Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-29 / 9. szám

6 Független Budapest 1928, február 29. Március közepén kapják meg a tisztviselők a (elemeit fizetést. Négy havi vajúdás után beérkezett a kormányhatósági jóváhagyás. A fővárosi tisztviselők fizctésemelési ügye közel 4 hónapos vajúdás után elérkezett a kormányható­sági jóváhagyásig. Ripka Ferenc főpolgármester és Gallina Frigyes főjegyző többszöri személyes intér- venciójánák eredményeként hétfőn délelőtt leérkezett a városházára a belíigy miniszteri jóváhagyás. Hogy a hosszú ideig tartó tanulmányozás ne lássák hiábavalónak. a kormány különféle módosításokat eszközölt az eredeti közgyűlési határozaton. Így mindenekelőtt az I—II. fizetési osztályba tar­tozó főtisztviselőknek csak azzal a feltéténél enge­délyezte a fizetésjavítást, ha az emelésnek megfelelő összeget az illető tisztviselők reprezentációs pótlé­kából ezentúl levonják. A polgármester, az alpolgár­mesterek, a tanácsnokok és a többi főtisztviselők te­hát a jövőben sem kaphatnak a jelenleginél nagyobb fizetést. A módosításból 'csupán az az előnyük van, hogy a törzsfizetésük nagyobb lesz s az a nyugdíjnál beszámítódik. A többi tisztviselők fizetésénél a javítást pontosan a százalékos arányban engedélyezte csak a kormány. A közgyűlés ugyanis a százalékos számítás nyomán keletkezett filléres összegeket könnyebben kezel­hető kere'k öszegekre javította. Ez a kikerekítés azonban'csak pár filléres, legjobb esetben 1—2 pen­gős volt. A miniszter azonban ezt a többletet már nem engedélyezte, hanem pontosan a százalékkal felemelt fizetéseket hagyta csak jóvá. Ennek következtében a fővárosi számvevőségre óriási munka hárult, mert a filléres összeget sokkal nehezebb számfejteni, mint a javasolt kerek szá­mokat. A számvevőség megfeszített erővel fog dol­gozni az új fizetések előjegyzésén, de így is csak március 10-ike után készülhet el munkájával. Ille­tékes helyen nyert információnk szerint a tisztvise­lők csak március 10-ike körül kaphatják meg a fizetés kiilönbözetet. Akkor egyszerre az 5 —6 havi fizetés kiilönbözetci kapják meg, ami egy havi fizetésük 50—75%-ának i felel meg. Uj, ragyogó városrész épöl a Dunaparton, a Közraktár és a Boráros-téri híd környékén. Kisajátítják a közraktárakat. — Az Elevátort autógarázzsá alakítják át. — Új utak Nagy-Buda­pest felé. Azok a tárgyalások, amelyek a főváros és a Ma­gyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank között a köz­raktárak megváltása ügyében folytak, tudvalévőén eredménytelenül végződtek. A Leszámítoló Bank súlyos feltételeket szabott, így többek között a hát­ralevő 14 éves koncesszióról való lemondása elle­nében 3,800,000 pengőnek, mint a befektetett toka törlesztetlen részének megtérítését, továbbá 2 millió lelépési díjat s egy újabb közraktári intézmény épí­tésére új koncessziót kért a fővárostól. E terhes fel­tételeket a főváros nem vállalhatta s ezért a megváltás ügye — legalább is egyelőre — lekerült a napirendről. Az új nagyvásárcsarnokot, mint ismeretes, a cse­peli kikötő mellett fogják felépíteni. Városházi körökben sokat beszélnek arról, hogy a közraktárak megváltását célzó tárgyalásoknál a főváros súlyos baklövést követett el s ezért történt, hogy a Leszámítoló Bank ilyen óriási árat kért az intézményekért. Mindenfelé be­harangozta a tanács, hogy milyen nagy szüksége van a közraktárak helyiségeire, hogy ott akarják berendezni az élelmiszer nagykereskedelmi intézmé­nyeket. Sürgősnek, halaszthatatlannak mondták a közraktárak megszerzését, mert nem is tudták el­képzelni, hogy a nagykelreskedőket másutt is le­hetne elhelyezni. A bank ezt a helyzetet akarta ter­mészetesen kihasználni, de feltételeit még a város­házán is teljesíthetetlennek találták. Ez a kérdés annál érdekesebb, mert körülbelül egy év előtt szintén szó volt a közraktárak átadásáról. Akkor a bank panaszkodott, hogy az intézmény rosz­Szul megy, nem jövedelmez, még a befektetett töke kamatját sem hozza me£ s ekkor a főváros puhatolózott, nem adnák-e át a rosszul menő vállalkozást a fővárosnak. A bank részéről igenlő válasz érkezett s kijelentették, hogy 2 milliárdért készséggel lemondanak a közraktárak további használatáról. A főváros azonban csak egy milliárdot akart adni, mire a tárgyalások félbe­szakadtak. Most azután, amikor a fővárosnak ko­molyan szüksége lett volna az intézményre. a Leszámítoló Bank 2 milliárdos igényét Síd milliárdra emelte fel. Az új tárgyalások sikertelensége azonban nem je­lenti azt, hogy a közraktárak megváltásának ügye végleg elintéződött volna s hogy az intézmény csak a használati szerződés lejárta után, 1942-ben kerül a főváros birtokába. Rövidesen újra meg kell indulniuk a tárgyalásoknak, mert a közraktárakat néhány éven belül el kell távo­lítani a Dunaparíról. A Boráros-téri híd közeli megépítésével kitelepítik a duna'oarti teherpályaudvart, a raktárházakat és ezen a területen is palotasorok fognak emelkedni. Az értékes telkeket tehát fel kell szabadítani, ami­nek első feltétele a közraktárak lebontása. Ez 1942-nél jóval előbb fog bekövetkezni, tehát a meg­váltás. jobban mondva a kisajátítás, soká már nem késhet. Nagy probléma, hogy mi történjék az Elevátor hatalmas épületével. Ez az épületkolosszus 1870-ben épült és olyan masz- szív, hogy évszászadokig is ellen tud állani az idők viszontagságainak. Az Elevátort már többször hasz­nálaton kívül akarták helyezni, mert gépberendezésé, meiy 60 évvel ezelőtt készült, teljesen elavult és az üzem nagyon drága. Ha a Boráros-téri híd megépül, az Elevátor működését már azért is be kell szün­tetni, mert az újjáépülő városrész közepén nem áll­hat gabona raktár s nem füstölöghetnek gabona tá­roló hajók. Az épületet nem akarják lebontani, hanem valamilyen alkal­mas célra szeretnék átalakítani. Felmerült az $ terv, hogy az Elevátort modern autó- és autóbusz-garázsé céljaira rendezék be. Itt lehetne elhelyezni az autótaxikat és a főváros autó­buszainak egy részét. A terv igen tetszetős s cse­kély költséggel meg is valósítható. Az illetékes ügy­osztályok komolyan foglalkoznak is a gondolattal s műit értesülünk, rövid időn belül most már kisajá­títási alapon fognak megindulni a tárgyalások a közraktárak és az Elevátor ügyében. MftBABU t, QRANIER Magyar RadiatorgyárR.-T. Budapest, X, Gyomron út 76—78. Telefon: József 390—34 és József 350—88. Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasvöíyyi-íÉle Villamossáii és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON : 77-39, 147—75, József 395- 10. Bőrösök Mihály faharéhfűzhely-üzeme BUDAPEST, Vili. KERÜLET, MÁRIA-UTCA 46 Telefon: József 406-97. József 424-05. BÉRES MÁRTON mester Budapest, L, Lógody-utca 19. Telefon: L. 972—33. Elvállal minden e szakmába vágó munkálatokat a legiutányo^abb áron. Schwarz Sándor és Társa magyar-hályhaipar, Meidinger kályhák, folyton- égő kályhák, tűzhelyek, Meidinger kályha-alkatrészek Budapest, V., Báthory-utca 20. Telefon : L. 962-14. OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGyÁR R.-T. Budapest, Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 308—32 és József 308—31. ÍTiri-nn(iii<niiiiiiinriwn(»ffwiiiiiuiii^ii^Miwi>^iiyimBj)int)i^w

Next

/
Oldalképek
Tartalom