Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-29 / 35. szám

6 Független Budapest 1928. augusztus 29. A főváros hatvannégy árvát vett fel a különböző árvaházakba Hz ököljog alapján terjeszkedik a Munkásbiztosító a főváros rovására. Most már újabb telkeket követel a Munkásbiztosító a fővárostól. — Meg is kap.ia őket, mert nincs ellene védekezés. Egyik legutóbbi számunkban ismételten foglalkoz­tunk a Munkásbiztosító Intézet székházépítési tervé­vel, amelynek a főváros egy hatalmas és értékes telke, a gazdasági kiváltál dologházutcai telepe esik áldozatául. Ügy volt, hogy a Munkásbiztosító csak az említett telek egy részét veszi el a főváros­tól, azonban, mint a tények igazolják s mint a köz­mondás is mondja, evés közben jön meg az étvágy. A Munkásbiztosító ugyanis most * már nemcsak a dologházutcai telep egy részét követeli a főváros­tól, hanem, későbbi újabb építkezéseire való hivat­kozásával, az egész terület átengedésére is igényt tart, sőt azt követeli, hogy a telekkel szemben levő területből, amely az alföldiutcai városi kór­házakhoz tartozik, szintén adjon át a főváros egy nagyobb részt a Munkásbiztosítónak. A városházán nagy megdöbbenést kelt ennek az állami intézménynek ez a követelése, de előre lát­ják, hogy annak teljesítése elől nem lehet elzár­kózni,' mert a legkisebb ellenállásra a kormány kényszerítő nyomást fog gyakorolni a fővárosra. Ennek a tudatában a tanács nem is fog nagyon el­lenszegülni, hanem a közgyűlésnek újabb előterjesz­tést tesz a további területek átengedése iránt. J Ezzel azonban csak a Munkásbiztosító gondjai lesznek elvetve, ellenben a fővárosnak annál több fejtörést okoz az a kérdés, hol szerezzenek új ott­hont a Munkásbiztosító által kitúrt gazdasági hiva­talnak. Szóba került az a terv, hogy a szomszédos gazdasági telekből hasítanak ki egy részt az intéz­mény számára, de ez nem látszik keresztiilvihető- nek, mert mint ismeretes, az új központi kórházat akarják ide építeni. így távolabb kell helyet keresni a gazdasági hivatal számára s már ki is szemeltek egy nagy fővárosi telket az Orczy-kert mögött, a tisztviselőtelepi Ernő-utca közelében. Ez a telek azonban meglehetős messze van, már pedig a gaz­dasági hivatalnak, amelynek az árverések, adófize­tések, árubeszerzések s egyéb ügyek miatt állan­dóan összeköttetésben kell állani a felekkel, érdeke, hogy a város belterületén legyen. Alkalmas telek hiányában azonban mégis valószínűnek látszik, hogy a hajléktalanná lett gazdasági hivatalt kitelepítik a Tisztviselőtelepre. A teijesen újonnan telepítendő intézmény óriási kiadást tog okozni a\ fővárosnak, de mi sem termé­szetesebb, hogy a költségek megtérítéséről sem a Munkásbiztosító, sem az állam hallani sem akar. Budapesti festmények a stockholmi magyar repre­zentatív kiállításon. A magyar képzőművészet kül­földi reprezentatív kiállításai során októberben Stockholmban rendezik a kormány és a főváros támogatásával a legközelebbi nagyszabású repre­zentatív kiállítást. A tárlaton a főváros maga is részt vesz és két hatalmas termet foglaltak le, ahol kizárólag budapesti utca- és tájrészleteket ábrázoló művészi festményeket állítanak ki. A főváros ezzel is dekumentálni akarja Budapest szépségeit és előreláthatólag a reprezentatív kiállítás nagy-idegen­forgalmi propagandával is fog szolgálni. A rendőrség az utcai padok eltávolítását követeli a fővárostól. A budapesti államrendőrség főkapitá­nyától különös átirat érkezett a napokban a város­házára. A főkapitány ugyanis arra kéri fel a főváros vezetőségét, intézkedjék az utóbbi időben a főbb út­vonalakon felállított padok eltávolításáról. A kérést azzal indokolta a főkapitány, hogy ezek a padok valósággal szállásul szolgálnak a léhütőknek, a fog­lalkozás nélküli exisztenciáik egész napon e pado­kon sütkéreznek és egyáltalán nem kívánatos, hogy ezek az állapotok továbbra is fennmaradjanak. Külö­nösen kifogásolja a főkapitány a keleti pályaudvar felé eső Rákóczi-úti szakasz állapotait, ahol az el­helyezett reklámpadokon a környék kétes exisz- tenciái ütnek tanyát, sőt éjszakánkint itt is alszanak. A tanács most nagy dilemma előtt áll, mert tudva­levő, hogy eddig a közgyűlés és a nagyközönség is sürgette és követelte az utcai padok felállítását, me­lyeket tulajdonképen azért helyeztek cl az utcákon, hogy a dolgozó emberek pihenőjéül és a villamo­sokra váró közönség részére szolgáljanak. Nem lehet természetesen eltiltani senkit sem a padok használa­tától s így történt, hogy a padokat a 1 éh ütök foglal­ják le és tartják megszállva. A legközelebbi tanács­ülés foglalkozik majd a főkapitány átiratával és ha­tároz a további teendők felől. Orvosi kinevezések a kórházaknál. Rip ka Ferenc főpolgármester a fővárosi közkórházaknál több or­vost léptetett elő. A napokban kiadott rendelet sze­rint dr. Jamnitzky Árpád, dr. Plentzner Sándor, dr. Schwcirtner Richárd, dr. Sícin György János és dr. Végh József segédorvosokat alorvosokká, dr. Téry Miklós segédorvost ideiglenes alorvossá, dr. Bárdossy István, dr. Bernolak Béla, dr. Csikász István, dr. Karácson Aladár, dr. Litesky Andor, dr. Rosenák István, dr. Szelenszky István és dr. Vö­röse dry Ferenc orvosokat segédorvosokká és dr. Schütz Ottó orvost ideiglenes segédorvossá ne­vezte ki a főpolgármester. Versenytárgyalás útján hasznosítják a Gellérí- szállóbeli tánciskolát. A (ic-llért-szálló nagytermében minden évben tánctanfolyamokat rendeznek s a tánciskolát többnyire egy-egy neves tánctanár tartja fenn. A bérlet azonban nem sok jövedelmet hajtott a városnak, jóllehet a (Jeliért tánciskolái mindig nagyon látogatottak s magas nívójúnk voltak. A ta­nács ezért elhatározta, hogy a következő szezo­nokra versenyt,tárgyalás útján hasznosítja a tánctan­folyam bérletet s már most több elsőrendű tánc­tanárt szólít fel ajánlattételre. „Picklin.“ A legnépszerűbb é.> leggyakrabban hasz­nált szó építészi és műszaki körökben ma a „Pick- 1 in“, ez a szabadalmazott vászon falsarok védő, amelynek feltalálója egy széles körökben ismert ki­tűnő iparos: néhai Pick Emii. Ennek a kiváló férfiú­nak a zsenialitása és ötletessége teremtette meg a „Picklin“-t, viszont a „Picklin“ kitűnő és hasznos volta eredményezték azt a páratlan népszerűséget, amelynek a „Picklin“ örvend. Pick Emilnek elhalá­lozása óta a vállalatot Ernő fia vezeti abban a szel­lemben, azzal a buzgősággal és lelkiismeretesség­gel, amelyet Istenben boldogult édesatyjától örö­költ. A „Picklin“-t ma csaknem minden építkezés­nél - úgy magánosok, mint közhatóságok — általá­ban alkalmazzák. Schuller Dezső főjegyző, a közjótékonysági ügy­osztály jelenlegi vezetőjének előterjesztésére a csü­törtöki tanácsülés foglalkozott az 1928/29. évre meg­üresedett árvaházi férőhelyek betöltésével. A tanács egyelőre 64 árvát vett fel az intézményekbe, közöt­tük sok hadiárvát, de a legközelebbi ülésen még néhány árvaházi hely kerül betöltésre. A múlt heti ülésen felvettek névsora a következő: A dozsef-iiúáirvahúizba felvették a következőket: Baan Károly, Bakáts József. Bencsek Mátyás, Bol- . ttéter, Cziáky István, Géczy György. Horváth oela, Horváth János, Kingl Zoltán, Kreisinger Lőrinc, Mittag István, Orincsay László, Rehák Sándor, Siroki Béla, . Somogyi József, Tichy Ferenc, Tittei Ottó, írombitás Gábor, Werner György, Artner Tivadar, Berecz László, Hegedűs István, Ábránké Ferenc, Balogh János, Bihari Zoltán, Farkas László, Lázár István, Perics Imre, Perics Gábor, Pillér Ist­ván, Pillér Emil. Serényi Endre, Vadász Gyula és Zenk Lajos árvákat. Az Erzsébet-leányárvaházba felvették: Janó Róza, Sztonajov Ilona, Szász Erzsébet, Bede Ilona, Far­kas Lenke, Plóri Angela, Kecskeméti Sarolta, Koller Mária, Lipcsei Irén, Marcsek Ma>rgit, Stoflitz Éva és Szapu Irén árvákat. A Mayer Perenc-árvaházba felvették: Franyó Zol­tánt, Jäger Lászlót, Looser Lajost, Urbán Gyulát, Urbán Pétert és Wcisz Gábort. A községi szeretetházba,: Éry Lászlót, Dcmény Pált, Kallina Istvánt, Kugler Imrét és Torday Gábort. A községi Bernfeld Mór-fiúottliónba: Hegedűs Er­nőt, Schöner Sándort, Bede Istvánt, Jakus Lászlót, Simkó Jánost és Zimányi Alajost. A polgármester megtiltotta az adóhivatali tiszt­viselőknek és a gazdasági hivatal személyzetének a fővárosi árveréseken a vevőkként való részvételt, Eolkusházy Lajos helyettes polgármester a követ­kező rendeletet adta ki: — Konkrét eset kapcsán tudomásomra jutott, hogy a gazdasági hivatal egyes alkalmazottai mint ár­verési vevők résztvettek a hatósági raktár által rendezett árveréseken. Bár ezek az árverések nyil­vánosak, azokon mindenki megjelenhet és jogsza­bály nem tiltja, hogy ilyen árverések alkalmával az árveréssel kapcsolatos ügyek intézésében közre­működő alkalmazottak, mint vevők részt vegyenek, etikai szempontból még sem tartom azt megenged­hetőnek. Megtiltom ezért az adószámviteli és végre­hajtói szakon működő, illetve az adószámviteli osz­tályokhoz és a gazdasági hivatalhoz beosztott összes tiszti és altiszti alkalmazottaknak, hogy a székes­főváros adószámviteli osztályai által tartott árveré­seken akár maguk, akár hozzátartozóik vagy meg­bízottaik útján vevőként résztvegyenek. Felhívom a hivatalfőnök urakat, hogy jelen rendeleteimet a vezetésük alá tartozó hivatalhoz, vagy intézmény­hez beosztott összes alkalmazottakkal tudomásul­vétel és miheztartás végett haladéktalanul közöljék. Újabb rendeletét adott ki a tanács a jótékonycélú utcai árusítás betiltására. Mint ismeretes, a főváros tanácsa a belügyminiszter intézkedésére betiltotta a Hadiözvegyeket és Árvákat Gyámolitó Egyesület jótékonycélú levelezőlap- és jelvényárusítását. Ki­derült, hogy nemcsak ez az egyesület, hanem más hasonló célzatú társaságok is foglalkoznak külön­féle tárgyak „jótékonycélra“ való utcai árusításával és azt is megállapították, hogy egyes kerületi elöl­járóságok ilyen utcai árusításra engedélyt adtak ki. A főváros vezetősége ezeket az állapotokat gyökere­sen akarja megváltoztatni és hathatós intézkedése­ket tesz, hogy a közönséget az utcai árusok minden­féle zaklatásától megkímélje. Ezért a tanács most átiratot intézett a kerületi elöljáróságokhoz és abban határozottan megtiltja, hogy a jövőben jótékony célzatú árusításra utcai árusítóengedélyeket adja­nak ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a belügy­miniszter az árusítást előzetesen kifejezetten enge­délyezi. Tekintve azonban • azt, hogy a belügy­miniszternek is az az intenciója, hogy a hazafias és jótékony célzatot nem szabad ilyen módon lejáratni, a belügynűniszter sem ad engedélyt semmiféle egyesületnek tárgyak utcai árusítására. így az elöl­járóságoknak sem lesz alkalmuk a jövőben enge­délyeket kiadni. Gyermekek és felnőttek egyaránt egészségük fenn­tartására hetenkint háromszor a legjobb eredménnyel használják a Zander-, gyógygimnasztika- és orthopäd- gyakorlalokat a Vas-utcai dr. Pajor Szanatórium legtökéletesebben berendezett Zander- és orthopiid- gyógy intézetében. Speciális gyógytorna a világhírű Schulles-gépeken. hibás testtartás és hátgerincferdü­lések gyógyítására. A Zander-terraekben elhelyezett gépek, hölégkésziilékek, villanyos gyógyeszközök stb. rendszeres okszerű használata, petyhüdt szer­vezetét üdíti, rheumáját gyógyítja, bélrenyheségét megszünteti és általában jó segítőtársa lesz egész­ségének fenntartására és betegségek elleni meg­óvására. Túlságosan elhízottak soványítása, termé­szetes útóll, üdítően megy végbe. .... Budapest legszebb helyén, a budai oldalon, a főváros erdejének tőszomszédságában, a 83-as villamos végállomástól meg­közelíthető, a fővárosi Nagyréttől néhány percnyire cca 320 házhellyel létesült a „rB'1 ■ Nxjm. :iNr«'vájii ■«(. ■<: v.m ■*« mely kies fekvésével, pormentes levegőiével egyenesen hivatva van a fővárosi intelligencia lakáskérdésének megoldására. A végle- ]ov(anagyott parcellázási terv alapján utcákkal, terekkel ellátott és erdőterületen fekvő kertváros telkei kedvező fizetési fel - tételekkel kaphatók. Hbatnlos órák déle!őtt 9 Mg. Kertváros Építő R.-T., IV-, Piarista-utca 6. Telefon: Auf: 866 -79. A helyszínen tekintse meg minfaházainbaf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom