügyben specializálódott bizottsági tagokból állott. Ezentúl minden ügy letárgyalására teljes bizottságot i kell összehívni, ha csak az ügy osztályvézetők- I nek nagyobb hatáskört nem biztosítanak az i ügyek intézésére. A tanácsnokok már most kijelentették, hogy a legjelentéktelenebb kérdést is a bizottságok elé terjesztik és a törvény- hatósági tanács döntésére bízzák, mert nem hajlandók a történendőkért sem a felelősséget, sem a támadási, vagy gyanúsítást elviselni. A törvény kihirdetése óta a városházán már nem tartanak ülést a bizottságok és egyelőre minden munka szünetel. A költségvetéseket sem tárgyalják le házilag az ügyosztályok, hivatalok, hanem egyenesen átküldik a pénzügyi ügyosztályhoz, úgyhogy a jövőévi költségvetést legelőször a pénzügyi bizottságban fogják letárgyalni. A most megjelent végrehajtási utasításból egyébként kiderül, hogy a pénzügyi bizottság továbbra is nyilvánosan tartja üléseit és csak a többi szakbizottság tárgyalásáról rekesztik ki a nyilvánosságot. A bizottságok újjáalakításával egyidejűleg újjáalakulnak az üzemek igazgatóságai és felügyelőbizottságai is. A törvény csupán a Községi Takarék és a Vásárpénztár igazgatóságával tesz kivételt, amelyek továbbra is működhetnek, ellenben a BSzKRt és minden más városi közüzem új igazgatóságot fog kapni. Az üzem- igazgatósági tagok nem lehetnek tagjai a törvényhatósági tanácsnak és nem lehetnek vezetői semmiféle olyan magánvállalatnak, mely városi üzemekkel versenyez. Minden üzemigazgatóság 7 tagból áll, akik közül hatot a közgyűlés választ, a hetediket pedig a főpolgármester nevezi ki, akár a törvényhatósági bizottság tagjai közül, akár külső szakértőket. Az illetékes ügyosztályok vezetőjének csupán tanácskozási joga van az illetékes bizottságban. Ezekért az üzemigazgatósági tisztségekért is nagy verseny folyik, mert a törvény a tagoknak jelenléti díjakat engedélyez. Már most csak az érdekel mindenkit, hogy kik kerülnek ezekbe az állásokba. Különösen a IíSzKKl igazgatóságának újjáalakítása elé tekintenek nagy várakozással, miután a. vállalat valószínűleg új vezetőséget Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAI0R-SANAT0R1DH BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.
