Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-07-17 / 29. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÄRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon; József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Két akta. A belügyminiszter még nem hagyta jóvá a fővárosnak azt a határozatát, amellyel ötmillió pengőt szánt útépítésre. A garázsokban készen állnak az új autóbuszok, várják, hogy megkezd­hessék útjukat, de nem lehet, mert nincs — út. Minden egyes napi késedelem mérhetetlen kár az autóbuszüzemnek és még nagyobb kára a lakosságnak, de hiába: holtan íeküsznek az új autóbuszok és nem kelhetnek fel, amíg a Jóvá­hagyás nevű királyfi fel nem kelti őket szender- gésükböl. Az autóbusz azonban még szerencsésen járt, mivel csupán egy miniszteri jóváhagyásra van szüksége. Az új központi kórház ügyére lám két miniszter is vigyáz, a kórház aktái a népjóléti és belügyi minisztérium közt pendliznek ide-oda és ebben a futballjátékban, ahol két miniszté­rium rúgja hol erre, hol arra az új központi kór­házat, a főváros közönségének csak a néző sze­repe jut: nézni, mint akadályozzák meg azt, hogy minél előbb szűnjön meg a mai gyalázatos állapot, amikor a kórházak előtti aszfalton szül­nek az anyák és a kórházi portásnál tovább nem jut a haldokló beteg. Csak ezt a két esetet ragadtuk ki a sok közül. Azért éppen ezt a kettőt, mert ebben a pillanat­ban ez a két fájó seb égeti legjobban Budapes­tet: a megoldhatatlan közlekedési problémák és a megoldhatatlan kórházépítési Programm, ame­lyeket a főváros a maga részéről már rég meg­oldott és mégis megoldhatlanok. A gyámkodásnak, a felsőbbség mindenbe való beavatkozásának és a fővárosi önkormányzat semmibe vételének eklatáns példája ez a két, most aktuális ügy. Az ötmillió megvan, csak fel kell használni. Az autóbuszok végrevalahára el­készültek, erre vártunk évek óta és most nem lehet őket felhasználni. Nem kaphat közlekedést a Vár és a Rózsadomb, mert van valahol egy Akta, amely bujdosik a belügyi dzsungelben és nem tud onnan kitörni. Az akta. írtak már dicshimnusokat erről a szentség­ről, amely most bálványa a trianoni Magyar- országnak. Mindnyájan ennek a Molochnak hó­dolunk és mindnyájunkat ő fal fel: az Akta, a mai Magyarország koronában királya. A be nem töltött királyi széken is ott ül az Akta, a paragrafus és ott van minden cselekedetünk, minden gondolatunk, minden lélekzetvételiink mögött. Az Akta miatt mászik fel a Turul­madárra a szerencsétlen 19 éves fiú, akit két ország rendőrsége hajigái ide-oda, az Akta miatt őszül meg időnek előtte mindenki ebben az országban és az Akta miatt hal meg minden jóakarat, szándék és alkotniakarás. Nincs kirá­lyunk, de alkottunk magunknak egyet, aki ural­kodjék rajtunk, mint ahogy a bibliai zsidók al­kottak maguknak faragott isteneket, akiknek áldozhattak. Az Akta szentélyei a minisztériu­mok, de a legfőbb szentély, a frigyláda, az a belügyminisztérium, ahol a főváros ügyei nyug­szanak, a legfőbb isten, Akta őszentsége akara­tából. A belügyminiszter nem régen pompás beszéd­ben magyarázta meg. hogy a bürokrácia milyen rengeteg kárt okoz s hogy az Élet hogyan hal meg, ha túlságossá fejlődik ez a káros, élősdi növény. A belügyminiszter nem látja a geren­dát, amely az ő szemében vagyon, hanem szál­kák után kutat. íme, mi odatesszük a belügyi kormány elé ezt a két iríóztató gerendát, a kór­házit és az útépítésit és arra kérjük Scitovszky Bélát, a bürokrácia ellenségét: nézze meg, mit csinál Scitovszky Béla, a belügyminiszter, mert a főváros belepusztul ebbe a bürokratikus halo­gatásba, amely mindig és mindenben akadálya a valóságnak, az Életnek. A főváros élete nem függhet az Aktától. Az új fővárosi törvényt is Scitovszky csi­nálja. Reméljük, hogy az Akta és bürokrácia nagy ellensége, vigyázni fog arra, hogy a jövő egyszerűbb, gyorsabb, élettel teljesebb legyen. Reméljük, hogy a jószándékú Scitovszky eltün­teti az új törvényben azokat az akadályokat, amik most teljesen megállítják a főváros szár­nyalását és nem ad többé alkalmat Scitovszky- nak, a belügyminiszternek arra, hogy megismét­lődjék az a botrány, amely most az útépítés és a kórház körül dúl — néhány miniszteri akta miatt. Két pályázó is vállalkozik a távfütőcentrálék felépítésére. A főváros mind a kettőnek megadta az előmunkálati engedélyt. — Deutsch Lajos vezérigazgató nyilatkozik a Független Budapest-nek: »»Nagy jövője van a távfűtési rendszernek.“ Világszerte hódít a távfűtés rendszere. Külföldön, de különösen Amerikában a modern városok már mind berendezkedtek erre az újszerű melegszolgál­tatásra s mindenütt bevált és igazolta a rendszer praktikus voltát. Budapesten egy évvel ezelőtt me­rült fel először a távfűtés berendezésének gondolata. Annak idején a Független Budapest részletesen fog­lalkozott a kérdéssel s megírtuk, hogy Bánó László gépészmérnök az egyik, nagy hazai szénbányatársu- íattal együtt akarja megvalósítani a fővárost meleg­gel ellátó távfűtőccntrálét. Arról volt szó, hogy Budapestet körzetekre osztják és az egy-egy körzetben levő épületeket, üze­meket külön cenirálé fogja meleggel ellátni. Beható tárgyalások folytak ezirányban a főváros Deutsch Lajossal, az elektromos művek vezérigazgatójával, aki a Független Budapest munkatársának a követ­kezőket mondotta ebben az ügyben: — A távfűtés gondolata nagy problémája lett a modern technikai tudományoknak s ennek a kér­désnek gyakorlati megoldásával az egész világon foglalkoznak. Németországban, Amerikában és egyéb külföldi államokban már működnek távfűtötelepek, amelyek teljesen beváltották a hozzájuk fű­zött várakozásokat. Nagyon helyesnek tartom, hogy nálunk is kezde­nek komolyan foglalkozni ezzel a nagyfontosságú problémával, amelynek kivitele beláthatatlan elő­nyökkel jár. Mindenekelőtt gazdaságilag jelent nagy megtakarítást a távfűtés, mert nemcsak kevesebb hőenergiára és fűtőanyagra van szükség bizonyos területek központilag történő fűtőellátá­sára, hanem ugyanakkor elektromos áramot is lehet azzal az energiával előállítani. Fordítva is áll a helyzet, amennyiben azt az ener­tnűszaki vezetőségével is, ahol szívesen és megér­téssel fogadták a gondolatot. Bánóék kidolgozták részletes tervezeteiket, külföldi tanulmányokat vé­geztek, de egyszerre felbukkant egy másik ajánlattevő vál­lalat is, a „Trust“, mely ugyancsak hasonló alapon akarta a főváros távfűtési problémáját megoldani. A tanács ezzel a céggel is tárgyalásba bocsátkozott és részére szin­tén megadta az előmunkálati engedélyt, amely fő­ként a szükséges fölmérésekre vonatkozik. Értesültünk arról, hogy a vállalatok az elektromos müvekkel is érintkezést kerestek az üzemnek a táv- f ütő cent r áléba való bekapcsolódása érdekében. Al­kalmunk volt ez ügyben beszélgetést folytatni giát, amelyből ezidőszerint csak áramot termelünk, fűtésre is felhasználhatjuk, tehát két célra hasznosíthatjuk. A közönség szempontjából is mérhetetlen előnyt jelent ez a rendszer, mert leveszi a lakosság vállá­ról a fűtési gondokat és az azzal járó sok bajt, kellemetlenséget megszünteti. Véleményem szerint ennek a rendszernek nagy jövője van s elsősorban nekünk, akik fűtőanyagokban nagy hiányt szenve­dünk, kell mielőbb a távfűtés gondolatát megvaló­sítani. Az érdekelt vállalatok most már egymással ver­senyezve készülnek a távfütőcentrálék építési és üzembehelyezési koncessziójának elnyerésére és az a tervük, hogy ha valamelyikük az engedélyt megkapja, azonnal hozzáfog a többmilliós beruházást igénylő nagy­szabású munkákhoz. A főváros lakossága minden bizonnyal csak hasz­nát látja ennek. Csupán csak az a kérdés merül fel: nem kellene-e hatósági alapon, a főváros saját keze­lésében megteremteni ezeket a fütöközpontokat. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM szív- És ÉRBETEGEKNEK TJJ OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA 17. sz. Helye, vízgyágyintézet, nap­és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom