Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-23 / 43. szám
Egyes szám ára 50 fillér Várospolitikai és közgazdasági lap. tádohicy!^}USZONNEGYEDIK évfolyam 1929. október 23. 43. szám. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kladőhlvatal s Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Felelős szerkesztő: LIPPAV GYULA dr. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45.476. Az autonómiáért. Irta Pósta Sándor. Végre sikerült! Addig-addig hangzott a politikamentes városházi működés jelszava, any- nyit hallottuk, hogy a közgyűlési pártok, melyeket a politika választ el egymástól, a politikát a törvényhatósági életből kirekesztik, míg végül is ráült a főváros törvényhatóságának a nyakára a — politika. De csodálatosképen nem azzal az eredménynyel, amit a politika rovására szokás írni, nem választja szét egymástól a közgyűlés pártjait, hanem ellenkezőleg: a pártokra tagolt törvényhatóságot egy egésszé tömöríti. A törvényhatóság közös politikai akcióra vonul föl, és a jelszó: a főváros autonómiáját megvédjük! Politikai ütközet ez a javából. A szemben álló felek: a székesfőváros közönsége és a mindent elnyeléssel fenyegető centralizációs kormánytörekvés. A régóta beígért fővárosi törvény, illetve ami annak féltve őrzött titkaiból napvilágot látott, hozza létre a törvényhatóság tömörülését. Ebben az önképzököri gyakorlatban, ami egyszer javaslat, másszor terv, amit ismertetnek, amit titkolnak, amivel fenyegetnek, amiről lemondanak, oly gondolatok foglalnak helyet, amelyek ha megvalósulnak, a székesfőváros törvényekben biztosított ősi önkormányzati jogaiból nem marad más, mint a mindenkori kormányhatalom pienipotenciája! Bölcs elődeink a törvényhozásban Budapest sorsának intézését az önkormányzatban biztosított jogok alapján a székesfőváros közönségének kezébe tették le. Minden javaslat tehát, amely egyetlen felnőtt embert a főváros sorsának intézéséből kirekeszt, jogelvonást jelent, ellenkezik a törvény fejlődésének fogalmával. És minden cselekedet hiánya, amely ezt megakadályozhatja: jogföladás! Jogokról lemondani, jogokat föladni soha sem szabad, mert csak az erőszakkal elvett jogokat lehet visszaszerezni, amit önként átengedtünk, soha, vagy csak nagy nehézségek árán! Égy emberként kell tehát a törvényhatóságnak megakadályoznia, nem a fővárosi törvényt, hanem a javaslatba hozott és belérejtett minden jogelvonást! De nemcsak a javaslatterv autonómiaellenes részei ellen kell az akciónak irányulnia. Ne felejtsük el, hogy a javaslatterv keletkezési módja maga is rendkívül sérelmes. Az autonómia teljes megkerülésével, az önkormányzat egyetlen szervének igénybevétele nélkül készült a tervezet! A belügyminiszter kijelentette, hogy a főpolgármester csak állásának természetéből folyóan azonosítja magát a tervvel, az előkészítésében részt nem vett. Tehát még a főpolgármester sem!? Viszont a főügyész, a főorvos, ügyosztályvezetők, alpolgármesterek, polgármester, akik állásuk, évtizedes tapasztalataik, szakmabeli tudásuk, speciális képzettségük alapján elsősorban hivatottak arra, hogy az új és korszerű városi közigazgatási reformokat előkészítsék, még csak nem is tudtak róla, őket meg sem kérdezték. Vájjon az előkészítésnek ez a formája menynyiben egyezik meg a köteles törvénytisztelet fogalmával? Mert hiszen a főváros önkormányzati joga éppúgy törvényben van, mint a többi törvények, melyeket tisztelnünk és respektálnunk kell! Énnek a jognak természetes következése az, hogy az autonómia arra illetékes szervei legyenek azok, melyek az időszerű javaslatokat megteszik és összefoglalják. Kétségtelennek tartom, hogyha az új fővárosi törvényre vonatkozó javaslat így indult volna az útjára és csak azután készül ebből törvénytervezet, akkor egészséges épkézláb és hosszú időre alkalmas törvényre lett volna kilátásunk, így azonban jogelvonásra célzó politikai kísérletet lát benne minden várospolitikus, természetesen minden erővel ellene szegül, és félő, hogy a fölidézett politikai hullámokban alámerülnek azok a reformok, amelyekre a város Feloszlatás, vagy mandátumhosS-abWás? Ez a kérdés izgatja ma a várospolitikusokat éppúgy, mint a belügyi kormányzat illetékes tényezőit is. Ez év december 31-én lejár a törvényhatósági bizottság felének a mandátuma, tehát most már egészen rövid idő alatt döntésnek kell történnie valamilyen irányban. Annyi bizonyos, hogy Scilovszky Béla belügyminiszter még nem foglalt állást ebben a kérdésben. A belügyminiszter, — mint környezetéből értesülünk, — nem hajlik a feloszlatás tervének elfogadása felé, mert alapos indok nélkül nem szeretne ezzel a jogával élni. Tavaly, mikor a képviselőház az egyéves mandá- tumhosszábbításról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, a belügyminiszter megígérte, hogy a tör- - vényhozás elé viszi a további hosszabbítás problémáját, amennyiben ez aktuálissá válnék. A belügyminiszternek természetesen az volt az ' elgondolása, hogy ebben az esztendőben meg lehet tartani az új községi választásokat és így ez a kérdés további rendezést nem fog igényelni. A fővárosi törvény azonban még nem készült el és így ebben az esztendőben már nem lehet választani. A Független Budapest munkatársa újólag érdeklődött a belügyminisztériumban az iránt, hogy van-e már döntés a feloszlatás, vagy a mandátumhosszabbítás kérdésében. Azt a választ kaptuk, hogy a belügyminiszter még mindig nem utasította a törvényelőkészítő osztályt a mandátumbosszab- bításrói intézkedő törvényjavaslat megszövegezésére. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat részéről még nincs döntés. A belügyminiszter ugyanis csak akkor óhajt a maga részéről a feloszlatás vagy mandátumhosszabbítás kérdésében állást foglalni, amikor a fővárosi törvény tervezetének elvi problémáit megoldották. Mihelyt megállapítják a fővárosi törvény reformjáról szóló törvényjavaslat végleges szövegét és a képviselőházhoz leendő^ benyújtását,^ aktuálissá válik a feloszlatás kérdésében való állás- foglalás is. A belügyminiszter szerint ugyanis ennek a kérdésnek az eldöntése egyelőre nem sürgős, mert hiszen a feloszlatásra amúgy is csak december végén kerülne sor, a mundátumhoszabbitó törvényjavaslatnak az elkészítése pedig nagyobb munkát nem igényel. Ez a javaslat ugyanis úgyszólván szó- szerint egyezni fog azzal a tavalyi javaslattal, amely a községi mandátumokat ez év végéig meghosszabbította. közigazgatásának immár mulhatalanul szüksége van. Végül még egyet! Az autonómia kérdésében minden bizottsági tag mögött, aki egyúttal országgyűlési képviselő, ott áll Budapest egész népe! És az a képviselő, aki Budapest törvényhatóságában védője az autonómiának, nem lehet védelmezője a parlamentben oly törvényjavaslatnak, amely a legkisebb jogfosztást tartalmazza! Legyen tisztában azzal, hogy amit mond, azt egymillió lakos nevében mondja, és amit telt, azt egymilliós város minden polgára számonkéri! További kérdés az, hogy mi lesz a sorsa a fővárosi reform jelenlegi tervezetének. Scitovszky Béla belügyminiszter legutóbb a napilapokban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi tervezethez egyáltalán nem ragaszkodik, csak elvi kérdésiekben vannak követelései, magán a tervezeten lényeges módosításokra is hajlandó. A Független Budapest munkatársának alkalma volt teljesen megbízható értesüléseket szereznie azokról a változtatásokról, amelyeket Scitovszky Béla belügyminiszter már elfogadott, s amelyeknek a figyelembevételével most újra szövegezők az egész törvénytervezetet. A fővárosi törvény reformjáról sízóló törvénytervezet két nagy fejezetből áll. Az egyik fejezet az adminisztráció átszervezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezt a tervezetet a belügyminisztériumban Sipőcz Jenő polgármester megkérdezése nélkül készítették el és így természetesen becsúsztak olyan hibák, amelyek a városházi adminisztráció gyakorlatának a nemismeréséből származtak. Scitovszky Béla belügyminiszter megkíildötte a törvénytervezetet Budapest székesfőváros polgár- mesterének is és a kísérő leiratban fölkérte a polgármestert arra, hogy legkésőbb két héten belül tegye meg észrevételeit. Sipőcz Jenő polgármester, — mint a Független Budapest munktársával hivatalos részről közölték, — az elmúlt napokban értekezletre hívta össze Buzáth János és Bérezel Jenő alpolgármestereket, valamint az idősebb tanácsnokokat, akikkel a városházi adminisztráció átszervezésével kapcsolatos összes terveket részletesen megvitatta. Két teljes napon át tartott ez a folytatólagos tanácskozás és Sipőcz Jenő polgármester már teljesítette is a belügyminiszter kérését: megküldötte a belügyminiszternek a fővárosi törvénytervezetre vonatkozó észrevételeit. Az adminisiztrációs fejezet előreláthatóan nem fog nagyobb vitát provokálni, mert azok a törvényhatósági bizottsági tagok, akik résztvettek úgy a főpolgármesteri, mint a belügyminiszteri ankéten, egyértelműen megállapítják, hogy a reformtervezet adminisztrációs része kielégítő. Újraszövegezik a fővárosi reformtörvényt. Scitovszky belügyminiszter lényeges módosításokat eszközölt a tervezeten. — A Független Budapest hiteles értesülései a módosításokról: 140 választott, 70 érdekképviseleti és örökös tagja lesz a közgyűlésnek. — Nem lesz lényeges változás a polgármesteri és főpolgármesteri hatáskörök megállapításánál. A belügyminiszter elejtette az albérlő-szakaszt. Legmodernebb gyógy- f|. ni IffcD C All ATADIIIII BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyf. PAJUH-bAHA UK UM vas-utgailsz. mm,«mw***. -«pintézet sebészi és bel- U| ■ ■ fi Wll ■■■■■■ ■ ' , iénfiirHfílí or,TV ys,« ^ifTti-"rry’aicknír. ír xtj os/tát.y legiurooK. betegek részére
