Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-04 / 14-15. szám
4 Független Budapest 1928. április 4. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul £;’B&l%Ta3. vii:;gohíyn,“'.,.,io. Ut Nagy-Budapest felé: a nagy kereskedelmi vásártelep. Vájná Ede tanácsnok részletesen ismerteti a Független Budapesi-ben a kérdés múltját, a megoldás módozatait és a telep terveit. A Független Budapest volt az első a sajtóban, amely a csepeli nagykereskedelmi vásártelep létesítésének hatalmas tervéről hírt adott. Vájná Ede tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője azóta elkészítette részletes tervezetét, amely a húsvéti ünnepek után kerül bizottsági tárgyalás alá. Vájná Ede tanácsnok munkatársunknak a nagyjelentőségű tervezetet az alábbiakban ismertette: Miért van szükség a kereskedelmi nagyvásártelepre. — Az élelmiszer-nagykereskedelem számára a főváros 31 év előtt építette a Központi Vásárcsarnokot. Az intézmény mind szőkébbnek bizonyult a megnövekedő forgalom lebonyolítására, s évröl- évre nagyobb helyet foglaltak el az árusok a csalitok körül a nyiit utcán és a Dunaparton, mivel előidézték azt a város képét rontó helyzetet, amely immár évek óta általános panaszok tárgya. De nemcsak a csarnok körűi tarthatatlan helyzet miatt merültek fel panaszok, hanem maguk a vásári érdekeltségek, a kereskedők, árusok, termelők, a vasút és a hatóság is a legteljesebb mértékben elégedetlenek a fennálló helyzet miatt. A kereskedők joggal panaszkodnak, hogy nem tudják forgalmukat lebonyolítani, mert a vasúti kocsik kirakodásához nincs megfelelő helyük, amennyiben mindössze 68 vágón kirakodására alkalmasak a jelenlegi nagyvásár vasúti berendezései. Mindezek a nehézségek a kereskedőknek felesleges költséget és helyrehozhatatlan károkat okoznak, úgy hogy a kereskedelem ezzel okolja meg a budapesti nagyvásár rendszertelenségét, gyakori és feltűnő árhullámzásait s mindazokat a kifogásokat, amelyek „a piac drágasága“ jelszóban nyernek kifejezést. Az ország és a iőváros gazdasági helyzetére is rendkívül káros állapot ez, mert nem tud kifejlődni a rendszeres tranzitó-kereskedelem. Pedig szükség volna egy nagy tranzitó vásári telepre, hogy a vidéki gyümölcs-, tojás- és baromfiexportőrök a kivitelre szánt áruszállítmányaikat itt gyűjtsék össze, osztályozzák, átrakják s egyszers- mint feldolgozótelepet is rendezzenek be. Megfelelő berendezések mellett kifejlődhetne Budapesten egy gyümölcs-, tojás- és baromfi-tőzsde, amely irányt szabna az ország, sőt a külföld áralakulásainak is. Ilyen tranzitóvásárnak nemcsak a közélelmezés, de a főváros kereskedelme és ipara szempontjából is nagy hordereje volna, mert a különböző exisztenciák ezreit juttatná kenyérkeresethez, és fellendítené az egész gazdasági életet, Oly perspektíva ez, amely nem hiú álmokat követ, hanem a reális gazdasági élet, a természeti fekvés és a földrajzi helyzet biztos tényein nyugszik. A külföldi példák. — De a tranzitó nagyvásár a Központi Vásár- csarnok körül elterülő bódéváros keretében nem képzelhető el. Az ilyen nemzetközi érdekszférájú nagyvásártelepnek alapfeltétele, hogy vasúti berendezése napi több száz vágón forgalmának lebonyolítására legyen alkalmas. München nagyvásártelepe, mely^ a magyar, jugoszláv és olasz gyümölcs és főzelék forgalmát tranzitálja Nyugat-Németországba, ezer vágón egyidejű forgalmára alkalmas módon van méretezve. Lipcse élelmiszer-nagyvásárát most rendezik be 500 vágón egyidejű forgalmára. Berlin — ahol a város közepén az Alexander-téfen van két nagy csarnok — most foglalkozik azzal-a tervvel, hogy a várostó] 6 kilométernyire fekvő Moabit- teherpályaudvar közelében a Verbind ungs-Carial mellé 480,000 négyzetméternyi területen épít új nug.\ vásártelepet 25 millió aranymárka költséggel, de szakértők szerint az építkezés legalább 50 millió aranymarkaba fog kerülni. Régebbi tervek. _ A főváros már 1911-ben gondolt a nagy vásár- tejcp létesítésére. Fölkusházy Lajos, a közélelmezési ügyosztály^ akkori vezetőtanácsnoka, a jelenlegi marhaközvágóhíd területén akarta elhelyezni a központi _ élelmiszer-kereskedelmet, a marhavágó- iudat pedig az Ul 1 ői-útra akarta áthelyezni. Ez a Magyar királyi |É| Osztalysorsjáfek 80,000 sorsjegy 40,000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer I Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500,000 pengő azaz egy f é í m i Ili ó pengő/ Jutalom és nyeremények : ! LUtflom, PenSŐ 1 nyeremény 50,000 penqő nyeremény 200,000 pengő i nyeremény 40 000 nennő . nyeremény 100,000 pengő , nyeremény" 30,000 pengő Összesen több mint 6 millió pengő készpénz. A sorsjegyek hivatalos árai : Egész 20 P Fél 10 P Negyed 5 P terv nem valósulhatott meg. mert az új vágóhíd építése 14 millió aranykoronába került volna s több millió pengőt kellett volna fordítani a régi vágóhídnak az élelmiszervásár céljaira való átalakításra. A háború előtti években felmerült az u terv, hogy a Közraktár-utca mentén építünk egy-két új vásár- csarnokot a központi csarnok kibővítésére. 1913-ban az Imre- és a Mátyás-yteákban meg is vásárolt a főváros három nagyobb bérházat 750,000 aranykoronáért azzal a céllal, hogy azokat lebontatja s helyükön építi fel az új vásárcsarnokot. A háború miatt azonban az épületeket nem lehetett kiüríteni, s így ez a terv is megbukott. Nem régen a Közraktár-utcában akartuk megvásárolni a Hangya Szövetkezet telkét, mert ez a telek közvetlen a csarnoki rakodóvágány mellett fekszik. A közgyűlés nem járult hozzá a telek megvételéhez, hanem utasította a tanácsot, hogy a Központi Csarnok kibővítése tárgyában folytasson tárgyalásokat a Magyar Leszámítoló Bankkal a közraktárak átengedése iránt. A Leszámítoló Bank követelései. — .Jóllehet, hogy a közraktárakat nem tartottuk alkalmasaknak, a közgyűlési határozat értelmében megkezdtük a bankkal a tárgyalásokat, amelyek során a bank két alternatív ajánlatot tett. Az egyik alternatíva szerint a bank visszaadja a négy darab emeletes kőraktárt, három darab földszintes faszerkezetű raktárt, az igazgatósági irodaépületet, a két kétemeletes lakóház-szárnyat, a szilvapároló épületet, valamint a raktárak körüli vágányberendezéseket és a területet. Az így átengedendő 23,000 négyzetméternyi rakterüíetek pótlására a bank a közraktári üzem céljaira elsősorban a Duna teherpályaudvaron 3,500 négyzetméter Máv. raktár bérletét kérte. E raktár egy részét a főváros tartozna irodahelyiségek céljaira átalakítani. Kér továbbá 20,000 négyzetméternyi raktárt a csepeli Dunaágban lévő új fővárosi kikötőben. Ugyanide kellene áthelyezni a szilvapárolót és a kezelési irodát, kéri továbbá a bank az elevátornak a főváros költségén való elektrifikálását, és végül azért, mert a banknak a főváros belső részében bírt értékes közraktárai helyett jóval távolabbi helyen és kedvezőtlenebb körülmények között kell majd a hátralevő 14/4 évig a raktárüzletet folytatnia, az így várható jövedelem-csökkenésért a bank két millió pengőt kér, a még törlesztetleu 4,432,000 pengő bérátalánynak részbeni törlesztésére. A még törlesztetten ül maradó 2,432,000 pengő bérátalányra nézve kívánja a bank, hogy annak évi annuitását 75% erejéig garantálja. — A második alternatíva szerint a bank az egész közraktári intézményt hajlandó visszaadni a fővárosnak, ha a főváros a még törlesztetleu 4,432,000 pengő bérátalányból 3,328,000 pengőt megtérít, továbbá, ha a közraktár ingóságait ÍOO.COO pengővel, a két Duna-teherpályaudvari raktárt 25.000 pengővel megváltja, s'végül, ha a 48 főből álló közraktári személyzet nyugdíj, illetve végkielégítési igényéről gondoskodik. Ezeknek az alkalmazottaknak évi összes járandósága 192,630 pengő. A Máv. háromirányú javaslata.- Az ajánlatok alapján számításokat eszközöltünk s megállapítottuk, hogy a lA— 2 millió pengős átalakítási költségekkel együtt a közraktárak megváltása 5—6 millió pengőbe kerülne. Már pedig sem közélelmezési, sem városrendezési, sem financiális szempontból nem tartottuk célszerűnek az ilyen nagy befektetést, már azért sem, mert a belső Ferencváros rövidesen a Duna felé fog terjeszkedni s különösen, ha a Boráros-téri híd megépül, ezeket az intézményeket el kell majd innét távolítani.- Ennek a tervnek az elejtése után komolyan kellett foglalkozni más megfelelő megoldással. A főváros véleményadásra szólította fel az államvasutakat is. A Máv. igazgatósága szinten ellene volt annak, Iwgy az élilmiszer nagy vásárt a központi vásárcsarnok körül fejlesszük ki s e helyett három megoldási javasolt. Az egyik szerint a külső üllőiét végén a külső dűlőben elterülő fővárosi területen, mely Kispest határa és a laiosmizsei vasútvonal között fekszik, lehetett volna a nagyvásárt megépíteni. Ez a terület 5 A kilométernyire esik. a főváros központjától s közmüvekkel sincs ellátva. Második tervként az államvasutak a régi lóverseny- teret jelölték meg, de ezt is elejtettük, mert a lóversenytér a főváros sűrűn lakott részeihez olyan közel esik, hogy ezt az értékes területet vásári* illetve pályaudvari célokra nem lehet felhasználni.] A harmadik és legmegfelelőbb megoldásnak látszott a marhaközvágóhíddal szemben a Soroksári-út és a csepeli Dunnáig között levő nagy terület felhasználása, ahol már kész kikötői pályaudvar áll rendelkezésre. Ez a terület annál is inkább megfelelő, mert nemcsak vasúton és más közlekedési eszközzel, hanem viziúton is megközelíthető és csupán 2'A kilométerre esik a központi vásárcsarnoktól. A terület nagysága 400,000 négyzetméter, tehát biztosítva van a nagy fejlődési lehetőség is.- A terület nagyrésze a főváros birtokában van s csak keveset kellene kisajátítani. Ezek a területek részben az állam, részben a Budapesti légművek tulajdona. ■ Milyen lesz az új nagyvásártér. Ami a nagyvá.sártelep berendezését illeti, annak legfontosabb alkotó részei a fedett vásári épület, az irodaépület, a vasúti rakodók, a vidéki kocsik álláshelye, a dereglyekikötő, a személvhajók kikötője és a később építendő dereglyemedence, az úgynevezett kofakikötő. A tulajdonképeni vásár helye nem csarnokszerü épület lesz, hanem egyszerű fedett vásári épület. Irt mindenki annyi területet foglalhat le magának, amennyire szüksége van s nem lesznek jó és rossz helyek. Az egyes árusítóhelyeket drótkerítéssel választjuk el. A vásári épület hossza 29Q, szélessége 40 méter lesz. Az épületet egész terjedelmében 4 méter mélyen alápincézzük s ott a kereskedők cso- magolót és raktárt rendezhetnek be. Az irodaépületben hatósági, vasúti, posta, vám, adóhivatalok, vásári bank és a kereskedők magánirodái kapnak helyet. A vasúti vágányokon egyszerre 440 vágón rakodhat ki. A viziúton érkező árut 700 méter hosszú drótkötélpályán szállítják majd a vásártelepre. — Szerencsésen sikerült megoldani a telephez vezető közúti közlekedést is. Már a kora hajnali óráktól kezdve villamosok, autóbuszok és sínautók fognak közlekedni. Az árufuvarozást teherautók útján, esetleg villamos vasúti teherszállítás bekapcsolásával kell lebonyolítani. Szó van arról, hogy a teherautófuvarozást a főváros saját kezelésében szervezze meg, ami a fuvardíjak lényeges olcsóbbodását tenné lehetővé. Mibe kerül és mit jövedelmez az új nagyvásár. Az új nagyvásár teljes tervének megvalósítása 15,527,000 pengőbe kerülne, de egyelőre csak a tervek egyrészét hajtanánk végre, amihez 8,300,000 pengőre van szükség. Erre az összegre fedezet van a külföldi kölcsönből. A további költségeket egyéb forrásból fedeznénk, így többek között eladnánk az Imre- és a Aáátyás- utcai házakat, amelyekre most a fővárosnak már nincsen szüksége. Megállapítottuk, hogy ez a tranzitó nagyvásári telep nemcsak közvetett közgazda- sági, de közvetlen pénzügyi jövedelmi forrása is lesz a fővárosnak. A várható évi bevétel 777,000 pengő, ami az adminisztrációs költségek levonásával a beruházott tőke 7%-os jövedelmezőségét biztosit ja. — Ha a központi vásárcsarnokból és annak környékéről az egész nagykereskedelmet az új nagyvásártelepre helyezzük át, úgy a központi csarnokba kizárólag kiskereskedők kerülhetnek s ha marad hely, azt a virágvásár fejlesztésére és egy állandó, borkiállítás berendezésére használnánk fel. Ha sikerülne a közgyűléssel idejében letárgyaitatni a javaslatot, úgy a jövő hónapban az építkezés munkájához már hozzákezdenénk, mert a jövő tavasszal az új nagy vásárt .szeretném átadni a forgalomnak. * * * Vájná tanácsnok nagyszabású terve új perspektívákat nyújt a főváros fejlődésére s oly bűnös mulasztást pótolna, amelyért felelősek azok. akik a főváros tranzitókereskedelmének fontosságát nem ismerték fel. Reméljük, hogy nem lesz akadálya e tervek megvalósításának, s hogy az új kereskedelmi nagyvásártelepen hamarosan megkezdődik az a munka, amely Nagy-Budapest jövője felé vezet. ■ RaBaaaacanBavaoKaaaBiiaiiBBMnBaiiaBBiBiaiiBBiBaaaBBi MEINL UJTERMÉSŰ TEA QUEEN’S BLEND A legnemesebb aranylevelű fajták (Golden tips) keveréke. A legfinomabb Darjeeling erőteljes ízével. Gyönyörű sötét felöntés. Kb. 1/4 angol font P 4-40
