Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-07-10 / 28. szám
2 Független Budapest 1929. július 10. 48,760,S31 pengőben vannak előirányozva, Összes bevételei pedig 2,S62,9S6 pengőben. A közoktatásügyi ügyosztály várható deficitje tehát 46 millió pengő. A közegészségügyi ügyosztály jövő évi kiadásait 19,255,927 pengőre irányozta elő, míg bevételei 3,242,135 pengőt tesznek ki. Itt tehát kerek 16 millió pengő a deficit, a kórházak esetleges hiányát nem számítva. A városgazdasági ügyosztály, ahol a főváros nagy bei házobjektumait kezelik, szintén deficites költség- vetést készített, amennyiben 6,601,869 pengő kiadással szemben csak 5,441,706 pengő bevétel áll. Ez az ügyosztály is tehát 1,200,000 pengős defieitre számit. Az élt- és csatornaépítési ügyosztály kiadásai 38,390,667 pengőre rúgnak, míg bevételei 6,769,840 pengőt tesznek ki. Itt tehát közel 32 millió deficit várható. A közjogi ügyosztály kiadása 6,372,100 pengő, bevétele 953,602 pengő. A deficit teliéit megközelíti az 5‘5 milliót. Ezeken a szomorú adatokon édeskeveset javít az a néhány százezer pengő, amely egyes üzemek és intézmények feleslegeiként jelentkezik és a községi háztartás javára szolgál. Amint ezekből az adatokból látható, a hat legnagyobb ügyosztály már eddig 135,531,275 pengő kiadási költséget jelent a jövő' évben a fővárosnak, miig ugyanezek a hivatalok csak 27,836,317 pengő bevételre számítanak. Az új költségvetésben ezek szerint is már eddig 107*5 millió pengő deficit mutatkozik, amit a pénzügyi, közélelmezési, világítási és közlekedési ügyosztályoknak kellene eltüntetni. Az elnöki ügyosztály szintén jó néhány millióval fogja a kiadásokat növelni, mert a tisztviselői fizetések mintegy 50 millió pengőt tesznek ki. Végeredményben tehát 150 millió pengőt kell előteremteni adóból, az üzemek hozzájárulásából és más pénzforrásokból, hogy a jövő évi fővárosi költségvetés deficitmentes legyen. Tapétázást, szobafestést, mázolást elsőrangú kivitelben REITZER FERENC és FIAI R.-T. festőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsautca 32. Telefon: J. 311-81. és 414—73. Hétmilliókétszázezer pengőbe kerül az úl ferencvárosi kikötő. A kikötő egyik fele már teljesen elkészült. — 1931-ig az egésznek el kell készülnie. Sok évtizedes tervezgetések, előkészületek és több mint egy évtizedes építkezés után végre átadták a forgalomnak a ferencvárosi helyikikötő egy részét. A mull héten adták bérbe az új kikötő elkészült rakodópartjait, e héten, pedig a felépült közraktárak bérbeadása is megtörténik. A partszakaszokat nagyobb részt fa-, szén- és kavicsvállalatok kapták, amelyek négyzetméterenkint egy pengő bért fizetnek a rakod.ópartok után. A vállalatok igen drágulják az új kikötő béreit és ezért nem szívesen hagyják itt a belterületi s a mellett olcsóbb part- bérleteket, úgyhogy a vállalatok kitelepítése nagyon lassan halad. A tanács épp ezért azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a belterületi rakodópartok béreit az új kikötői dijak fölé emeli s így csalogatja ki a kikötőbe a vállalkozókat. Abból az alkalomból, hogy a ferencvárosi kikötő mégis üzembe kerül, nem lesz érdektelen röviden összefoglalni ennek a közgazdaságilag nagyjelentőségű intézménynek történetét. Az új kikötő létesítése szoros kapcsolatban áll az állami kikötő építésével, melynek megvalósítására irányuló törekvések még a múlt század 70-es éveibe nyúlnak vissza. Az 1871-ik törvényben az állam magára vállalta nemcsak a budapesti Dunapartok kiépítését, hanem egy nagyobbszabású kereskedelmi és ipari kikötő létesítését is. A kereskedelmi és iparkamara a későbbi években sokszor megsürgette a kikötő megépítését, de eredménytelenül. A ferencvárosi kikötő csak a soroksári Dunaág szabályozása és zsihpépítkezési munkák befejezése után vált lehetővé. Csak 1914-ben kezdődött tehát meg a komoly munka, úgy a főváros, mint az állami kikötő megépítésére. 1918-ban azután megkezdődött az építkezés, amelyre kétmillió koronát szavaztak meg. Közijén vita támadt az állam és a főváros között az ipari kikötő körül. Előzetesen ugyanis abban állapodtak meg, hogy ezt a kikötőt közösen építik fel és a munkálatokat közösen ellenőrzik, az állam azonban később meggondolta magát és kijelentette, hogy az ipari kikötő létesítésébe a főváros részéről nem enged beleszólást. Hiába volt a főváros tiltakozása, a kormány részvénytársaságot alapított a nagy kikötő építésére, A részvénytársaságnak, amelyben a francia tőke jelentékeny mértékben volt érdekelve, a kormány előjogokat biztosított és így többek között kötelezettségeket vállalt arra is, hogy a kikötő centrumától számított 30 kilométer körzetben vámmentes kikötőt, vagy közraktárat nem enged létesíteni. E monopólium alól csak a Leszámítoló Bank vétetett ki, amely a fővárossal fennálló szerződésének tartama alatt nemcsak jelenlegi helyén, hanem bárhol, a iHalmi körzeten belül is folytathat közraktári tevékenységét. E szerint a fővárosi helyikikötőben is csak a Leszámítoló Bank tarthatna fenn közraktárakat. A részvénytársaságból közben a francia tőke teljesen kivonult és a közraktáruk mind a főváros kezébe kerültek. A főváros tovább folytatta a soroksári ÜJunaágban a helyikikötő építését és 1928. végéig 3,800,000 pengőt fektetett be a munkálatokba. Megépült 863 méter függőleges vasbetonpartja, ellátva az összes szerelvényekkel, lépcsőkkel, továbbá 200 méteres rézsüzs' partburkolat. Megépítették az odavezető utak egyrészét is, így a 30 méter széles főutat. A kikötő vasúti hálózata legnagyobb részt készen van. A kikötőt elektromos árammal saját transzformátor-állomása látja cl. Négy hatalmas daru cpiilt, egy hatalmas emeletes vasbeton tárház, amely el van iáivá a legmodernebb gépi, szállító és tűzbiztonsági berendezésekkel. A kikötői gépek karbantartására modern lakatos- és kovácsműhely létesült. A főváros még 3,400,000 pengőt fog befektetni a kikötő építkezésébe, úgyhogy mire a kikötő készen lesz, a költségek 7,200,000 pengőre emelkednek az eredetileg tervezett kétmillió koronával szemben. A tervek szerint 1931-ben készül el a ferencvárosi helyikikötö, mely idő alatt újabb tárházakat, további partfalakat, irodai épületeket és utakat fognak építeni. Ezenkívül a kikötő mellett egy oldalmedencét is létesítenek a tömegáruforgalom lebonyolítására. Elintézésre vár még sok fontos kérdés, így mindenekelőtt meg kell kötni az állammal a kikötői szerződést, el kell intézni a közraktárak bekapcsolásának kérdését, tisztázni kell a helyzetet a közelben létesülő élelmiszer-nagyvásárteleppel és el kell készíteni a kikötő végleges üzembevételét és szabályzatát. m KUNZ JÓZSEF ÉS TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, IV. kerület, Szervita-tér 4. Telefon : fiút. 827 09. Vászon- és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. Pusztaszeri- és Lublói-úton 90 180 öles telkek, bérházra is alkalmasak, jutányosán, esetleg részletre. Csillaghegyen telkek 10 százalék lefizetéssel öt évi részletre kaphatók „MONTANA“ ingatlaniroda Budapest, III., Lajos-utca 9. szám. Telefon : 606 15. VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR Budapest, V. kér., Berlini-tér 9. szám. Telefon: L. 982—36. VOZÁRY PÁL oki. gépészmérnök villamossági vállalata Iroda és műhely : Budapest, VIII., Munyadi-u. 37. Telefon : József 373 -31. Vállal : Villamosvilágítási, erőátviteli és gyengeáramú berendezések tervezéséi és építését. Községek, gazdaságok és 'Öletek villamos szerelését SZABÓ JÓ7CíFF szabadalmazott takaréktűzhely vállalata Budapest, I„ Fehérvári-út 74. belső sarok. Telefon : József 458.-31. Saját telepén. PARKETTA szállítása, mindennemű padozat készítése és javítása. JF3ELIUEJ© es BJ3 WEID EMI parkettgyár és gözfűrész IS 11 dnpest. VII. Kor., Rálfcéczi-út 82. sz. Telefon: József 433-43 és József 434—17. FODOR ISTVÁN, műlakatos Budapest, IX., Viola-utca 37 b. Készít mű-, épület-, vasszerkezet-, műszaki-, díszmű-, kovácsolt- és ornament-munkákat. Templom-, kápolna és sírkereszt-rácsokat, portálokat és belső berendezéseket. Építőipar Részvénytársaság Budapest, Vili., Baross-ufca 15. Telefon : J. 411-49. Aszfaltgyár és anyagtelep : BUDAPEST, IX. KÉR., GUBACSI-ÚT 37, SZÁMFISCHER ÉS HARTMANN mázolómesterek 6s lestíkkereskedök Budapest, IV., Képíró-u. 3. — Tel.: Aut. 847—73. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. Uj építkezésnél, tatarozásnál nélkülözhetetlen a Dlflf I IM*1 falsarokvédő és )|rlViVEilll hermetikus elzárás pick i :\iii v Budapest, VI., Podmaniczky-utca 63. Telefon: Aut. 120-55. CVfiAI I Q motor és gépgyár DTUMLL Öi Budapest, VII kér., Angol-utca 29/a. Diesel-, szívó-, gázmotorok, gőzgépek javítását, szerelését legmegbízhatóbban felelősség mellett vállalja. Bármely gyártmányú Diesel-motorhoz henger, fedél, dugattyú és egyéb minlák raktáron. Törött főtengelyek javítása hosszú szavatosság mellett PAULAY LÁSZLÓ elektrotechnikai és műszaki vállalata Budapest, VIII. kerület, Lose lei-utca 3. szám. »I önálló villamostelepek tervezése és építése. ♦ Színházi szabályozók és színpadi világítóte ek. +! Költségvetések és tervezések megkeresésre. Távbeszélő : József 401-76 EGYESÜLT GÉP- ÉS FÉMÁRUGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Lőportár-u. 9—11. Tel. Aut. 275 -13 fíVÁRTMÁNVAI ■ Szikvízgyári berendezések, szénsavul MII I IVIHn I Hl , fürdőkészülékek. Bor- és sörkimérőkészülékek, jégszekrények. Elektromotorok, mosodai berendezések , mosó- és vasalógépek. Fémtömegcikkek. Folyékony szénsav. REVESZ JANOS cement-, márványmozaik- és műkögyár, betonipari vállalat Ujpest, Ősz-utca 14. — Telefon : Újpest 198. Vállal befon csatornázási munkákat. Saválló agyagcsövek 1000 mm-ig és csatornázási cikkek HUBERT ÉS TÁRSA B. T. Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 4. Telefon : fiút. 222-87. 109-57. FUST LÁSZLÓ elektrotechnikai és műszaki vállalat Budapest, Vili., Békés-utca 1. (Omnia mozgóval szemben) Telefon: ]. 350—18. Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron. RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS GYULA röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia út 5. Telefon: ]. 399-42. HEIZER FRIGYES drótkerítés- és sodronyfonő-ipartelepe lludapcst, VIII., Staffcnberger-utca 16. Telefon : József 302—36. Weisz FUlöp fürdőkályhaüzem Budapest, VIII., Gólya-utca 13. Telefon: lózset 460-36. Készít liirdűkiilyluikat vörösrézből. Mindennemű vörösréz in un kát és elnézést vállal.
