Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-30 / 17. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt • Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Húszezer pengő és a vigalmi Húszezer pengővel támogatja évenként a főváros a Nemzetközi Vásárt és ezzel elintézte minden kötelezettségét, amely a főváros kereskedelmével és iparával szemben terheli. Huszonötödik kiállítását rendezi meg ezen a héten a Budapesti Nemzetközi Vásár, ami annyit jelent, hogy huszonötöd- ször küszködik a rendelkezésre bocsátott területtel, liuszönötödször kísérli meg a rohamot a főváros közönye ellen és hnszonötöd- ször kapja válaszul a nesze semmit’, amelyet pontosan megkap minden esztendőben. Aligha lehetne feleslegesebb munkát végezni, mint az lenne, ha a kereskedelem és ipar kétségbeesett helyzetét akarnánk bizonyítgatni. A főváros, mint minden nagy városa a világnak, a kereskedelemből és iparból él, a város szó fogalma már magában rejti ezt. V áros okát mindig és mindenhol csak a kereskedelem és ipar alapított és Magyarországon azért nincsenek városok, mert nem volt se kereskedelmünk, sem pedig iparunk, mert a Habsburg-politika ezt tiltotta számunkra. Már pedig a kultúra a városban terem és igazi magyar művelődésről csak azóta beszélhetünk, amióta nálunk is megindult a városképzés. Budapest néhány évtized alatt óriási erővel lendült előre és egyike lett Európa legszebb nagyvárosainak. Ez nemcsak nemzetközi viszonylatban fontos ránk nézve, de elsősorban nemzeti szempontból. A hatalmas nagyváros hatalmas kultúrát jelent és hiába hangzanak el néhány év óta nagyképű szólamok arról, hogy az igazi magyarság kultúráját a magyar vidék jelenti: a vidék egyszerű reflexe a fővárosnak és ha van némi kultúra a vidéken (sajnos, nagyon kevés van még), úgy ez a főváros érdeme, amely szétsugározza a magáét az országban. A magyar ipar és kereskedelem színe-java a fővárosban tömörült össze és éppen ezért jelenti Budapest a magyarság részére a magyar kultúrát. A magyar kultúra és így az egész magyarság ebben az egy szóban foglalható össze: Budapest. Az a kereskedelem és ipar, amely Budapestet létrehozta, húszezer pengőt ér évenként. Azaz, hogy még ennyit sem. Mert a főváros ezt a húszezer pengőt a Nemzetközi Vásáron szedett vigalmiadóból busásan visszaszippantja és ilyen módon az ipar és kereskedelem ráfizet még erre a húszezer pengőre is. Csodálatos és érthetetlen, hogy a hivatalos főváros milyen idegenül, sőt szinte ellenségesen áll szemben az iparral és kereskedelemmel, holott ©nélkül Budapest nem lenne az, ami. Évek sora óta kér területet, a Nemzetközi Vásár a fővárostól. A mai szörnyű viszonyok közt ez az évenként megismétlődő esemény éJetinjekciót jelent a fővárosnak, a. várost alkotó és eltartó lakosságnak, a vásár hete jelenti a reménységet és a munkát, mégis mindenre van pénz, csak arra nincs, hogy a Nemzetközi Vásár ügyét elórevigyék. Ezen a héten minden esztendőben elmondják, hogy Budapestet szerencsés geográfiai helyzete arra predesztinálja, hogy a kelet keres1 kedelmének és a tranzitóforgalomnak központjává legyen, el vannak ragadtatva attól a perspektívától, amely a főváros jövője elé tárul és aztán — megvásárolják a Károlyi- palotát, vagy a Wenckheim-palotát. mert erre van pénz, de a kiállítási területtel nem törődnek, mert nincs aki protezsálja a kereskedelmet és ipart. Most, amikor liuszönötödször nyílik meg a Nemzetközi Vásár és ugyanannyiszor merülnek fel a vásárral kapcsolatos, elintézetlen problémák, egy újítást ajánlunk a Vásár vezetőségének figyelmébe. TJjítást, amely feltétlenül meghozza a sikert és azt az eredményt, amelyet eddig hiába, vártak. Kreáljon a vásár vezetősége jól jövedelmező állásokat. Olyan állásokat, amelyeket nyugalmazott állami és fővárosi funkcionáriusokkal töltenek majd be. Néhány szinekúrát, A törvényhatósági intézőtanács közeli megalakulása most már biztosra vehető és mint jelentettük: amennyiben a Felsőház május kö- j zepéig letárgyalja a fővárosi javaslatot, úgy I június 1-én az intézőtanács már működésbe is lép. A pártok — főként a többségi pártok vezetői — alig várják ennek az eseménynek az el- j következését, mert ezzel a városháza feletti ! uralom teljes mértékben a kezükbe kerül. Poli- j tikai körökben élénk agitáció folyik az intézőtanács tagsági helyeinek betöltésére. Még folynak a tárgyalások, hogy az egyes pártok milyen számarányban legyenek a tanácsban képviselve, mert egyhangú választást szeretnének ebben a kérdésben elérni. A megegyezés azonban nagyon nehezen fog menni, mert az újonnan alakult bal- és jobboldali pártcsoportok is megfelelő számú helyet követelnek maguknak. De ezenfelül nagy ellentétek várhatók személyi tekintetben is. mert nagyon sokan követelnek maguknak helyet ebben a kis létszámú, de döntőfontosságú bizottságban. A 20 tagsági helyre legalább háromszor annyian pályáznak és nagy lesz a sérelem azok részéről, akik várakozásuk ellenére, nem tudtak oda bejutni. Különben is a közgyűlés csak 11 tagol választ, míg 6-ot a főpolgármester nevez ki, úgyhogy a pártoknak igazán nehéz helyzetük lesz a tag- jelöléseknél. Annyi bizonyos, hogy a pártvezérek mind bevonulnak az intézőtanácsba, míg a nagy pártok ezeken kívül legfeljebb két, a középpártok egy- egy tagot delegálhatnak. A többség minden bizonnyal a kormánypárt kezében lesz, nemcsak azért, mert számbelileg is legerősebb pártja a közgyűlésnek, hanem azért is, mert a 6 kinevezendő tag felerészét a főpolgármester kétségtelenül kormánypárti férfiakból fogja kijelölni. Az eddigiek szerint a 14 választott tagsági helyre 4—4 tagot jelöl a Wolff-párt és az Egységes Községi Párt, 3 helyre tart igényt a Szociáldemokratapárt, 2 helyet kap a Nemzeti Demokratapárt, míg az újonnan alakult Nemzeti Szabadelvűpártnak 1 amelyért érdemes verekedni és érdemes kiharcolni valamit, mondjuk egy kiállítási területet. Ha majd lesz egy százezer pengővel dotált állás, amelynek az lesz a címe, hogy «az új állandó kiállítási terület főbiztosa», akkor lesz terület is, pénz is. Addig azonban marad minden az évi húszezernél és a vigalmiadónál. Ezt meg kell tennie a város vezetőségének, ha azt akarja, hogy a második huszonöt évet is megülhesse és azt akarja, hogy a magyar ipar és kereskedelem olyan formában jelenhessen meg a világ előtt, amely méltó ahhoz a kereskedelemhez és iparhoz, ajmely Budapestet, ezt a csodát létrehozta. Egy-két zsíros állást, egy-két üzletet valakiknek és minden meglesz. De addig marad minden a régiben, marad az iparcsarnok, a húszezer és — a vigalmiadó. tagsági hely jut. Egy-két pártonkívüli bizottsági tag főpolgármesteri kinevezés útján lesz az intézőtanácsnak tagja. Az intézőtanács működéséről és feladatáról a fővárosi törvény különben a következőképpen intézkedik: 45. §. Az intézőtanács szervezete. A törvényhatósági intézőtanács elnökére a 29. § rendelkezései irányadók. A törvényhatósági intézőtanács tagjai: 20 törvényhatósági bizottsági tag, akik közül 14-et a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül választ 6 évre, hatot pedig ugyanazok közül 6 évre a főpolgármester nevez ki. Ezeken kívül tagjai a törvényhatósági intézőtanácsnak a polgármester és az alpolgármesterek. A főpolgármester az intézőtanács tagjává nem nevezheti ki azt, aki a törvény- hatósági bizottságnak a 24. § értelmében hivatali állásánál fogva, vagy szakszerűség képviselete címén tagja: A közgyűlés a törvényhatósági intézőtanács tagjait az arányos . választásrendszer szerint, titkos szavazással választja. A választást jelölés előzi meg. Jelölteket a törvényhatósági bizottságnak legalább 14 tagból álló csoportja ajánlhat. Az ajánlást a főpolgármesterhez kell benyújtani. Az intéző tanács tagjainak választása alkalmával egyidejűleg a rendes választott tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani. A választási eljárás egyéb részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A törvényhatósági intézőtanács tagjainak választása ellen 15 nap alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A törvényhatósági intézőtanács ülésén az előadókon kívül tanácskozási joguk van a tanácsnokoknak, a tiszti főügyésznek, az árvaszéki elnöknek, a tiszti főorvosnak és a főszámvevőnek, akik felhívásra a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek. A tiszti főügyész, vagy helyettese az üléseken köteles jelen lenni. A törvényhatósági intézőtanács jegyzőjét a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester jelöli ki. A törvényhatósági intézőtanács a hozzá. Júniusban kezűi meg működési a (örvci jtiatóságl Intéző-tanács Erős bevezető harcob a jelölések körül - Az új fővárosi förvénunek az intéző-tanácsra vonatkozó szakaszai Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUH SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA Í7.SZ. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógy intézet, nap- és légíürdők. i
