Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-14 / 19. szám

HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 19. szám 1930 május 14 Várospolitikai és közgazdasági lap ir.vs Megjelenik minden héfen Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A láthatatlan egymillió vendég Május közepén vagyunk, ragyogó tavasz (telelőjén, a városházára mégis beköszöntött az ősz. Most érkezett gólya, fecske, daru­madár, de a városházán útra készülődnek a költözködők, hogy elszánjanak messzire és talán soha többé vissza ne térjenek. A tél ko­pogtat már a kapun, az új fővárosi törvény szele már zúzmarával vonja be a lelkeket és a halálsejtelem már nem szeptember végét, hanem novembert hirdet a búsuló, távozni készülő költözködőknek. És nincs ellene védekezés, nincs már re­ménység a gyógyulásra. A közgyűlés agonizál, ereje fogytán. A kormány már nem törődik vele, a nagy feladatokat, amelyeket féltett a közgyűlés és az autonómia erejétől: most már lassanként előveszi és elintéztek, nem a közgyűléssel, amely már nem számít, hanem a törvényhatósági tanáccsal, amely még nincs, de már számít. A helyzet szignatúrája most az, hogy van ugyan közgyűlés, de nincs, és nincs törvény hatóság i tanács, de van. Itt vannak a nagy, kényes kérdések: a Talbot-ügy, a nagy beruházó kölcsön és eset­leg a függő kölcsön ügye, a beruházó program, a HÉV megváltása, fontos sze­mélyi kérdések egész sora és a közgyűlés néma apáthiával veszi tudomásul, hogy na­gyon, de nagyon kevés beleszólása lesz abba, hogyan intézi majd el a főváros ezeket a döntő jelentőségű problémákat. A közgyűlés tagjainak legnagyobb, vagy legalább is igen jelentős részét most csak az érdekli, hogy kik lesznek tagjai a törvényhatósági tanács­nak, kiknek jut ki a hatalom, dicsőség és a „tiszteletdíj“, e körül a megfejthető kis aranyborjú körül folyik minden tülekedés és ezé minden hódolat. A nagy feladatok ;. . Ki törődik ma velük, kit érdekelnek? Amúgy is úgy történik minden, ahogy a kormány akarja, kár minden tülekedésért, izgalomért. A francia gárda inkább meghalt, de meg nem adta magát, a közgyűlés tudja, hogy meghal, éppen ezért siet megadni magát a minden áldás forrásának: a kormánynak „Mindent meggondoltam és megfontoltam“... emlékszünk még, jaj, nagyon is emlékszünk: ők is megfontoltak és meggondoltak mindent. Csak talán egyet nem. Azt, hogy van főváros is, tényleg van, hogy ezt a várost egymillió ember lakja, aki még él, verekszik és verej­tékezik az életért és nemcsak néhány párt- politikus, akik előtt nincs csekélyebb quan- tité negligeable, mint ez az egymillió ember, amelyről megfeledkeznek a párnázott ajtók mögötti tanácskozásnál. Az új fővárosi tör­vény ártalmatlanná teszi ezt az egymillió embert, a millióból csak a nullák maradnak meg, az egyes szám, amely a sok nullának A Gázmüveknek több mint egy éve ürese­déiben levő vezérigazgatói széke, úgy látszik, rövidesen gazdára talált. A pártok körében bizalmas megbeszélések folytak az új vezér- igazgató személye tekintetében és értesülésünk szerint a döntés Borvendég Ferenc tanácsnok javára tör­tént. Borvendég Ferenc gáz­gyári vezérigazgatóvá való ki­nevezése már kezdettől előtér­ben volt, de sok minden oknál fogva korábban nem kerülhe­tett végrehajtásra. Most azonban úgy alakul­tak a körülmények, hogy a Gázgyár vezérigaz­gatói állására Borven­dég Ferenc a legalkal­masabb és egyedüli ko­moly reflektáiis, akinek személyében az összes értéket ad, ezentúl a belügyminisztériumban fog ülni és mégis, mégis megeshetik egyszer, hogy a sok nulla megjelenik a fenntartott asztalnál és mint az a bizonyos láthatatlan véndég, rátelepszik a fenntartott helyekre. De ne rontsuk el „mene tekel“ módjára a lakomát, amelyhez már leült az osztoz- kodók egy része, a másik pedig most készül leülni és csak a fenntartott székért verek­szik. Ne beszéljünk most az egymillió látha­tatlanról, hanem figyeljük a láthatókat, mert épületes és érdekes látvány az, amelyet nyújtanak. Érdekes, ha nem is éppen szép, ha nem is nagyon gusztusos. pártok bizalma összpontosul. Kinevezése az új fővárosi törvény rendelkezéseibe sem ütközik, mert az új törvény is lehetőséget ad arra, hogy kiváló szakértelmű férfiak közérdekű esetekben előbbi állásukból való nyugdíjazás után üzem­vezetői pozíciókba kerüljenek. Borvendég Fe­renc kinevezése ellen a kormány részéről sem tiltakoznak, mert a tanácsnok kiváló szakértel- I mély gerinces, tiszta köztisztviselői múltját ott is elismerik. A kinevezés most már nem késik soká, s mint értesülünk, a rövidesen hivatalba lépő új törvény- hatósági tanács egyik legelső fontos teendője lesz a gázgyári vezérigazgatói állásnak a betöltése. Borvendég Ferenc tanácsnok előzetes nyug­díjazása alapján. Az ríj vezérigazgató szerző­désében természetesen a fővárosi törvény által limitált fizetéseket fogják kikötni. Jövő héten dönt a kijelölő-választmány a tanácsnoki jelölések dolgában Nagy az izgalom a jelölések Körül, különösen a műszaki karon — Építészmérnök műszaki mérnök — harc Borvendég tanácsnok lesz a Gázművek vezérigazgatója A törvényhatósági tanács fogja megválasztani az új vezérigazgatót Nincs egyetlen gesztus, egyetlen hang, egyetlen kísérlet sem, amely erőt akarna mutatni. „Kik szabadon éltek-haltak, szolga­földben nem nyughatnak“ — mondta a költő: a városháza őszinte lelkesedéssel készül a szolgaföldben való nyugvásra, más már nem is érdekli. A tülekedők egyetlen gondja ma az, hogy minél kényelmesebben rendezkedje­nek be az autonómia sírboltjában és hogy ebből a sírboltból minél jobb — boltot csinál­janak a maguk számára. A sír nem érdekli őket, csak a bolt. A főpolgármester Londonban dalol — mért ne dalolna, minden oka megvan rá! —, a városháza párnázott ajtai mögött pedig nagy tanácskozások közt osztozkodnak a ve­zérek. A két uralkodó párt már rendezkedik, keresi és biztosítja a maga fenntartott helyét az új fővárosban, amelyet a maguk képére teremtettek meg és borzasztó kázus lenne belőle, ha a fenntartott és biztosított asztal mellé váratlan vendég merészkedne. Tizenötödikén délben jár le a tanácsnoki állásokra hirdetett pályázat határideje és a jövő hét elején a kijelölő választmány már megejti a jelöléseket is. Ekkor befejeződik a nagy ütközet első része, mert ezzel elválik, hogy a sok érdemes pályázó közül kik lesznek azok a kevesek, akik választásba kerülnek. A további harc azután már csak ezek között folyik tovább. A kijelölő választmánynak nehéz lesz el­bírálnia^ hogy a sok pályázó közül kiket bo­csásson választásra. Különösen a műszaki ta- ! nácsnoki állásra, fognak sokan pályázni és a legtöbb pályázó meg is érdemelné, hogy a jelöltek listájára jusson. így többek között Wossala Sándor, Lavotta Gyula, Molnár László, Király Kálmán. Zaitz László, Szinte László, Karkas Rezső vesz részt a pályázaton és ebben a kitűnő névsorban igazán nehéz kü­lönbséget tenni, s még nehezebb lesz ezt a. megkülönböztetést a jelölésben kifejezésre juttatni. A tanácsnoki állások betöltésének, illetve a választás kimenetelének kilátásai különben állandóan változnak. A jogi tanácsnoki ál­lásért — mint már megírtuk — Szendy Ká­rollyal szemben csak Scínder Dezső veszi fel a küzdelmet, a műszaki tanácsnoki állásért azon­ban az aspiránsok egész hada küzd. A harc nemcsak személyek, hanem kari csoportok között is dúl, amennyiben még mindig nyilt kérdés, hogy ■építész, vagy mérnök kerüljön-e a középítési ügyosztály élére. A műszaki tisztviselők e testvérharca kezd nagyon elfajulni, sőt az is megtörtént, hogy egy nagy sansszal rendelkező tanácsnok-jel öl t ellen minősíthetetlen rágalmakat terjeszte­nek a törvényhatósági bizottság tagjai között névtelen levelekben. Megállapítjuk azonban, hogy ez az eléggé ('1 nem ítélhető eljárás éppen ellenkező hatást ért t'l az illetékes tényezőknél, mégis .jellem­zően világít rá arra az elkeseredett küzde­lemre, amely ma az előmenetelért folyik a műszáki tisztviselők között. Legújabban azt a. hírt kolportálják a Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PiJOR-SANATORIUM BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ti tRBETKGEKNIK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, víz gyógy intézet, nap- és légíürf Borvendén Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom