Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-15 / 20. szám
1929. május 15. Független Budapest Hogyan lett hontalanná a fővárosnak egy Jelentős intézménye? A Gazdasági Hivatal kálváriája. — Régi helyéről kilakoltatták, új helyére be sem engedik. — A népjóléti minisztérium legújabb hőstette. Példátlan eset, ami most a főváros gazdasági hivatalának ismert kilakoltatási ügyében megtörtént. A főváros már hozzászokott ahhoz, hogy az állam részéről nem a legelőzékenyebb elbánásban részesül, de amint most az állam a várossal cselekszik a gazdasági hivatal kilakoltatásával kapcsolatban, az minden eddigi bánásmódot felülmúl. A Független Budapest naplószerűen regisztrálta hetek óta a gazdasági hivatal kényszerköltözködésének történetét. Megírtuk legutóbb, hogy a hivatal kénytelen volt egyik napról a másikra, megkezdeni a hurcolkodást, mert a Társadalombiztosító követelte a telek kiürítését és az ott levő városi épületek lebontását. Hosszas tárgyalások után megállapodtak abban, hQgy a Gyáli-úti régi fertőtlenítő intézetet rendezik be a gazdasági hivatal céljaira és ott is hozzákezdnek az átalakítási munkákhoz abban a reményben, hogy az intézményt sikerült itt végleg otthonhoz juttatni. A hurcolkodás megkezdődött, napokon át hordták a teherautók és szekerek a sok holmit a Dotogház-utcából a Gyáli-útra, amikor egyszerre váratlan esemény jött közbe. Ennek megismeréséhez tudni kell azt, hogy még mielőtt a Társadalombiztosító Intézet rátette a kezét a Dologház-utcai ingatlanra, a főváros 20 évi ingyenes használatra átengedte a Szociális Telepnek a régi Gyáli-úti fertőtlenítő- intézet egész területét, összes épületeit. Természetesen akkor még nem tudta, hogy sziikA közszállításokban résztvevő váltakozókat közelről érinti az a tanácsi határozat, amelyet a főváros vezetősége a bánatpénzek és biztosítékok fedezetéül letétbe helyezett takarékpénztári könyvek ügyében kiadott. A közelmúltban ugyanis sok félreértés és komplikáció keletkezett az ilyen célra szolgáló takarékkönyvek körül. A közszállítási szabályzat rendelkezése szerint az a vállalkozó, akinek ajánlatát a főváros elfogadta, tartozik 8 napon belül 5%-os biztosítékot letenni, illetve bánatpénzét ilyen mértékre kiegészíteni, mert ellenkező esetben a tanács a munkát másnak adja és a letett bánatpénzt elkobozza. A vállalkozók nagy része a mai szűkös pénzügyi viszonyok mellett többnyire nem készpénzt, hanem takarékpénztári könyvet helyez le bánatpénz gyanánt és ezek a könyvecskék általában egyes pénzintézetek által kiállított garancia betétek. A könyvecskékre a bank rávezeti a „Bánatpénz“ megjelölést, tehát az az összeg, melyről a takarékbetéti könyv szól, kizárólag bánatpénzül szolgálhat és csakis ilyen célra lehet visszatartani, vagy lefoglalni. A vállalkozók nagyon sok esetben, amikor megkaptak valamilyen munkát, oly módon tették le a szükséges 5%-os biztosítékot, hogy a 2%-os bánatpénzről szóló betéti könyv mellé további 3%-os biztosítékot fizettek le. sége lehet erre a régóta használaton kívül álló intézményre. Most azután, hogy a hirtelen kilakoltatott -gazdasági hivatal ide akar hurcolkodni, tiltakozását jelentette be ez ellen a Szociális Telep vezetősége, valamint a népjóléti minisztérium és kijelentették, hogy szó sem lehet arról, hogy a Gyáli-úti ingatlan használatáról lemondjanak és azt a főváros rendelkezésére bocsássák. A főváros, illetve a gazdasági hivatal tehát két szék közül a pad alá esett, világosan szólva, se régi, se új otthona nincs, egyszerűen hontalanná vált. Ezt a lehetetlen helyzetet köszönheti a minisztériumok „jó indulatának“ és a főváros urait jellemző jószívűségnek és hiszékenységnek. A város mindig híres volt adakozó kedvéről és legelsősorban az állam volt az, amely mindig kihasználta a városnak ezt a gyenge oldalát. Ahányszor a kormány valamilyen intézményt óhajt létesíteni, első dolga, hogy a fővároshoz forduljon ingyen telekért és ha szép szóval nem kapta meg, mire szüksége volt, úgy a kényszerítő eszközöktől sem riadt vissza. Ez történt most a gazdasági hivatal esetében is, de ez az eset sokkal kirívóbb minden eddiginél. A városházán most teljesen tanácstalanul állanak és nem tudják mitévők legyenek a hontalanná lett intézménnyel, hol adjanak szállást a fontos feladatot betöltő gazdasági hivatalnak és nagy területet igénylő értékeinek! Ez az eljárás nemcsak szabálytalan volt, hanem sok vitára és nézeteltérésre adott okot. Előfordult, hogy a biztosítékot le kelleti volna foglalni, de a főváros csak 3%-os összegre tehette rá a kezét, mert a 2%-os bánatpénzt a garanciát vállaló bank nem fizette ki azzal az indokolással, hogy azt csak kifejezetten bánatpénz gyanánt lehet lefoglalni és biztosítékként nem lehet kezelni. Hogy hasonló eseteknek elejét vegyék, a tanács most rendelkezést adott ki, mely szerint ezentúl szigorúan meg kell nézni a takarékkönyveket és bánatpénz vagy biztosíték fejében kizárólag olyan könyvecskét szabad elfogadni, melyre kifejezetten rá van írva, hogy a takarékkönyv egyik, vagy másik, vagy egyszerre mind a két célt szolgálja. Attól a vállalkozótól, aki a munka odaítélését követő 8 nap alatt az 5%-os biztosítékot készpénzben, vagy kizárólag biztosítékként szolgáló takarékkönyvben le nem helyezi, a munkát azonnal elveszik és bánatpénzéi elveszti. A tanács felirattal fordult, a pénzintézetekhez is, hogy a jövőben ilyen értelemben állítsák ki a garanciás takarékkönyveket, mert másképen azokat a főváros el nem fogadja. RICHTER ISTVÁN SSÄ. Budapest, VII., Dembinszky-ntca 11. sz. FAZEKAS MIKLÓS cégtáblafestő Budapest, X., Gergely-utca 29. Telefon: Kőbánya 570. Mátyássy Antal és Fia (Cégtulajdonos: Mátyássy Rezső) MÁZOLÓ- ÉS FESTŐMESTER Budapest, IX., Füzér-u. 17/A. Telefon: József 358-40. Fürlinger lános iparművész, szobafestő- és mázolómester Budapest, I. kér., Márvány-utca 11. szám. TAPÉTARAKTÁR, MENNYEZETDlSZ-GYÁR I ZIMMERMANN ÉS LOVÁSZ FESTŐK ÉS DÍSZÍTŐK Telefon: József 424-81. Budapest, VII., Almássy-tárló Díszszobafestő és mázoló Mindennemű festő= és mázolómunkák, bútorok ércfénye» zése és mázolása. CSONTOS IMRE Budapest, VI., Ó»utca 16. sz. FRATRICHEVICH ISTVÁN díszítő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épületek, lépcsőházak, káveházak szobafestő, cjíszífö és mázolási munkáit. Budapest, VII.. Demblnszky-u. 33. Telefon: J. 372-98 FECHTER és GERGELY FESTŐ- ÉS MÁZOLŐMESTEREK Budapest, VI. Kér., Benczur-utca 3. sz. Telefon : Auf. 218-96, L. 999-20. MINK OVI TS MODERN CÉGTÁBLAFESTÖ Budapest, VIII., Víg-utca 24. Telefon: József 385-52. festő és mázoló mester Budapest, IV., Vármegye-utca 5. szám. PSENICZKA TESTVÉREK és szobafestők Budapest, VIII., Baross-utca 123. Telefon : József 446—27. FISCHER ES HARTMANN mázolómesterek és festéhkereskedők Budapest, IV., Képíró-u. 3. — Tel.: Aut. 847—73. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. Fischer Ernő és mázoló Budapest, VII., Rottenbiller-u. 29/a. Telefon: I. 371-08. GRUBER JAKAB szobafestő és mázolómester Budapest, VII. kerület, Nagydiófa-utca 27. szám. GRÜNWALD BÉLA szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Lövölde-tér 2. Telefon: József 308—78. SCHÖFER ERNŐ Budapest, VIII., Horánszky-utca 25. sz. Telefon: József 378-92. Alapítva: 1911. évben. Mindennemű e szakba vágó munkák ízléses kivitelben eszközöltetnek. FJD n F f V/ udvari fényké- L^lXLJ I I pész MŰ INTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM Halmos István és Fia KÖVEZŐMESTEREK ÉS ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK Budapest, X., Halom-utca 25. Telefon: J. 339—52. ANDEZIT útburkoló követ kocka-, fejkő, járda-, termés- és zúzott követ Duna- bogdány-csódi és Visegrád-mátyáshegyi kőbányából vagy Budapest raktárból azonnal szállít KONDOR ÉS FELEDI építő- és kőbányavállalat r.-t. Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. Telefon : Automata 839 — 18. szám. A Központi Városháza 600 vonalas automatikus teletonközpontja magyar gyártmány! Szállította a Standard Villamossági R.-E. Újpest 4. GYÁRTÁSI KORÉ: automatikus és manuális fclefonberendezések, távíróberendezések, speciális kórházi rádióberendezések, hangerősítő- (megafon-) berendezések, rádiókészülékek stb. A budapesti állami auio- matikus telefonközpontok készítője. EfMammtMOMMK A vállalkozói bánatpénz ezentúl biztosítékul is szolgál. A vállalkozók kötelesek bánatpénzüket a munka elnyerése esetén 50/0-ra kiegészíteni, mégpedig oly módon, hogy az lefoglalható legyen. Ezentúl nem lesz különbség „bánatpénz“ és „biztosíték“ közt.
