Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-11 / 50. szám
Budapest, december 11. Független Budapest 7 A tanács elfogadta a gáz, villany és vízművek 80 milliós beruházási programját Borvendég tanácsnok ismerteti a beruházó program részleteit — Teljesen elő van készítve 'a kölcsön ügye, de még bizonytalan, mikor lesz pénz A Független Budapest még- a nyáron elsőnek- hozta nyilvánosságra azt a hírt, hogy a főváros vezetősége a nagy közüzemek fejlesztése érdekében nagyobb kölcsönt fog felvenni. Azóta ezt az értesülést a legautentikusabb formában megerősítették, sőt Sipőcz Jenő polgármester közgyűlési expozéjában is bejelentette a kölcsönnel és a beruházásokkal kapcsolatos terveket. Miután a felveendő kölcsönösszeg majdnem kizárólagosan az elektromos-, gáz- és vízművek céljait fogja szolgálni, Borvendég Ferenc tanácsnokra, a világítási és vízvezetéki iigyj osztály kitűnő vezetőjére hárult a beruházó program elkészítésének feladata. Ez a nagyszabású programtervezet már teljesen készen áll és a tanács legutóbbi ülésén a Borvendég tanácsnok által előterjesztett javaslatot el is fogadták. Most tehát már csak a kölésön felvétele van hátra, hogy a jelentékeny közmunkákra alkalmat adó beruházások ténylegesen meginduljanak.' A kölcsön felvételének nehézségeiről egyébként lapunk más helyén számolunk be. Borvendég Ferenc tanácsnok, a javaslat bizottsági tárgyalásának küszöbén a következőket mondta munkatárs sunknak: :— A Független Budapest-nek adott nyilatkozatomban már néhány hónap előtt vázlatosan ismertettem beruházási terveinket, amelyeket, az elgondolás szerint, kölcsönpénzből valósítanánk meg. 78 millió pengő az az összeg, amelyet üzeineink fejlesztésére kívánunk fordítani, hogy lépést tarthassunk a különböző szempontból megnyilvánuló követelményekkel. — Mint említettem, a leg nagy óbb szabású beruházásokra a vízműveknél készülünk í ahol 36 milliót akarunk befektetni, egyrészt új kutak fúrásába, • másrészt a végleges budai vízműtelep megépítésébe. Ezáltal reméljük, hogy Buda vízellátása nemcsak hogy megjavul, de teljesen kifogástalan lesz és véglegesen megszűnnek a múltban előfor-1 dilit vízszolgáltatási zavarok. — Az Elektromos Műveknél a kelenföldi telep további bővítését kell folytatnunk és 4 darab 25.000 kilowatt teljesít-! ményű gépegységet veszünk be. Ezekre a szükségletekre már az első beruházási progTam előterjesztése alkalmával rámutattunk és most csak a hiányzó 29 milliós szük-i ségletet akarjuk a felveendő kölcsönből fedezni. — A gázműveknél az új igazgatóságii épület költségeit kell először is előteremtenünk, de ezen felül az óbudai telep fej-) lesztésére is gondolunk, ahol többek között benzolgyárat akarunk létesíteni. A gázművek e beruházkodáshoz 13 millió pengőt kérnek. — Ez nagyjában az előterjesztett nroo-vívm. amelyet a legutóbbi tanácsülés el HUNGÁRIA GUMMIPADLÚ ízléses, tarlós, by& epikus! Színben, minőségben elsőrangú! Készül sima és márványozott, gyönyörű színekben, folyóméterenként és kockákban. Gyártja : „HUNGÁRIA“ Guttapercha és I Gummiárugyár Rt. NAüYIÉTÉNY. | KONCZ LAJOS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, I., VEKPEUÉTI-ÚT 22. SZÁM Telefon: lágy. 10—55. RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS GYULA röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia-út 5. Telefon: ]. 399-42. I Bory és Walther SSÄÄ« fl I Telefon: L. 964—14. Rákospalota, Földvári-utca 60. sz. B is fogadott és felhatalmazást adott a bizottságokban való letárgyaláshoz A legközelebbi napokban már össze is hívjuk a világítási üzemi bizottságot, majd a többi szak-l bizottság és 1 a közgyűlés elé kerül a program. Mindent előkészítünk, hogy a kölcsön felvételének pillanatában a munkához is hozzáláthassunk. A beruházások kivitelére 2 évet számítunk, Tekintve, hogy a ’ pénzpiac helyzete még most sem enyhült, bizonytalan, hogy mikor érkezik el az alkalmas pillanat a kölcsön perfektuálására. A pénzügyi ügyosztállyal együtt folytatjuk ezirányban tárgyalásainkat és több megoldási, tervezet került már eddig is megvitatásra. Érdekes javaslatok is vannak előttünk, amelyek a kölcsönfelvétel megkönnyítését célozzák, de ezekre nézve még nem döntöttünk. Mindenesetre kívánatos volna, ha a pénz minél előbb rendelkezésünkre állana és ezzel a 80 millióval egy kissé felrázhatnánk szomorú helyzetéből a, gazdasági életet. „Csepel külön Trianonja“ Csepel Község tiltahozása a híhötö ferületeneh a fővároshoz csatolása ellen A fővárosi törvénytervezet egyik szakasza a Csepelhez tartozó ipari és kereskedelmi kikötőt a főváros területéhez csatolja. Ez ellen a rendelkezés ellen Csepel község képviselőtestülete tiltakozott, mert attól a területtől fosztaná meg a községet, amely életkép ességét és fejlődési lehetőségét biztosítja. A közgyűlés határozata alapján Koncz János dr. főjegyző memorandumot készített „Csepel külön Trianonjáról“. Ezt az emlékiratot most juttatták el a belügyminiszterhez és a kormányhoz. Többek közt ezeket tartalmazza az emlékirat. —- Csepel község területe 3454 kataszírális1 hold, az átvételre ítélt kikötőterület nagysága pedig* 1339 katasztrális hold. Az elcsatolással a község területének kétötöd részét veszítené el. A politikai község megmaradó területe, amelyből tekintélyes részt foglal le magának a Weiss Manfréd-gyár, egyáltalán nem elég a 27.355 lelket számláló lakosság önálló községi életéhez. Nagy veszteség érné Csepelt azzal is, hogy íi kikötőterületre kitelepült és ezután kitelepülő budapesti vállalatok ezután a főváros adóbevételét gyarapítanák és Csepel elvesztené költségvetésének stabilitását, fejlődésének biztos alapját, így forgalmi adóvesztesége meghaladnál a 100.000 pengőt, a kereseti adónál 10.652, a pótadónál 4897 pengő volna a veszteség. Veszteség érné azzal is, hogy a főváros ellenszolgáltatás nélkül venné át a kikötő útszakaszát, amelyet pedig a község 93.000 pengő költséggel épített. A kikötő területét Csepel földmíves lakosságától sajátították ki, és az érdekeltek annakidején a kisajátított 1339 hold után nem valorizált papiros koronában kapták meg a kisajátítási összeget, de vannak ma is még sokan, akik 13 évvel a kisajátítás után sem kapták meg a megváltást. — Csepel község lakossága a kisajátítás mesterséges elhúzása folytán erejét meghaladó áldozatokat hozott azért, hogy ez az Eiirópa- szertc híres kereskedelmi és ipari kikötő megváló sulii áss ék — állapítja meg a felterjesztés. Ha semmi másért, már csak azért sem érdemli meg a fejlődésre hivatott régi község, hogy a kikötő elcsatolásával halálra ítéljék. Ha a kikötőt a fővároshoz csatolják, a Weiss Manfréd- gyár üzleti érdekből ugyanezt igényelhetné és Csepel siralmas helyzetben lévő lakosságával egyetlen nagy nyomortanyává lenne. Csepel területét még a fővárosi törvényjavaslat meg- okolása alapján sem szabad ilyen katasztrofális módon megcsonkítani. Külön Trianonja lenne a kikötő tervezett elszakítana Csepelnek, s éppen nem ütközhetik meg senki azon, amit a lakosság elkeseredetten hangoztat : ha a kikötőt elviszi a város, vigye el az egész községet. Csepel lakossága feszült figyelemmel várja a fővárosi törvénytervezet tárgyalásának eredményét, hogy megcsonkítják és halálra ítélik-e Pest környékének ezt a legnagyobb és virágzó községét. Százezreket fizet rá az autóbuszüzem, mert a garage nem készült el idejében Naponkint többszázpengös kiadást jelent a garage hiánya Nyár előtt nem is lesz kész az új garage A Szabó József-uccai autobuszgarázs építése nem halad olyan tempóban előre, amint azt a helyzet sürgőssége megkövetelné. Igaz, hogy nem is annyira a most folyó munka tempója késlelteti a nagy építkezés befejezését, mint inkább az a körülmény, hogy a tervezésnél sok idő toll el hiába való halogatással ■ és már rég készen állana a garázs, ha kezdetben nem történt volna annyi felesleges huzavona a városi hatóságok részéről. Most azután igyekeznek is mindent elkövetni, hogy a mulasztásokat helyrehozzák, mert az autóbuszüzemet egyre nagyobb anyagi károsodás éri a garázs késői elkészülése miatt. Amikor az autóbuszüzem fejlesztéséről volt szó, úgy tervezték, hogy mire az első 100 új autóbusz forgalomba kerül, készen lesz a garázs is, ahol a kocsikat elhelyezhetik. Ez a program, mint látjuk, olyan változást szélivé! ett, hogy a 100 autóbusz már üzemben van, de a garázs építkezése csak a kezdet kezdetéig jutott el. Hogy miért káros ez a. körülmény az autóbuszüzemre és a fővárosra nézve, az kitűnik abból, hogy az autóbuszok naponta több száz kilométert kénytelenek üresen futni, amíg tároló- helyükről a forgalmi útvonalakra jutnak, vagy onnan visszakerülnek a garázsba, Az üzemnek most 110 autóbusza van forgalomban és ezek nagy része a miskolciuccai főműhelyben van elhelyezve, egy része pedig szabad ég alatt táboroz. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy kilométernyi. út önköltsége 1 pengő, azonnal kiszámíthatjuk, hogy a 110 autóbusz által naponta megtett sok holt kilométer milyen óriási veszteséget jelent az üzemnek. 109.000 pengőnél jóval több az e réven kidobott pénz, amióta az új autóbuszok üzembe kerültek. Ha az új garázs, amely központi helyen épül, már készen állana, a holt kilométerek száma a minimumra redukálódnék és az üzem mentesülne ettől a felesleges rezsitételtől, amely erősen közrejátszik abban, hogy az autóbuszüzem ma nem rentábilis. A főváros azonban mindaddig kénytelen számolni ezekkel a nagy költségekkel, amíg a Szabó József-uccai garázs fel nem épül. A felelős tényezők tehát igyekeznek ezt a várakozási időt lecsökkenteni és elhatározták, hogy az építkezés tartama alatt ünnepnapokon sem szüneteltetik a munkát. A munkanélküliség csökkentése szempontjából is kívánatos lett volna ennek a folytonossági állapotnak a bevezetése és a főváros tanácsa ezért a kereskedelmi miniszterhez fordult az autobuszgarázsépítkezéssel kapcsolatban a vasár- és ünnepnapi munkaszünet felfüggesztése érdekében. A kereskedelmi miniszter elutasította a főváros kérését: nem engedélyezte a vasárnapi munkát. Ez annyit jelent, hogy az autobuszgarázs elkészülése ismét hetekkel tolódik ki és a leg- vérmesebb reménykedők sem számítanak arra, hogy az épület a nyár vége előtt átadható lenne rendeltetésének. A tavasszal kezdődő Szent Imre év kongresszusait is itt akarták tartani a, garázsban, bízva abban, hogy az épület addigra készen lesz. Hír szerint a kongresszusok mégis a garázsban fognak lefolyni, amely, ha nem is lesz addigra készen, de mindenesetre fedelet nyújt majd a sok 10.000 főnyi tömegnek. JR nSP Wj sebolaj legyen minden meníőszekrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir. népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,062/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet.
