Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-01 / 5. szám
1928. február 1. Független Budapest 3 „Nagykereskedelmi élelmiszer-börze“ a csepeli kikötő mellett. Nem kell kibővíteni a vásárcsarnokot, nem kell megváltani a közraktárakat, hanem fel kell építeni az élelmiszernagykereskedők csarnokát. — Modern nyílt piac a Qaray-téren. Vájná tanácsnok a Független Budapest-ben beszámol a közélelmezési ügyosztály új terveiről. A Független Budapest két hét előtti számában elsőnek közölte azt az érdekes hírt, hogy a közélelmezési. ügyosztály elvetette a közélelmezési intézmények fejlesztésére vonatkozó eddigi terveket és teljesen új programmot dolgozott ki a nagykereskedelmi élelmiszer-börze elhelyezésére. Az új tervek szerint az új csarnok, amelyben kizárólag nagykereskedők és exportőrök kapnának helyet. A központi vásárcsarnok ez esetben teljesen a kiskereskedők árucsarnokává alakulna át és a Duna- partról is éltűnnének az árusok, akik részben a központi vásárcsarnokban, részben a csepeli nagycsarnokban kapnának helyet. Azóta a közélelmezési ügyosztály műszaki alosztálya a részletes tervek kidolgozásával is elkészült és Vájná Ede tanácsnok a múlt hét végére összehívta a csarnoki albizottágot, hogy a nagyszabású terveket előterjessze s a tagok véleményét kikérje. Az albizottság! ülésen csak két tag jelent meg, Reisz Mór és Vass Béla, akik meghallgatták és helyeselték nagyon a tanácsnok előterjesztését, de a bizottsági tagok többségének távolmaradása folytán nem dönioettek ezekben a nagy horderejű kérdésekben. Az albizottságot és a közélelmezési bizottságot most mégegyszer összehívják, amikor is a tagok remélhetőleg nagyobb érdeklődést fognak tanúsítani s alkalmat adnak a tanácsnak, hogy terveit mielőbb megvalósíthassa. Vájná Ede közélelmezési tanácsnok az előterjesztett programúiról a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A vásárcsarnoki albizottságban ismertettem azokat az új terveket és megoldási módozatokat, amelyek mellett a közélelmezési intézmények régóta várt fejlesztését kívánjuk megindítani. Legelsősörban beszámoltam a nagykereskedelmi árucsarnok létesítésének ügyéről. Tudvalevő, hogy az élelmiszernagykereskedök működése a jelenlegi állapotok mellett a legnagyobb nehézségekkel jár, mert a nagykereskedelem részére sem megfelelő raktárak, sem árusítóhelyek nem állanak rendelkezésre. A nagykereskedők részben a Duna- parton felállított bódékban, részben a központi vásárcsarnokban bonyolítják le üzleteiket. A bódék egészen elcsúfítják a Dunapartot, a város egyik legszebb részét és számtalan alkalommal felmerült már követelés formájában is a kívánság, hogy ezeket az össze-vissza épített bódé utcákat távolítsuk el a Dunapartról. De a központi vásár- csarnokban sem lehet meghagyni a nagykereskedőket, mert miattuk nincs hely, a kicsinyben árusítók számára, akiknek nagyrésze szintén a Duna- parton és a csarnok előtti térségen kénytelen felállítaná sátorfáját. Eleinte arra gondoltunk, hogy a központi vásárcsarnokot kibővítjük s az új toldalékban helyezzük el a nagykereskedőket. De telek hiányában erről a tervről le kellett mondanunk. Később arról volt szó, hogy a Közraktárutcában egy nagy magántelket vásárolunk meg és ott létesítünk piacot, majd „legutóbb a közraktárak megváltásának gondolata került előtérbe. A közraktárak helyiségeit akartuk ugyanis élelmiszer-börze és nagykereskedelmi árucsarnok céljaira átalakítani. — A megváltás érdekében hosszabb ideig folytak ás a tárgyalások a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, de végül is kénytelenek voltunk a megváltásról lemondani, mert a pénzintézet teljesíthetetlen anyagi feltételeket szabott.- Ezek után új megoldás után kellett néznünk. Az ügyosztályban felmerült a terv, hogy a nagykereskedelmi vásárcsarnokot az idén megnyíló csepeli kikötő mellett volna a legalkalmasabb felépíteni. Előreláthatólag az új kikötőn át fog lebonyolódni a főváros áruforgalmának túlnyomó hányada. A nagykereskedők a hajón és vasúton érkező árukat mindjárt el is adhatják, a nélkül, hogy messzire kellene azt szállítaniok. A terv felmerülése után azonnal tárgyalásokat kezdtünk annak megvalósíthatása . érdekében és sikerült is közvetlenül a kikötő mellett alkalmas telket találnunk, ahol a csarnok felépíthető. Körülnéztünk a környéken s mindent a legmegfelelőbbnek találtunk. A Máv. nagykiterjedésü kirakodó vágányokat hajlandó létesíteni és a vidékről feljövő kocsik felállására is van elegendő terület. A műszaki alosztály vázlatos terveket készített, amelyek szerint a körülbelül 20,000 köbméter térfogatú csarnok 8,300,000 pengőbe kerülne. Erre az összegre fedezetet nyújt a külföldi kölcsön, amelyből 11,300,000 pengőt irányoztak elő a köz- élelmezési intézmények céljaira. Miután a csarnoki albizottság ülésén csak két tag jelent meg, nem lehetett dönteni a javaslat felett s ezért legközelebb újra összehívjuk a bizottságot, majd a közélelmezési bizottságot. Mindenesetre szeretném az illetékes fórumok döntését siettetni, mert májusban hozzá kellene kezdeni az építkezéshez. — Az aktualitás előterébe került a Garay-téri piac problémájának megoldása is. Mint ismeretes, eredetileg vásárcsarnokot akartunk 'építeni a jelenlegi piac helyébe. Az érdekeltek nem ' tudtak megállapodni a csarnok elhelyezésében. Egyesek a Garay-tér közepén akarták felépíttetni a csarnokot, de sok híve volt a lóversenytéri megoldásnak is. Felmerült az a terv, hogy a Garay- tér egyik házcsoportjának kisajátításával és lebontásával teremtünk helyet a csarnoknak. Mindezek a tervek összeomlottak. Én azt javasolom, hogy a piacot hagyjuk meg a mai megszokott helyén s drága vásárcsarnok helyett létesítsünk egy modern, nyílt piacot. A külföldi nagyvárosokban is tért hódít a nyílt piac rendszere, amelyet a közönség is jobban kedvel, mert a nyilt piacon olcsóbbak az élelmiszerek, mint a vásárcsarnokban, ahol súlyos fülkebérek terhelik az árut. Sok külföldi városban uszodákká alakították át u vásárcsarnokokat s a piacot kitelepítették az utcára. A Garay-tér kérdésében is jobbnak látom a nyilt piac létesítésével való megoldást, mintha drága vásárcsarnokot építenénk. Természetesen modern, betonalapokra épített, ízléses egységes típusú árusító bódékból álló piacra gondolok, amely nem csúfítja el a város képét. Számításaink szerint a Garay-téri piac ily módon való rendezése 1,200,000 pengőbe kerülne s rövid időn belül a piacot fel lehetne építeni. — A külföldi kölcsönből nekünk jutó hitelből ily módon már csak 1.800,000 pengő maradna. Ebből az összegből a Ferdinánd-téri, Óbudai, a Krisztináién és a Széna-téri piacok rendezését kívánjuk végrehajtani. VILLÁNYI PEZSGŐ SCHAUMBURG-LIPPE HG. udv. pince Csali réi> i évjáratok. KÖZTISZTVISELŐKNEK CSALÁDI HÁZ építéséhez legelőnyösebben folyósíttat építési kölcsönt „CONCORDIA“ bank- és pénzváltó-üzlet. VI., Jókai-utca 6. Telefon: Lipót 966 — 63. Zongoravásárlók figyelmébe 33 évi működésein után a CHMEL cégből kiváltam, zongora- és cramofonüzletemet Szabadi A. és Fia cég alatt VI., Andrássy-űf j7. sz. a. megnyitottam. SZABADI ADOLF kereskedelmi tanácsos. — Telefon: Teréz 112—60. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNVVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon : Teréz 286—76. A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt a Szent Gellert Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. — GUNDEL éttermei és polgári vendéglője a „Szent Gellert“ szállóban Külön szobák és termek bankettek, esküvők házi bálok és mulatságok céljára. Délutáni tea Jazz-band mellett. Este az]étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. GUNDEL NYáRI VENDÉGLŐJE az ÁLLATKERT MELLETT a főváros legkedvelfebb kerthelyisége. T^T A 71 yf A X3 A mozqól színház Fricsay vrsflss., 30 t«eú zenekar' Dohány-utca 42 on; József 440-27. Elsőrendű műsor minden heten!
