Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-24 / 43. szám
2 Független Budapest 1928. október 24. jegyet, 16 filléres vonaljegyet, 20 filléres átszállójegyet követel, a középpárt pedig Scheuer javaslata alapján olcsó, egységes jegytípust. A Wolf-párt állásfoglalása dönti el, hogy melyik rendszer lép életbe a villamosvasútnál, de akár egyik, akár másik megoldási formát választanák Wolffék, A Független Budapest számos cikkben számolt be a Közraktárak megváltására irányuló tárgyalásokról. Legutóbb megírtuk, hogy a Leszámítolóbank túlzott követelései miatt félbeszakadt tárgyalásokat újra felveszik s új alapon kísérlik meg a megegyezést. A főváros részéről most hivatalos nyilatkozat is hangzott el ebben az ügyben, s úgy látszik, csakugyan sikerül olyan megegyezést találni, mely egyrészt a fővárost, másrészt a közraktárakat bérlő Leszámítolóbankot is kielégítheti. Folkusházy Lajos alpolgármester jelentette ki a pénzügyi bizottság költségvetési vitája során, hogy a közraktárak megváltása érdekében újabb megbeszélések vannak folyamatban. A főváros nem hajlandó nagy pénzügyi áldozatokra, mert 14 év múlva a Leszámítolóbank koncessziója amúgy is megszűnik és 1942-ben az intézmény egész berendezésével ingyen menne át a főváros tulajdonába. Ha tehát a pénzintézet továbbra is ragaszkodik korábbi feltételeihez, úgy a főváros bevárja a háram- lási időt és majd akkor gondoskodik a tulajdonába került közraktárak lebontásáról. Sokkal előnyösebb lenne a vállalatra nézve is, ha elfogadná a főváros új propozícióját. A tanács ugyanis úgy tervezi, hogy 50—60 éves koncessziót ad a Leszámítolóbanknak a csepeli kiAz ínségadó nem lehet több egymillió pengőnél. A népjóléti miniszter leirata. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter már két év előtt kijelentették, — és ezt a határozatukat leiratban is tudomására adták a fővárosnak — hogy nem engedik meg az inségadó további fenntartását és utasították a főváros vezetőségét, hogy a következő évi költségvetésben a rendes kiadások terhére gondoskodjék a különféle inségakciók és közjótékonysági szükségletek fedezéséről. A tanács azonban a kormány felszólítása ellenére úgy a múlt évben, mint ez évben is újra előirányozta az ínségadót, sőt a jövő évi költségvetésben is szerepel ennek az adónak a hozadéka. A népjóléti miniszter a napokban leiratot intézett a városhoz és közli, hogy az 1928. évi költségvetésben szereplő és az 1927. évi jövedelmi adó alapján kirótt ínségadó beszedését kivételesen jóváhagyja, A fővárosi iskolák fejlődése 1875-től a mai napig. Érdekes adatok a legújabb Statisztikai és Közigazgatási Évkönyvből a közoktatásügy fejlődéséről. A székesfővárosi statisztikai hivatalnak dr. Illyefalvi I. Lajos igazgató szerkesztésében megjelent Statisztikai és Közigazgatási Évkönyvében igen érdekes adatokat találunk a községi iskolák fejlődéséről. A községi iskolákra vonatkozólag ragadjuk ki az alábbi feltűnő adatokat a gazdag és értékes tartalmú kötetből. Az 1875—76-os tanévben, tehát az egyesítés idejében 88 községi iskola működött a főváros területén 499 osztállyal. Ezekben az iskolákban 397 tanerő tanított, 269 férfi és 128 nő. A tanulók száma 20,927 volt, akik közül 12,475 volt a fiú és 8,145 a leánynövendék. Ezzel szemben ma a főváros 436 iskolát tart fenn 3,496 osztállyal, 2,299 férfi és 2,750 női tanerővel s az iskolákat 110,840 tanuló, és pedig 61,263 fiú és 49,577 leány látogatja. Ha az egyes iskolafajokat vizsgáljuk, szintén igen érdekes adatok tárulnak elénk. Az 1893—1894-es tanévben állították fel az első két községi óvodát, ahol két óvónő végezte a 135 kis gyermek gondozá- zát, ma a fővárosnak 106 óvodája van, melyekben 238 óvónő gondoz 11,739 apróságot. Az elemi iskolák közül az 1875—1876-os tanévben 40-et tartott fenn a főváros 326 osztállyal, 291 tanerővel s ezekben a gyermekek száma 16,199 volt, vagyis átlag 50 esett egy-egy osztályra és körülbelül 56 egy tanerőre. Ma az elemi iskolák száma 113, amelyeknek 1,411 osztályában 1,962 tanerő oktat 43,581 gyermeket, akik közül 31 esik egy osztályra és átlagosan 22 egy-egy tanerőre. 40 ismétlő, gazdasági, háztartási és felsőbb népiskola működött 1875-ben 119 osztállyal, 2,539 növenbizonyos, hogy olcsóbb lesz a villamos, mert most már valamennyi közgyűlési párt akarja. A villamostarifa reformja után a kereszténypárt napirendre akarja tűzetni az autobuszv Ítéletijük ügyét is s ezzel belekapcsolódik a baloldal hasonló irányú mozgalmába. kötőben létesítendő új közraktári intézmény létesítésére, minek ellenében viszont a vállalat tartozik már most lemondani a meglevő közraktárak koncessziójáról s ezeket az épületeket lebontás végeit már most átadni a városnak. Hogy a Leszámítolóbank miképen fogadja ezt a tervet, arról még nincs értesülésünk, de valószínű, hogy tárgyalási alapul elfogadják ezt az ajánlatot. A főváros szempontjából rendkívül fontos, hogy a ferencvárosi Dunapart mielőbb felszabaduljon s itt is megkezdődhessék a város nagyarányú fejlesztése, aminek eddig a közraktárak és a dunaparti teherpályaudvar állottak útjában. A tanács a M. A. V. igazgatóságával is tárgyalásokat kezdett a pályaudvar kihelyezésére vonatkozólag, és ígéreteket is kapott erre. Különben is a dunaparti teherpályaudvar jelentősége a csepeli kikötő megnyitásával teljesen alászállott, mert a nagy áruforgalom most mind az új kikötő felé terelődik. Ezért lesz szükség a közraktárak odatelepítésére is, úgyhogy a ferencvárosi Dunapart felszabadulását elsősorban ezek a körülmények sürgetik. A városházán bíznak abban, hogy 2—3 éven belül a Dunapartnak ezen a részén is megindulhat a hatalmas iramú fejlődés. Küszöbön van a Boráros-téri híd ' építése is, ami szintén csak siettetni fogja a ferencvárosi dunaparti palotasor kiépülését és egy ragyogó, új városrész megszületését. de a beliigy- és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg nem tartja megengedhetőnek az ínségadó állandósítását és általában a szociális természetű szükségleteknek külön adó útján való kielégítését. Méltányolva azonban a fővárosi ínségakciók ezidőszerinti megszüntetésével szemben felmerülő aggályokat, figyelembe véve továbbá, hogy az ínségakciók költségére a fővárosi pótadó keretein belül fedezet nem mutatkozik, kivételesen még hozzájárul, hogy a tanács az 1927. évi ínségadót kivesse és a jövedelmi adó 8%-ában állapítsa meg. A főváros az adó hozadékát 1 millió pengőben irányozta elő, de a miniszter számításai szerint az adóbevétel 64.000 pengővel több lesz. Ezért a 8%-os adókulcsot csak azzal a feltétellel engedélyezi a Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, hazait- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez és raktár : BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. Tel.: ]. 410-51. dékkel és így egy osztály átlagos létszáma 21 volt. A múlt iskolaévben ezeknek az iskoláknak a száma 43 volt, 216 osztállyal, 218 tanerővel és 5,204 tanulóval, vagyis 24—24 gyermek esett egy osztályra és egy-egy tanerőre egyaránt. Polgári iskolát a 70-es években hatot tartott fenn a főváros: 3 fiú- és 3 leányiskolát. A fiúiskolák 15 osztályában 28 tanerő 443 gyermeket tanított és így egy osztályra 30, egy tanerőre 16 tanuló esett; míg a 3 leányiskola 19 osztályában 34 tanerő 748 gyermeket tanított, vagyis az osztályok átlagos létszáma 39 volt, egy tanerőre pedig 22 gyermek jutott. Ezzel szemben az utolsó tanévben a polgári iskolák száma 53 volt (23 fiú- és 30 leányiskola). A fiúiskolák 252 osztályát 9,285 diák látogatta, a tanszemélyzet létszáma 457 volt és 37-es létszámú osztályok mellett egy-egy tanárra 20 növendék esett. A polgári leányiskoládnál csak 17 növendék esik egy tanerőre, s az egy osztályra eső átlagos tanulólétszám 32. A 30 leányiskolának 310 osztálya, 586 tanerője volt, tavaly a növendékek száma pedig 10,028. A két főreáliskolában csak az osztályok szaporodtak 20-ról 28-ra és 44 tanerő helyett ma 51 tanítja a 999-ről 1,227 főre emelkedett diákságot. Nem térhetünk ki további részletes megállapításokra, de érdekes megemlíteni, hogy míg 1890-ben a felsőbb leányoktatás szolgálatában álló tanintézetekbe csak 300 növendék járt, addig ma már 1,789 tanuló jár, az osztályok száma 8-ról 48-ra s a lan- szeméiyzet száma 11-ről 97-re szökött fel. Érdekes a női kereskedelmi szaktanfolyamok virágzása és hanyatlása is. 1888-ban nyílt meg az első női kereskedelmi tanfolyam egy osztállyal, 4 tanerővel és 37 növendékkel. Fénykorát a háború utolsó éveiben érte el, amikor 24 iskola működött 42 osztállyal, 248 tanárral és a növendékek száma meghaladta az 1,600-at. A háború után, mikor meg- sziint a férfihiány, kitűnt, hogy a kereskedelmi tanfolyam nem szerzi meg tanulóinak azt a verseny- képességet, amelyre a fokozott konkurrencia mellett szüksége van a nőtisztviselőnek, hogy elhelyezkedjék az életben. A legutolsó tanévben már csak 3 ilyen iskola volt 12 osztállyal, amelyekben 38 tanerő 438 tanulót oktatott. Ezek a kétségtelen érdekes és kultúrhistóriai éra főváros legelőkelőbb helyén BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. * ♦ Margitszigeti palotája étterem, kávéház, bar, zene, tánc, ♦ ♦ KÁVFHÁ7 JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. ‘ ^ ^ Esfénhinf cigányzene ! kormány, hogy az 1 millió pengőn felül befolyó összeget a főváros közönsége a következő költség- vetési időszakban esetleg felmerülő hasonló kiadásoknak legalább részbeni fedezésére tartalékolja és ezzel is megkönnyíti annak a célnak az elérését, hogy a jövőben az összes szociális szükségletek az általános rendeltetésű háztartási bevételekből elégít- tessenek ki. ADDRESSOGRAPH lü| |II TIIiD ADU amerikai sokszorosító B IMKNr II és házinyomdagépek Képviselet: Addressogr. & Mult. Co. V., Gróf Tisza István-utca 22. Telefon : T. 230-86. DÁ I fehér és finom sütödéje UU (\ ll I ML kétszersült különlegessége Budapest. VII., István-út 51. Telefon: ]. 405—94. BUDAPESTSVÄBHEGYI SZANATÓRIUM AZ IDEÁLIS ŐSZI GYÓGYHELY. Európa egyik legszebb, legmodernebb szanatóriuma belbetegek, idegbetegek és üdülök részére. Központi fűtés, meleg-hideg víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobában külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Budapest centrumától 20 percnyire, 430—480 m magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. 100 km gondozott séta- és kocsiutak. PORTALAN LEVEGŐJE, CSENDJE ÉS NYUGALMA IDEÁLIS GYÓGYÍTÓJA A BETEG TESTNEK ÉS FÁRADT LÉLEKNEK. NAPIDÍJ: (az új főépületben) beleértve ötszöri diétás étkezést, fűtést, vízkúrákat 22 PENGŐTŐL. fékkel bíró adatok csak elenyészően kis részét képezik a statisztikai hivatal Évkönyvének, melynek egyedül a táblázatos része 1,000 oldal terjedelmű és 668 táblázatot ölel fel. A főváros életét és ennek az életnek minden megnyilvánulását látjuk szemünk előtt leperegni, ha ennek a hatalmas munkának lapjait forgatjuk. Kimerítő ismertetést lehetetlen róla nyújtani egy rövid cikk keretében és így csak arra szorítkozhatunk, hogy az egyes jelentékenyebb fejezetekre hívjuk fel az olvasók figyelmét. így szólnunk kell a népmozgalmi fejezetről, mely néhány érdekes új táblázattal bővült, a hatalmasan kimunkált adó-fejezetről; jelentős újításokat tartalmaz az ipar és kereskedelemről szóló fejezet, mely a részvénytársaságok, a gyáripari termelés és külkereskedelem adataival bővült. A hitel című fejezet számos újítás mellett a biztosító társaságokról is közöl igen érdekes adatokat. A szociális fejezetben megtaláljuk a második szükségmunka két felvételének eredményét: a szellemi és fizikai munkanélküliségre vonatkozó adatokat. Érdekes ár- és bérstatisztikát is találunk Illyefalvi igazgató Évkönyvében, mely a budapesti adatokon kívül felöleli a külföld csaknem valamennyi nagy városának idevonatkozó megfigyeléseit is. A Statisztikai Évkönyv táblázatos részeit szervesen egészíti ki a főváros közigazgatásának 1927. évi történetét ismertető Közigazgatási Évkönyv a maga 500 oldalnyi terjedelmével, érdekes olvasmányul szolgálva mindazoknak, akik figyelemmel kísérik a községi élet nagy folyamát: a közigazgatást. A hatalmas munkának nem utolsó érdeme, mely szintén Illyefalvi igazgatót dicséri, a közzététel gyorsasága, mely követésre érdemes például szolgálhat más intézményeknek is. A gyors közzététel lényegesen emeli a tartalmas kötet értékét s a leg- elsőrendü forrásmunkák sorába emeli. AUER IGNÁC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386-02. A főváros új javaslatot tett a Közraktárak megváltására, Tárgyalások a ferencvárosi Dunapart felszabadításáról a Leszámítolóbankkal és a M. Á. V.-val. WliUWWWiWI 111 yefalvi I. Lajos.
