Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
1929 december 25 38 Független Budapest Sajnos, a tanítás csak délután, illetve este folyik, mert nem lévén önálló iparostanonciskoláink, az elemi és polgári iskolákban rendeztük ezt be. Délelőtt ezeket a tantermeket az elemi és polgári iskola használja. Kétségtelen és világos a kényszer- helyzet a helyiségek és az oktatás kötöttsége tekintetében. Ezért volna szükségünk legalább is Budán és Pesten egy-egy ilyen, e célt szolgáló önálló épületre, ahol az előbb említett kötöttségek mindesetre nem állnának fenn. — A főváros az ipartörvény 112. §-a alapján az elmúlt tanévben 80 iparostanonciskolát tartott fenn, 62 fiú- és 18 leány tanonciskolát. Tanonciskoláinkban 27 helyen az oktatás általános irányú, 42 élelmiszerszakirányú, 32 építőipari, 12 faipari, 29 fémipari, 52 díszítő, 18 ruházati, 2 sokszorosító. 17 nőiszabóipari, 1 női kalapos és 8 különleges szakirányú. A főváros egész területéről egy-egy centrális fekvésű iskolába járnak a cukrász-, nyomdász-, ékszerész-, aranyműves-, ötvös-, órás-, látszerész-, fényképész-, kárpitos-, szűcs-, sapkás-, bőrdíszműves-, réz-, bronzműves-, női kalapos-, fogtechnikus- és siketnéma-tanoncok. Tanonciskoláink közül egy az Iparrajziskolában, tizennégy polgári iskolában, egy leánygimnáziumban, egy felsőkereskedelmi iskolában é-s a többi elemi iskola épületében van elhelyezve. Különösen az elemi iskolákban elhelyezett iparostanoncoknak a kis padokban való kényelmetlen ülését igyekszünk megjavítani olyan padokkal, amelyek a szükséghez képest megnagyobbíthatok. — A tanoncok beiskoláztatása az elmúlt iskolaévben kedvezőbb volt az előzőhöz képest. 20.555 volt az iskolaköteles tanoncok száma. A tanulók 74.6%-a tényleg járt iskolába, 25.4%-a — amelyekbe a különböző címen felmentettek is bentfoglaltatnak — nem járt iskolába. A mulasztott órák száma még mindig igen nagy és 38.10'%-a igazolatlan. — A testnevelést az iskolával kapcsolatos leventeegyesületben nyerik tauoncaink. Az egyéb szellemi tevékenységek fejlesztését és a továbbképzést az ifjúsági önképzőkörök szolgálták a tanórákon kívül. A tanulók iskolai előmenetele általában elég jónak mondható. Sikerrel végzett a tanulók 80—90% «a. Az oktatás valamennyi iskolában szakirányú, szemléltetésen alapuló és a tanulmányi kiránduláson nyugvó volt. Öt iparostanonciskolában tanműhelyi oktatással és technológiai gyakorlattal volt egybekötve a tanítás. — A tényleg iskolába járó tanoncok 18%-a olyan, aki csak í elemi osztályt, vagy annyit sem végzett. Nagy befolyással van a tanulmányi eredményre is, hogy a tanoncoknak 21.4%-a vidéken lakik. Így különösen a távolabbeső helyekre vasúton járnak haza, s az iskolából ép ezért korábban távoznak. A harmadik súlyos probléma a tankönyvhiány. A főváros igyekezett évről-évre javítani a helyzetet, s ma már a tanulák 63.%-ának van tankönyve. Ennek 30%-át a főváros látja el teljesen ingyenesen könyvvel. Egyébként a mestereknek volna kötelességük ezen a hiányon segíteni. Sajnos azonban, a legtöbbjük ennek a kötelességnek nem tesz eleget. — Megemlítendőnek tartjuk, hogy a főváros újabban foglalkozik az iparos- tanoncok étkeztetésével is és 2í fillér ellenében mindazok az iparostanoncok, akik jelentkeznek, ebédellátást kapnak. Ugyancsak foglalkozik a főváros közoktatási ügyosztálya azzal a gondolattal, — mivel az iparostanoncok otthona felállítására felvett összeget a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok miatt évről-évre törölték — hogy az egyes fővárosi iskolákban 1—1 tantermet igénybe vesz és azt megfelelő hálóberendezéssel látja el. Itt jutnának azután hajlékhoz a tanoncok addig is, míg az otthon terve megvalósul. Ugyancsak keresztülvittük azt, hogy az iparostanoncok a főváros villamoskocsijain kedvezményes jegyei kaphassanak, ezzel megkönnyítettük a közlekedést a messzebbfekvő műhelyekben dolgozó iparostanoncoknak. — Minden törekeésünk az, hogy évről-évre javítsuk az iparostanoncok ellátását, felhasználva mindazt az eszközt és lehetőséget, amelyet a nehéz gazdasági viszonyok küzepetto igénybe vehetünk. Magyar Vasbeton Építési Vállalat KEMÉNY és TISZA Budapest, V., Mária Valéria utca 19 Telefon: Aut. 825 --42. Mindennemű vasvázas betonra.inka, vDmede..ce, ví-iorony maga, építkezés építése. Magyar Elektromüvek Tsi?™“ALBA“ Budapest, Vili., Baross-utca 86. szám. Gyártmányai : Villamosfőző-, fűtőkészülékein porszívó- és padlófényesítőgépek. Kezszárítók. — Ma yar gyárt uány. ROTTER ZSIGMOND TERMÉNYNAGYKERESKEDŐ Telefonszám : A 29 -18., 276-94. Tőzsdei telefon : A. 263-84. BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 17. A boldog békebeli j ótékony Bndapest— Szertefoszlott legszebb álmunk: hogy Budapest Európának egyik legélénkebb forgalmú, légbőldogal)b világvárkosa legyen. A háború borzalmai lehetetlenné tettek minden törekvést, koncepciót és gondolatot, elpusztították értékeink egész sorát. Ami emberanyag az utolsó tíz esztendőben itt élt ennek a megcsonkított országnak fővárosában, az erkölcseiben és gondolkozásában egészen elütött a békevilág embereitől. Mintha kicserélték ^ volna őket. A forradalmak megvadítottak békés polgárokat, a gyűlölet és rút önzés táborába sodorták őket. Ez az abnormitás szerencsére nem tartott sokáig, mert jött a kiábrándulás korszaka. A hordó tetejéről igen sokan leszálltak már. A jelszavas politika csődöt mondott, miért kiderült róla, hogy nem magasabbrenidű, ideális célokat szolgál. Ezzel szemben teljesen kiveszett egy háborúelőtti embertípus: az önzetlen polgár. Míg ma mindenki a közületen akar élősködni, addig régebben alig múlt el hét, hogy a lapok be nem számoltak volna valamelyik polgárunk áldozatkészségéről. Hath Károly és a későbbi főnol- gármesterek a főváros majdnem minden közgyűlésén tettek bejelentést adományokról, vagy alapítványokról. A lokálpatriotizmusnak ez a kora lassan-lassan megszűnt. Mágnások és polgáremberek egyaránt szerették ezt a várost, amellyel szemben kötelezettségeket éreztek- Így a hetvenes években köztudattá vált, hogy gróf Zichy Nepomuk János minden esztendőben adakozik a főváros szegényei javára. A jómódú polgárok szinte licitáltak egymásra a jótékonyságban. Hatvani Deutsch Bernát 1878. decemberben Báth főpolgármester bejelentése szerint „a munka és keresethiány folytán uralgó ínségre való tekintettel, a zord időjárás beállta alkalmával ezer forintot adományozott a főváros szegényeinek felekezeti különbség nélkül“. Később, 1882-ben bejelenti a főpolgármester, hogy „Weiner A. és Grünbaum m. kir. udvari szabók üzletük húszéves fennállása alkalmából a fővárosi iskolákba járó fiúayermekek részére ötven darab új öltönyt adományozott“. 1883-ban meghalt szézegyéves korában báró Podmaniczky János, aki az egyesítés előtt Pest városának egyik legáldozatkószebb polgára és képviselője volt. Podmaniczky jelentékeny összeget hagyott jótékony célokra■ De nemcsak pénzadományokról számolnak be a régi jelentések, hanem voltak sokan, akik ingatlanokat és műtárgyakat ajándékoztak a fővárosnak. Zichy Jenő gróf ugyancsak 1883-ban, Huszár Adolffal elkészítteti Ámor és Vénusz szobrát és azt a fővárosnak ajándékozza. A szobrot akkor a városligeti artézi forrás ivó- csarnokánál helyezték el. A különc életmódjáról nevezetes Kasselik Jenő, elhúnyt atyja, Kasselik Ferenc építész rendelkezése értelmében ötezer forintot adományoz a szegények részére, Simor János, Magyarország boldogemlékű hercegprímása állandó támogatója volt a főváros szegényeinek és sokat adakozott kulturális és szociális célokra. Lelkesen ünnepelte a főváros közgyűlése a nemesszívű egyházfejedelmet 1886. november 17-én azért a nagylelkűségéért, hogy a vakok intézetének húszezer forintot, a magyar írók segélyegyletének tízezer forintot adományozóit. Kevesen tudják, hogy a fővárosi tisztviselők Luczenbacher Pálnak köszönhetik segítőalapjuk létesítését, ö indítványozta, az egyik közgyűlésen és amikor indítványát elfogadta, bejelentette, hogy ezer forinttal járul hozzá az alap megteremtéséhez. Az itt felsorolt adakozások természetesen csak kiszakított részletek, amelyek toliamból kikívánkoztak azért, hogy visszaidézzem azt a korszakot, amikor ennek a mi fővárosunknak még önzetlen, áldozatkész polgárai voltakRadó Richard. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak története írta: BICSKEI JENŐ, műszaki főtanácsos Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésein, de egyéb bizottsági üléseken is hangok hallatszanak olkor a Budapesti Helyérdekü Vasutak ellen. Hogy ezek az észrevételek mennyiben jogosultak és tárgyilagosak, azzal most foglalkozni nem kívánok, hogy ne zavarjam meg a Független Budapest ünnepi hangulatát De rá akarok mutatni arra, hogy mit tett a Budapesti Helyiérdekű Vasutak az alatt a négy évtized alatt, ennek az óriáslépésekkel fejlődő, szívünk minden dobbanásával szeretett főváros közlekedés ügyének terjeszkedésének, kulturális fejlődésének érdekében. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak akkor keletkeztek, amikor a fejlődés parancsoló szava életreszólította, amikor a fővárosnak és környékének rohamosan fejlődő ipara és kereskedelme mind nagyobb és nagyobb ember- és árutömegek gyors mozgatását tette szükségessé. A Budapest főváros szomszédságában fekvő nagyobb és a fővárossal élénk kereskedelmi összeköttetésben álló községek között kifejlődő forgalom lebonyolítására az 1884—1886. években, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság kért és kapott helyi érdekű jellegű vasutak építésére engedélyt. Ezek a vonalak a fővárosból sugárszerüen kiinduló három irányban gözüzemre épültek és pedig: 1. Budapest-Közvágóhídtól Dunahariszti-ig. 2. Budapest Külsö-Kerepesi-úttól Cinkotáig. 3 Óbuda-Eilatorigáttól Szentendréig. Tzek a vonalak 1887-ben és 1888-ban adattak át a forgalomnak. A vonalak eg-yvágányra épültek, kivéve a Budapest— Pesterzsébet közötti 3,1 km bosszú kétvágányú vonalrészt. A bárom helyiérdekű vasúti vonal az 1889. évi december lió 28-án megalakított Budapest Helyiérdekű Vasutak részvénytársaság tulajdonába ment át. Ebben az időben a vasutak összes vágányhossza 52 80 km volt, és 79 drb forgalmi eszköz állott rendelkezésére (gözmozdonyok, szemé-ly- és teherkocsik). 1900. évig nem mutatkozott új vonalak építésének szüksége. 1900 augusztus 27-ón indult meg a forgalom a mátyásföld—cinkotai H-ik vágányon és a budapcst—cinkotai vonal meghosszabbításaként épült cinkota—kerepes! vonalon. A személyforgalom időközben, különösen a budapest— pesterzsébeti és budapest—cinkotai viszonylatokban oly mértékű emelkedést ért el, bogy a forgalomnak gőzüzemmel való további lebonyolítása már nagy nehézségekbe ütközött. Így merült fel a gőzüzemű vontatás helyett a villamos üzemre való átalakításnak sziikgsége. Elsősorban a legsűrűbb forgalmú budapcst—pesterzsébeti vonalrész átalakítása készült el és már 190G április 10-ón a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságtól vett elektromos árammal meg is indult a villamosüzem. Közvetetlenül ez után megépült a Pcstezsóbet község belterületére vezető 4 2 km hosszú hurokvágány, mely 1907. évi június 10-én Indult meg. Az átalakított és új vonalak a következő időrendben adattak át villamos-üzemmel a forgalmnak: 1909 június 8-án Pesterzsébet—-Soroksár (villamosítás). 1910 augusztus 8-án Soroksár- összeír ütő—Dunabaraszti (új vonal). 1911 április 19-én Budapest—Cinkota (villamosítás). 1911 december 7-ón Rákosszentmihály—-hurokvágány (új vonal). 1912 május 2ö-én Pesterzsébet—Csepel (új vonal). 1913 január 1-én Rákosszentmihály—Ráik-íusjtolota (új vonal). 1914 május 12-én Pá] ff y-tér—Filatorigát—Szentendre (villamosítás és második vágány). A hajtóerő magasfeszültségű áram. A budapest—gödöllői és rákosszentmihály—rákospalotai vonalhoz szükséges áramot a cinkotai áramfejlesztő telep -szolgáltatja, ah-ol 10.000 Voltos | háromfázisú áram állíttatlk elő. A budapest—dunabaraszti vonal részére Soroksár község határában épült fel az áram fejlesztő telep, amely azonban ma nincs üzemben, mert az elektromos áramot a Székesfővárosi Elektromos Müvek szolgáltatják. A budapest-—szentendrei vonalat elektromos Üzeművé való átalakításakor a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság l’ólffy- téri telepe látta el vonóerővel, ma azonban ezt a vonalat is a Székesfővárosi Elektromos Müvektől vett áram táplálja. Az eddigiekben leírt és a Budapesti Helyiérdekű Vasutak törzshálózatát képező vonalakon kívül a vasúttársasság megvásárolta 1906. évben a budapest—budafoki helyiérdekű villamos vasút címleteit. Az átvétel idejében a budapest—budafoki vasűt csak egyvágányú volt, meg kellett tehát építeni a második vagányt , és a Gellért-téren hurokvágányról kellett .gondoskodni Még a háború kitörése előtt épült meg és 1914, évi június hó 23-án adták át a közforgalomnak a 13 km bosszú budafok—budaörs—törökbálinti kétvágányú vonalat is. A Budapesti Helyiérdekű Vasutak fejlődéséről és a fejlődésre való képességéről semmi sem szolgálhat jobb tanúbizonyságként, mint ha a négy évtized előtti — melyben 10 év is volt — számadatokat a mai kiterjedéssel és forgalmi teljesítménnyel összehasonlítjuk. Az 1928. év adatai a haraszti—ráckevei vasút teljesítményével együtt a következők: A vágányok összes hossza . Személyszállító jármüvek száma . Teher-, posta- és kalauzkocsik száma Közlekedett személyvonatok száma Továbbított személykocsi kilométer Szállított utasok -száma 301.807 kilométer , 363 darab 275 darab 292.301 darab 13,350.505 kilométer 24,912.149 Ez a fejlődés kötelezi a vasúttársaságot arra, bogy a messzebb fekvő környék gazdasági életét is kapcsolja be a főváros és az egymás közötti forgalomba, hogy stagnálás ne következzék be. Ennek a kötelességének tett eleg-et a Budapesti Helyiérdekű Vasutak, -amikor szentendrei vonala teljesítményének fokozására, valamint a budai dunapart Margit-híd fölötti részének legalább a gözmozdony okozta füst és korommentesítése céljából villamosította és megépítette a filatorigát -csá- szárfiirdöi peagc vonal Il-ik vágányát és átvette a MÁV-tóI az üzem lebonyolítását. Ezzel egyidejűleg egy új MÁ\ csatlakozás is épült. A vasúttársaság Aquincum állomását ösz- szekötötte a MÁV budapest—esztergomfüzitöi vonalának Óbuda állomásával. , .. A vasúttársaság nagyarányú terjeszkedését célozza újabb, gazdag, mezőgazdasági terményekben bővelkedő vidéknek a fővároshoz való kapcsolásával. Ebből a célból szentendrei vonalához csatlakozóan Gizella-telepig naponkint 17 járattal rendszeres autóbusz üzemet vezetett be. melyet 1928 Július 25-én adtak át a forgalomnak. A folyó év július végéig eltelt egy év alatt megtett autobuszmenetek száma 10.208; a jaro- müvek 148.153 kilométert futottak és 112 745 utast szálbtottaK. Már meglevő vonalaink természetes folytatásaként tervezi a vasúttársaság a Szentendre—visegrád—esztergomi, a pomáz—csobánkai, a nagytóté-ny—érdi, a gödöllö—aszódi, a Ráckeve—Szalkszentmárton és ezzel kapcsolatban a üunapa- taj—kalocsai vonalakat. Támadások érhetik ezt a vasúttársaságot, de, hogy mun- kakószsége nem merül ki abban, hogy a Csonkaország szörnyű igazságtalansága felett leliorgasztott fővel sopánkociiK, hanem a Nagy-Magyarországhoz méltó Nagy-Budapest cp - bitének emeléséhez a maga eszközeivel már most kész ■ • alapokat, az a teljesítmények fokozatos emeléséből, ezeaneK az építési lehetőségeknek, messzemenő előrelátásából, m i azok előtt világosan látszik, akik a főváros közlekedés üg>c- vel tárgyilagosan foglalkoznak. ______ ö«__l A.H-* mérnök, műszaki SZ ŰCS & ©is és vállalati irodája Budapest, Vili., József-körút G9. — Telefonszám: József 373- 67. Tervez, berendez, átalakít: központi gőz- melegvíz- és lég fűtéseket, vízvezetékeket, egészségügyi be enuezesekei álló központi szivatlyű és e'ektromos világítási telepei | Keiékpárzontáncozás es lürdőkidak fényezésé ßud pest, VII Szolid árak 3 mázoló- fényezőíizeni Tel.:] 38i--6 Vörösinarty-u. 11/a. és Dob-u. i00, Szolid árak 3 GOLDBERG SALAMON
