Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-23 / 21. szám

4 Független Budapest 1928 május 23. | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul vü"gohwu.^'o MASTICON az angol aszbesztes szigetelömassza és folyékony, víz ellen impregnáló anyag FaLement-, beton-, kátránypapír- és mindenfajta lapos tetőknek, falaknak, terraszoknak, pincéknek, gazdasági épületeknek stb. tökéletes szigeteléséhez. A MASTICON egy állandó rugalmas, egy­séges, szigetelő védőréteget képez, mely az időjárás mindennemű viszontag­ságainak évtizedekig ellenáll. Egyedárusító : LÁNG LÁSZLÓ BUDAPEST, VI , LÁZÁR-UTCA 13. SZ. Telefon: Lipót 985—89. „Kelenföld-Lágymányos“ és „Margitváros“. Újból aktuális lett a kerületek szaporításának ügye. — Legalább 15 kerületre fogják felosztani a fővárost. — Indítványok a szerdai közgyűlésen. Az új fővárosi törvénnyel kapcsolatban ismét erős mozgalom indult meg a közigazgatási kerületek szét­választása érdekében. Tavaly a főváros már kidol­gozta az erre vonatkozó javaslatot, amely szerint a mostani 10 kerület helyett 18 kerületre osztották volna fel Budapestet. Az ügy érdemi tárgyalása azonban elmaradt és csak most került ismét napi­rendre. Az összes pártok egyhangúan követelték a sza­porítás mielőbbi végrehajtását és lépéseket tettek a kormánynál, hogy ebben az irányban intézkedjék a most készülő fővárosi tör­vényben. A kerületek szaporítását csak törvényho­zási úton lehet elrendelni, mert a mai állapotot is az 1872-iki törvény szabályozza. A városházán a közeli hetekben ankét lesz eb­ben a kérdésben s ott vitatják meg, miként kel­lene felosztani közigazgatási szempontból a fő­várost. Valószínű, hogy a pártok is hozzájárulnak a 18 kerü­let felállításához, de ha ennyire nem is szaporítanák a kerületek számát, az egészen bizonyos, hogy legalább tizenöt köz- igazgatási kerületre osztják fel a fővárost. A határozat eredményéhez képest kéri majd a fő­város a belügyminisztert, a fővárosi törvény meg­felelő módosítására. Különben már a mai közgyűlé­sen is több felszólalás hangzik el a kerületek szapo­rítása érdekében. Három interpelláció van bejegyezve ebben a kérdésben. Rabakovits József, Rácz Vilmos és Rcpold Károly interpellálnak az I.. illetve V. ke­rület szétválasztása érdekében. Rá fognak mutatni azokra a lehetetlen közigazgatási anomáliákra, me­lyek e nagykiterjedésű és népes városrészek centrá­lis adminisztrálásából származnak. Rácz Vilmos azt kívánja, hogy az I. kerület déli részét „Kelenföld— Lágymányos“ néven külön közigazgatási kerületté alakítsák. Hasonlóképen Repold Károly az V. kerület külső részét akarja „Margitváros" néven önálló kerületté alakítani. A nyáron megnyílik a csepeli kikötő A főváros gazdasági életének fontos állomása az új kikötő megnyitása. Demeter főmérnök nyilatkozik a kikötöépítési munkákról. na Csepel mellett serényen folyik az új ferenc­városi kikötő építésének befejező munkálata. A tervek szerint, még nyáron ünnepélyes kere­tek között megnyitják a forgalom számára a fővárosnak s egyúttal az országnak ezt a nagy gazdasági jelentőségű intézményét. Hozzáfogtak már a kikötőtől a fővárosba vezető nagy közút építéséhez is, néhány héten belül pedig a kikötő közelében épülő éleimiszer-nagyvásár építési munkálatai kezdődnek el. A kikötőben folyó lázas munkáról Demeter Dezső főmérnök, aki a főváros részéről vezeti az ott folyó nagy munkákat, ezeket mondta munka­társunknak: A Duna Középeurópa viziforgalmában a legelső helyet foglalja el. Összekötő kapocs Kelet- és Nyugat-burópa között és jelentősége, a tervezett Duna-Majna-csatorna elkészülte után még emel­kedni fog. A Dunamenti városok között úgy kedvező fekvése, mint hatalmas vasúthálózata következtében elsősorban Budapest van hivatva arra, hogy a Duna viziforgalmának a központja legyen. Budapest azonban mindezideig megfelelő kikö­tővel és modern kikötői berendezésekkel nem ren­delkezett. A város belterületén lévő rakpartoknál hiányzik a vasúti csatlakozás is, nincs mögötte terü­let a fejlődésre, azonkívül esztétikai szempontokból sem lehet itt nagyobb kikötőforgalomra berendez­kedni. Az állam és a főváros belátva a dunai for­galom fontosságát, minden lehetőt megtettek és meg­tesznek arra, hogy ezen forgalomból Budapest is kivehesse a maga részét. Az állam 1921-ben meg­kezdte a csepeli nagy tranzitó kikötő építését és ezzel kapcsolatban a soroksári Dunaág szabályozásának mumkálatait. Az állam hatalmas arányú1 tervének mintegy kiegészítését képezi a szé­kesfőváros által 1918-ban megkezdett ferencvárosi helyikikötő. A ferencvárosi helyikikötö elsősorban Budapest helyi viziforgalmát van hivatva lebonyolítani, azonban a Budapest-Újkitérö pályaudvarral való vasúti összeköttetése következtében megadja a tranzitóforgalom lehetőségét is. A ferencvárosi helyikikötö a soroksári Dunaág bal­partján épül a Csont-utca és Kén-utca vonalai között, a forgalom növekedése esetén azonban meghosszab­bítható Pesterzsébet határáig. Mai hossza 1,060 mé­ter, ebből 200 fm. rézsüs partburkolat, 860 fm. pedig függőleges vasbeton partfal, felszerelve az összes szükséges kikötőberendezésekkel. A helyikikötő a nagy Dunáról az ú. n. „Kvassay“ hajózó zsilipen át közelíthető meg. Ez és a Dunaág alsó végén levő ú. Legjobb, Legszebb, Legolcsóbb cserépkályhák LLOYD KERÁMIAIPAR Rt. BUDAPEST, V.KERÜLET, MÁRIA VALÉRIA-UTCA 10. SZÁM. n. Tassi zsilip elzárják a Dunaágat a Dunától és így a Duna nagy vizszintingadozásaitól függetlenítik a kikötőt. A víz állandóan ugyanazon magasságban van, ami a rakodást megkönnyíti és sokkal alacso­nyabb rakodópartok építését teszi lehetővé. — A helyikikötő forgalma most még csak a Beöthy- és a Csont-utcákon át bonyolítható le, azon­ban még ez évben megépül a kikötő föbejáró útja, mely a Soroksári-útról a MÁV. vonalai alatt egye­nesen a kikötőbe vezet. Ezen úton a városból a kikötő felé haladva a már megépült partfalra merő­legesen fog épülni egy rézsüs partfal a Csepel- szigetre vezető hídig. Ezen partfal mentén fog lebo­nyolódni egyelőre a tervbevett éleimiszer-nagyvásár hajóforgalma, míg a Csepelre vezető Szigetcsúcsi-út túloldalán létesítendő helyimedence kiépül. Ezen partvonal mögött épül meg a kikötő igazgatósági épülete, melynek környéke parkírozva lesz. A függő­leges partfal mentén épülnek meg a partmenti tár­házak. A tárházak 130X25 m. alapterületüeknek van­nak tervezve, a közút felől L50 m., a vasút felől 2-50 m. széles rámpákkal. A tárházsor és a partfal között három vasúti vágány van, melyek a kikötő pályaudvarról ágaznak ki. Észak felé pedig a Duna- parti teherpályaudvarral van egy összekötő vágá­nyuk. A tárházak másik oldalán egy 15-00 m. széles közút az ú. n. raktári út épült, középen 270 m. széles terelő szigettel. A raktári útról 2—2 tárház között egy 17-00 m. széles keresztút vezet ki a partfalhoz. A későbbi bővítés lehetővé tételére a raktári út mö­gött még egy 25-00 m. széles területsáv áll rendel­kezésre, melyet egyelőre raktárterületnek használ­nak, később azonban ha szükséges, ide is épülhet­nek tárházak. RABA Gyorsteherautók Autóbuszok Pótkocsik üzembiztos 1 Négykerékfék Tartós szerkezet Gazdaságos üzem Könnyű kezelés Legmodernebb kivilel Minden speciális célra is alkalmasat AUTOMOBILGYÁRA, GYŐR. Központi igazgatóság : Budapest, IV, Deák Ferenc-utca 18. Javítóműhely és alkatrész-raktár: Budapest, Kerepesi-út 26. szám. Telefon: Teréz 243-00, Lipót 979 49 és József 389-47. — A kikötő teljesen modern, rakodóberendezései közül már készen áll 4 drb. elektromos meghajtású portáldarú. Ezek 15 m. hosszú karjukkal nemcsak a partfal mellett álló, hanem a második hajósorból is ki tudják emelni az árut és azt bármelyik vágányon álló vasúti kocsiba, a keresztúton álló közúti jár­műbe, vagy a tárházakba be tudják rakni a vasúti forgalom akadályozása nélkül. Egy darú teherbírása 3,000 kg., tehát 1 vasúti kocsi árut 3—4 fogással ki tud rakni. Markolókkal is el lesznek látva, úgy, hogy nemcsak darabárut, hanem ömlesztett gabonát, szenet, kavicsot stb. is tudnak rakodni. A tárházak közül egy 60 m. hosszú 25 m. széles egyemeletes tárház már készen áll. Ezen tárház bármilyen áru befogadására alkalmas, főleg azonban darabáruk és zsákolt áruk részére készült. Pincéje, földszintje és emelete van, melyek középen végigmenő vasbeton válaszfallal vannak elválasztva, melyben tűzmentes vasajtók vannak, így az egész tárház 6 egymástól teljesen elkülöníthető részből áll. Mivel a tárház lazán feltöltött talajon épült, teherhordó pillérei a talajba 9-00 m. mélyen levert vasbeton cölöpökön nyúgosznak; födéméi 1,500 kg. négyzetméterenkinti terhelés elbírására készültek. Hogy a bekerülő áruk helyváltoztatása könnyen és gyorsan történ­hessék, a tárház géperejű szállító berendezésekkel van ellátva. A földszinten van 3 drb. 1,500 kg. teher­bírású futómacska, melyek a mennyezetre rögzített sínpályán mozogva a tárház bármely pontján el­helyezhetik az árut, sőt a közút felé a rámpa fölé is kifuthatnak és az árut rögtön a közúti kocsiba rak­hatják vagy fordítva. Az emeleten szintén van két futómacska, melyek a közúti kocsikba való teherát- iakást végezhetik a nélkül, hogy az áru közbe a földszintre kerülne. Ezeken kívül van még egy ön­működő 2,000 kg. teherbírású teherfelvonó, az oldal­rámpán egy fali forgódarú, mely a pincébe kerülő nagyobb tárgyak elhelyezésére szolgál, továbbá három zsákcsúzda, melyeken át a zsákolt áru az emeletről a földszintre ereszthető. A tárházban egy főlépcsőház, két vészlépcsőház, raktárnoki iroda és munkásöltöző helyiségek is vannak. E tárház a fenti kivitelben megállja a versenyt a külföldi hasonló természetű modern raktárakkal szemben is. A tá;házak közül egyelőre egy 130 m. hosszú és 25 m. széles földszintes rakodószín fog még meg­épülni, mely olyan áruk tárolására szolgál, melvek fajsúlyúk, vagy terjedelmük miatt célszerűbben tárolhatók a földszintes tárházba. A további tárháza­kat vagy a főváros vagy a gazdasági érdekeltségek a később fellépő igényeknek megfelelően fogják majd megépíteni. A kikötő egész területe el lesz látva közművekkel; vízvezetékkel, csatornázással, világítási és motorikus áramvezetékekkel és köz- világítással is, így a további fejlődésének semmi sem áil majd útjában. — Látjuk, hogy az állam és a főváros felkészülten várják azt az időt, mikor a Közép-Európai gazdasági és politikai viszonyok enyhülésével fellendül a Duna forgalma és gondoskodás történt arról, hogy Buda­pest se maradjon le a nagy versenyből, mely a Dunai hajózás forgalmának a hegemóniájáért folyik. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom