Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-28 / 35. szám

Egyes szám ára 50 fillér éyfoly; USZONNEGYEDIK 1929. augusztus 28. 35. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. ÍMWWlÍMMÍÍWÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ^WMWWMBMMW«illlllminillll'll»l«limTIIII,tW Uj utak. A nyárnak hirtelen vége szakadt: az elmúlt héten megjelent a Politika és ezzel egyszerre belekerültünk az élet kellős közepébe. A jel­szó nem új, csak a hely szokatlan, amelyről a jelszó most elhangzott: a demokratizálódás és a szabadabb szellem előnyomulása ezúttal nem alulról, hanem onnan hangzott el, ahonnan ezt legkevésbbé várhattuk volna. A mai magyar közélet struktúrája olyan, hogy egy kimondott szó, amely felülről hangzik el, ezerszer többet jelent, mint az a szózuhatag, amelyet évek óta hömpölyget a demokrácia és liberalizmus után vágyódó tömeg és a múlt hétnek nagy ese­ménye most már iiditő szellőként varázsolja gyümölcsérlelő ősszé az eddig tikkasztó, lomha nyarat. Általános a felfogás, hogy a kormányzó cse­peli beszéde záróköve az elmúlt tíz esztendő politikájának és kapunyitása az új szellemnek, amelyet Európa diktál a magyarság számára. Minket ez a beszéd és a belőle áradó sokféle következtetés főképen egy szempontból érde­kel: abból, hogy mit jelent a magyar közéletnek ez a fordulata a főváros számára. A politika nem kenyerünk, de mégis foglalkoznunk kell a legkisebb fuvallattal is, amely politikai válto­zást jelent, mert a mai viszonyok között a fő­város élete annyira függvénye a kormány és a napi politika kénye-kedvének, hogy nem hunyhatunk szemet olyan események előtt, amelyek az életet jelentik nekünk. Most készül az új fővárosi törvény sok más törvénnyel, többek közt az új sajtótörvénnyel együtt. Ha a kihirdetett demokratikus átalaku­lást komolyan végre is akarják hajtani, úgy ennek a komolyságnak elsősorban a fővárosi törvény elkészülésénél kell megmutatkoznia. A kormány eddigi álláspontja, mely az volt, hogy a vidék el van maradva a főváros mögött, hogy a vidék nem érett meg a titkos válasz­tásra.: ez a felfogás magában hordja annak a beismerését is, hogy a főváros szellemi és lelki nívója alkalmas arra, hogy a legteljesebb sza­badságot engedélyezze részére az a hatalom, amely Magyarország életét ma úgyszólván abszolút kézzel irányítja. Az új fővárosi tör­vény megalkotásánál természetszerűleg elvár­hatja ennélfogva a fővárosnak ilyen módon nagykorúvá nyilvánított polgársága, hogy ez a törvény a nagykorú főváros részére készüljön. Nem tudjuk és talán maga a kormány sem tudja még, hogy mit jelent tartalomban az a demokratikus átalakulás, amelyről oly sok szó esik. Beszélnek a szabadságjogok kiterjeszté­séről elsősorban, és ha erről van szó, termé­szetes az, hogy a főváros szabadságát sem fogja megnyirbálni- a demokratikussá vedlett kormányzat. Az önkormányzat szabadságánál kezdődik minden szabadság. Teljes önkor­mányzati szabadság nélkül nem lehet szó sem demokráciáról, sem liberalizmusról. Az az ér­zésünk, hogy ma már mindenki rájött arra, hogy a főváros élete a mai passzív kiszolgál­tatottságában csupán csak meddő vegetálás, - mert megkötött kézzel nem lehet alkotni, — és az átalakulásnak a fővárosi törvény új intéz­kedéseivel kell kezdődnie, mert a felszabadí­tást ott kell kezdeni, ahol ez legkevésbbé veszé­lyes, ahol tudjuk, hogy nagykorúaknak, arra méltóaknak adtuk a szabadságot: a fővárosnál. Elmúlt a nagy nyári ünnep és lassankint visszaszállingóznak a fővárosba az emberek. A nyári pihenés nem volt zavartalan ezúttal, valami villanyos feszültség van a levegőben és talán sohase tekintett annyi várakozással a Múlt heti számunkban ismertettük Borvendég Ferenc tanácsnok érdekes nyilatkozatát, melyben a főváros három nagyüzemének új beruházási íervei- röl informált. Várospolitikai körökben most fokozott érdeklődés nyilvánul meg] az üzemek működése iránt nemcsak a küszöbön álló újabb fejlesztések követ­keztében, hanem azért is, mert rövidesen a tárgyalóasztalra kerül az új költség- vetés, amikor ismét nagy vitára fesz alkalom az egység­árak körűi. Már a múlt évben erőteljes mozgalom indult a közüzemi szolgáltatások árleszállítása érdekében és akkor csak néhány szavazaton múlott az egység­árak leszállítása. A tanács ígéretet tett, hogy majd az üzemi zárószámadások elkészülte után a záró­számadás eredménye alapján tesz javaslatot az egységárak revíziója ügyében. Azóta elkészült a mérleg, mely nagyszerű üzleti eredményt tüntet fel, de az árleszállításból semmi sem lett. Igaz, hogy az illetékes bizottságok az üzemi záró- számadásokat mindmáig le sem tárgyalták, noha már az év második felének derekán tartunk s így nem is vollt alkalom az egységárak dolgában hatá­rozatot hozni. ilyen körülmények között most ősszel kerül sor a nagy összecsapásra az egységárak körül. A pártok nem hagyják figyelmen kívül az üzemek ez évi eredményeit sem, melyek további nagy bevételi emelkedésről és ezzel arányban a nyereség emelke­déséről is beszámolnak. Az üzemek kimutatásai szerint az év első felében az elektromosmüvek 87,747,88ö kilowattóra áramot adtak el1, kerek 6 millióval többet, mint a múlt év első felében, a gáz­gyár gázeladása 50,664,600 köbméter volt, 3‘5 millió­val több, mint a múlt év első felében, mi® a víz­nemzet a kezdődő őszi kampány elé, mint most. Valami lesz, valaminek történnie kell, ezt érzi mindenki, mert bizonyos, hogy így tovább nem maradhatnak a dolgok. Nemcsak külső okok, hanem a nemzeti élet fejlődése is erre kény- 1 szerit bennünket. Tovább egy helyben állnunk nem lehet és bűn volna tovább is várni a csodát, amely kivezet bennünket a mai ijesztő der­medtségből. A múlt hét nagy eseménye éppen az, hogy végre felocsúdunk a csodavárás révü­letéből és elhangzott egy szó, amely remény­séget nyújt arra, hogy rálépünk az egyetlen természetes, életlehetőséget mutató útra, a szabadság útjára. Reméljük, hogy ez az út a főváros szabadságánál kezdődik és Nagy- 1 Magyarország kapujánál végződik. müvek 30,663,654 köbméter vizet adtak el 1,700,000 köbméterrel többet, mint tavaly az első félévben. Kétségtelen tehát, hogy ennek folytán az egységárakból befolyó bevételek is jelenté­kenyen emelkedtek s az üzemek üzleti eredménye újra kedvezőbb lesz az előző évinél. Minden lehetősége megvan tehát, úgy a víz, mint a gáz és villanyáram egységárának leszállítására, csupán jó akaratra van szükség. A pártok nagyrésze most is követelni fogja a közszállítások olcsóbbítását, de a pesszimisták mégsem hisznek az ilyen tervek megvalósulásában. Köztudomású, hogy a főváros egyre nehezebb anyagi viszonyok közé kerül s mint lapunk egy másik cikkében olvasható, már. az adóbevételek is lényegesen kisebb jövedelmeket hajtanak. A főváros az üzemek jövedelmeiből reméli háztartási egyen­súlyát biztosítani s épp ezért a jövő évi költségvetésben még az eddiginél is nagyobb hozzájárulásra fogják kötelezni az üzemeket. iia ehhez a közgyűlés hozzájárul, úgy nincs re­mény semmiféle közszolgáltatás olcsóbbodására. A harc ezúttal igen elkeseredett lesz és nem kis szerepet fog benne játszani a politika. Az új községi választások ideje egyre közeledik és minden párt szeretne addigra valamilyen eredményt produkálni választóinak. Kétségtelen, hogy a legnépszerűbb cselekedet a közszolgáltatási terhek mérséklése lenne, mert ez érinti a tömeget a legközelebbről. Már most igen nehéz lesz bármelyik pártnak e ter­hek csökkentése ellen szavazni, mert ezt az ellen­párt súlyos politikai fegyverként használhatná fel ellene a választásoknál. Leszállítják-e a közszolgáltatások árát? A világítási üzemek jelentékeny jövedelemtöbbletet mutatnak ki, ami az árleszállítást indokolná. — Ezzel szemben a tanács az üzemeket az eddiginél nagyobb hozzájárulásra kötelezi, amit viszont az általános jövedelmek csökkenése indokol. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. SZÍV- ÉS ÉRBETEGISKNEK l.T OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom