Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-17 / 16. szám
XXIV; évfolyam. 1929. április 17. 16. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. <jelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3<t5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A budai oldal Budapestnek olyan különös specialitása, amely kiemeli a többi nagyváros sorából. Nincs még egy város Európában, amelyet a természet olyan harmonikus módon osztott volna ketté, mint a mi fővárosunkat: egyik fele a modern, lüktető életű kereskedelmi és ipari tömegváros, sík területen fekvő, korlátlan terjeszkedésre alkalmas helyen, a másik a nyugalomra, felüdülésre predesztinált dombos fekvésű, nagyszerű levegőjű Buda, amely arra van hivatva, hogy ez legyen a lakók városa. A jövő természetes fejlődése az, hogy Pest lesz a munka városa, amely után a fáradt, dolgos ember hazatér Budára kipihenni a nap fáradalmait. A budai oldal olyan gyönyörű ajándéka Istennek, amilyennel egyetlen város sem dicsekedhetik. Szerencse, hogy Budát egészen mostanáig elhanyagolták a város vezetői, és így az megmaradt természetes szépségében és rendezetlenségében. Ott, ahol már szabályozták, ahol már telerakták modern építkezésekkel, ott szörnyű merényleteket követtek el a természettel és ízléssel szemben, de — mint mondtuk — szerencsére még nem rontottak annyit, hogy meg ne lehetne menteni Budát és megakadályozni azt, hogy a modern városfejlődés uniformizáló sivársága Pestről át ne helyezze malterrengetegeit a Duna jobbpartjára is. Buda most kezd fejlődni, most készül arra a feladatra, amelyre a természet szánta és vigyázni kell, nagyon vigyázni, hogy ne váljék Buda is Pestté, ne legyen belőle egy, a Dunán át meghosszabbított Pest, mint azt a lágymányosi részeken már szomorúan láthatjuk. Buda régibb mint Pest és mégis most kell megalapítani az új Budát. Eddig nem törődtek vele, nem vigyáztak a muzeális hangulatú régi részek fenntartására és nem törődtek azzal sem, hogy az újonnan keletkező városrészek ne rontsák el a természetnek azokat az adományait, amelyek Budát különös kincsünkké teszik. Most kell az új Budát megalapozni, új terveket készíteni és ezeket meg is valósítani. Ami hiba eddig történt, többnyire még reparál- ható és megvan a reménység arra, hogy Buda földi paradicsommá válik, a robotoló, verejtékező Pest ideális azilumává. Hogy mindezeket itt elmondtuk, annak oka az, hogy a főváros rendkívül könnyelműen bánik Budával. Mintha nem ismerte volna fel azt a rendkívüli értéket, amit Buda jelent számunkra: Budán minden szabad, Budán minden lehetséges. Csáky szalmája Buda, holott város- rendező szakértők és művészek egész seregét kellene sorbaállítani, hogy megcsinálják az új Buda megvalósítandó képét. A Bethlen-udvar, a borzalmas új telefonpalota, a budai hegyeknek óriási háztömbökkel való körülkerítése és eltüntetése arra vallanak, hogy a városházán nincs érzék és nincs megértés Buda részére és erre vall az is, amit ma a Független Budapest egyik cikke közöl, hogy t. i. a Széna-téren lévő korcsolya- és tenniszpályát hosszú szerződéssel ismét lekötötték egy sportegyesület részére, hogy évtizedekig megakadályozhassa ennek a városrésznek modern irányban való kiépítését. Két fájó pontja van a Krisztinavárosnak: az egyik a Vérmező, a másik a Széna-tér. A város fejlődése folytán ez a két rendezetlen, halott terület belekerült az élet forgatagába és kiáltva kiáltja világgá, hogy ez így tovább nem maradhat, hogy az élet nem tűri a megállást, a halált. Rengeteget írtak és beszéltek már a Vérmezőről, minden kávéházi töprengő készített már terveket a Vérmező felhasználásáról, és kétségtelen, hogy a máj állapotában a Vérmező a legnagyobb anakronizmus. Nem lehet, hogy néhány úrlovas passzióit szolgálja a város közepén elterülő gyönyörű mező és éppoly kevéssé lehet az is, hogy a Széna-téren korcsolyázó és tenniszező néhány ember megakadályozza Budának a fejlődését csupán azért, mert jó összeköttetéseinél fogva sikerült a fővárostól évtizedekre szóló szerződést kapnia. A szénatéri piac és sporttelep éppoly anakronizmus ma, mint a Vérmező és legfőbb ideje, hogy a főváros most már komolyan foglalkozzék Budának ezzel a két elhanyagolt sebhelyével. Tudjuk, hogy nagy jogviták fekszenek a Vérmező mélyén, de ezeket a jogi problémákat ki kell ásni onnan és napvilágra hozni. Tapintatoskodással, örökös engedékenységgel nem lehet kockáztatni a város életét, de még ke- vésbbé szabad ezt megtenni azzal, hogy új szerződésekkel új ajándékot adunk egyeseknek, mint ez most a Széna-téren történt. KorNéhány nap óta érdekes ügyosztályvezető-változásokról beszélnek a városházán. Öt ügyosztály vezetőjét cserélnék ki — a hírek szerint, — úgy, hogy a tanácsnokok fele teljesen új reszort élére kerülne. Megbízható információk szerint a tervbevett áthelyezések a közlekedési és köz- gazdasági ügyosztályból indulnának ki, ahonnan Lobmayer Jenő tanácsnokot az illetőségi és jogügyi ügyosztályba helyezné át a polgármester. Ennek az ügyosztálynak vezetését, mint ismeretes, a közelmúltban Szendy Károly főjegyző vette át, akit ideiglenesen bíztak meg az illetőségi és közjogi ügyek irányításával, mert Szendy kvalitásainak sokkai nagyobb terrénumot akar juttatni a polgármester. Ennek az ügybeosztásnak szerez most érvényt a polgármester azzal, hogy Szendy Károlyt a közegészségügyi ügyosztályba helyezi vissza, természetesen tanácsnoki hatáskörrel. Némethy Béla tanácsnokot, az osztály jelenlegi főnökét újabb kitüntetés éri, amennyiben a jelenleginél még fontosabb ügykör vezetését bízzák rá. Értesülésünk szerint csolyázni másutt is lehet és egy egyesület üzlete kedvéért a főváros nem áldozhatja fel akciószabadságát évtizedekre egy olyan fekvésű helyen, amely arra van hivatva, hogy a város egyik legszebb pontjává tegyék arra hivatott kezek. A fővárosnak nem szabad továbbra is Csáky- szalmájaként bánnia Budával, ezzel a ragyogó kinccsel. Itt az ideje annak, hogy elkészüljön a nagy, egységes művészi terv Buda kiépítésére, mert ez az a pillanat, amelyben, ha hibák történnek, azok kireparálhatók már sohasem lesznek. Tiltakozunk minden olyan megkötés ellen, mint ez a mostani, és felhívjuk rá mindenki figyelmét, aki ezt a várost szereti, hogy ne nyugodjék bele abba, ami eddig történt! Reméljük, hogy a Széna-tér ügyét még meg lehet menteni. És reméljük azt is, hogy végre elérkezett az ideje annak, amikor a természet kincseit felismerik a városházán és az úgynevezett „adottságokat“ nem fogják tönkretenni kontárok meg patópálok. Itt lenne az ideje. Némethy Béla tanácsnok a városgazdasági ügyosztály élére kerül. Ennek folyományaképen Édes Endre tanácsnokot szintén új ügykör élére helyezi a polgármester, és a tervek szerint Édes Endre tanácsnok a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztályt veszi át, A tanácsnok-áthelyezések sorozatában Liber Endre tanácsnok lesz az utolsó láncszem, kit a polgármester Lobmayer Jenő utódjául a közgazdasági és közlekedési ügyosztály élére állít. Néhány napon belül ezeknek az eseményeknek le kell bonyolódniok s bár az adminisztráció többnyire megsínyli az ilyen átcsoportosításokat, — különösen, ha tömegesen, s mint ebben az esetben, főtiszt- viselők személyében történnek, — mégis abban bizakodnak, hogy a főváros hasznát fogja látni a küszöbön álló áthelyezéseknek. A tanácsnokok egyike sem fogadja ugyan szívesen az áthelyezését, mert ezzel elesnek attól a lehetőségtől, hogy kidolgozott terveiket meg is valósíthassák és folytathassák azt az alkotó munkát, amelyet mai helyükön megkezdték. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM VAS-UTCA 17. sz. SZÍV. ÉS ÉRBETEGISKNUJK TJJ OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- helye, vízgyógyintézet, napés légfürdők. Öt ügyosztály cserél vezetőt. Lobmayer tanácsok veszi át az iiletöségi, Szendy KáreSy a közegészségügyi, Némethy tanácsnok a városgazdasági, Édes Endre a szociálpolitikai és Liber Endre a közgazdasági és közlekedésügyi ügyosztályt. Lobmayer Jenő. Szendy Károly. Némethy Béla. Liber Endre. Édes Endre.
