Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-17 / 42. szám

\ LI 6 Független Budapest 1928. október 17. Mégis felépítik az autohuszgarázsokat. Nem készülnek el idejére az első új autóbuszok. — Néhány heti késés a karosszériák miatt. — Till Antal vezérigazgató nyilatkozata az autobuszfejlesztésröl. Az autóbuszüzem fejlesztési programmjának végrehajtása lassú tempóban halad előre s különösen az autóbusz-garázs építése elé tornyosulnak le­küzdhetetlen akadályok Az ak­tuális autobuszkérdésekke! kap­csolatban felkerestük Till Antal ny. tanácsnokát, az üzem vezér­igazgatóját, aki a jelenlegi hely­zetről így nyilatkozott: — Az üzem fejlesztési pro­gramúba tervszerűen kerül ki­vitelre, csupán az időpontban állott elő egy kis eltolódás. E hónap végén kellene a Máv Gépgyárnak leszállítania az első 5 auto- busz-alvázat, de az új kocsik forgalombahozatala kissé késik, mert még a karosszériákat is el kell készíteni, ami szintén több hetet vesz igénybe. A késedelemért nem lehet a gyárat okolni. Különböző tényezők játszottak itt közre, ami miatt a megrendelés ki­adása késett s így természetszerűleg a munka is később indulhatott meg. Remélem, hogy ezt a ké­sedelmet a munka további folyamán sikerül be­hozni és a fokozottabb tempójú gyártás folytán lehetővé válik, hogy eredeti határidőre mind a 100 autóbusz forgalomba kerüljön. — Ami a garázskérdést illeti, az is lassan-lassan a megvalósulás stádiumába lép. Minden ellenkező hírrel szemben kijelentem, hogy megépítjük a Szabó József-utcai új ga­rázst és az erre vonatkozó tervpályázat a leg­közelebb kiírásra kerül. Arról ugyanis szó van, hogy úgy a pesti, mint a budai oldalon egy-egy alkalmas épületet másfél, két évre kibérelünk, mert az új garázs elkészülést hosszabb időt vesz igénybe. Az ellen azonban erősen küzdők, hogy bár­milyen kész épületet garázs céljaira megvásá­roljanak s ennek ellenében az új garázs építé­sét elvessék. Olyan épületet nem lehet találni, amely a mi cél­jainknak minden tekintetben megfelel, mert az át­alakítás rengeteg pénzbe kerül, úgy, hogy a fő­város csak rosszul járna, ha új építkezés helyett ócska épületet vásárolna az autóbuszok elhelye­zése számára. — Fejlesztési programmunk kiemelkedő pontja az a terv, hogy autobuszközlekedéssel kapcsoljuk a fővároshoz a környékbeli községeket, városo­kat. A csepeli járat, amely hétfőn indult meg, az első lépés ezen a téren s most tárgyalunk a ke­reskedelmi miniszterrel több hasonló járat meg­indításáról. Sajnos, a miniszter, akinek hatás­körébe az ilyen járatok engedélyezése tartozik, már több koncessziót adott ki magánosoknak Buda­pest és a környék közötti autobuszforgalom lebo­nyolítására. Szó van arról is, hogy a Békeífy-féle koncesszió lejárata után ez a vállalat bonyolítaná le ezt a környékbeli forgalmat. Most foglalkozunk egyébként a végleges vonalvezetési tervezettel. Számos változtatáson mentek keresztül az eddigi tervek, de most már véglegesen megállapítjuk az autóbusz-útirány okát. Egyelőre csak a 130 kocsi­val lebonyolítható járatokat vesszük figyelembe, de rövidesen aktuális lesz további 100 autóbusz beszerzése is. wmmmmwmMmmmewmaMBwumgaBSB&aaK. Till Antal. Százéves akták és letétek kezelése nehezíti az adminisztráció munkáját. A főváros meg akarja szüntetni a városnál lévő, sok évtizedes bírói letétek és elértéktelenedett értékek kezelését. — A letétek értéke úgyis megsemmisült az infláció folyamán. A városházán tabula rasát akarnak csinálni, mert az ügyosztály munkáját régi, elavult ügyek kezelése annyira leköti, hogy alig marad idő az aktuális pénzügyi kérdések intézésére. Ezért előszedték az irattárból azokat a régi aktákat, amelyek még ma sincsenek lezárva, hanem állandó nyilvántartásuk miatt sok hiábavaló és felesleges munkát okoznak. A legelső „ősi“ ügydarab, amely most évtizedek múltán likvidálásra kerül: a régi fővárosi letétekre vonatkozik. ismeretes, hogy valamikor, sok évtizeddel ezelőtt a törvényhatóságok gyakorolták a bírósági jogot is és akkoriban a különféle letéteket, hagyatékokat és egyéb vitás összegeket a város pénztáránál helyez­ték letétbe. Az 1871. évi törvény a városok törvény­kezési jogát megszüntette s ezzel megszűntek a városi pénztárak letétpénztárak lenni. Az addig kezelt letétek azonban a fővárosnál maradtak és csak 1911-ben jutott eszébe a belügyminiszternek, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. A belügy­miniszter leiratban felszólította akkor a főváros vezetőségét, hogy a városi pénztárnál kezelt összes letéteket, az időközi kamatokat és az értéktárgyakat sorolja fel részletes kimutatásban és adja át az állami letéthivatalnak. A tanács annak idején el is készítette a kimutatást, amely szerint 1,006,217 korona értéket képviseltek a főváros kezelésében lévő letétek. Ebből 322,585 ko­rona volt a tőke, 657,502 korona a kamat. Érték­papirosban és értéktárgyakban 26,129 korona érté­ket őriztek. A letétek között igen sok olyan volt, amely még 1807 előttről származott, de a többi is mind sok évtizedes eredetű. A tanácsnak az volt az álláspontja, hogy ezek az értékek a felek szempont­jából mind elévültek s azokat sem a felek, sem az állam nem követelheti magáénak. Annál kevésbbé követelheti ezeknek a tételeknek a kiadását az állam, mert törvényes intézkedés van arról, hogy a főváros által kezelt régi bírói letétek az elévülés után a fővárost illetik meg. Ezek alapján a főváros akkor felírt a belügy­miniszterhez, a letétek kiadását megtagadta és kérte a minisztert, hogy ismerje el azokra nézve a főváros tulajdonjogát. A belügyminiszter azonban ezt meg­tagadta és ragaszkodott az értékek kiadásához. Több iratváltás történt meg ez ügyben, mert egyik fél sem akart lemondani az akkor nagy összeget képviselő egy millió aranykorona értékről. Addig húzódott a vita, amíg kitört a háború és a hatóságokat más, nagyobb kérdések foglalkoztatták. A letétek sorsa is fordult egyet az idők következ­tében és a devalváció ezeket az értékeket sem hagyta érintetlenül. A háború előtti egy millió koronás vagyon az időközi kamatokkal együtt mostariig nem egé­szen 2 millió papírkoronát tesz ki, úgyhogy a sok takarékkönyv, értékpapír, sorsjegy ma nem ér többet 150 pengőnél. A különféle tárgyak 1,200—1,300 pengő értéket képviselnek, úgyhogy legfeljebb 1,500 pengő az, amit a főváros mint év­százados letéteket sok évtized óta őriz, gondoz és számontart. A letétek adminisztrálása nemcsak munkát, de költséget is okoz a fővárosnak, úgyhogy a letétek effektiv ráfizetést jelentenek. A tanács ezért legutóbbi ülésén elhatározta, hogy hosszú szünet után ismét napirendre tűzi e kérdés likvidálását s felirattal fordult a belügyminiszter­hez, akit arra kért, hogy ismerje el végül a letétek felett a főváros tulajdonjogát s ezzel tegye lehetővé az egész letétkérdés megszüntetését, különben is az egész 1,500 pengőnyi érték nem ér annyit, amennyi papirost pocsékoltak az ügy aktáira, s ha most a letéteket át kellene adni az állampénztárnak, az át­vétel is sokkal többe kerülne. A főváros újra mellékelte felterjesztésében a leté­tek tulajdonosainak névsorát. Ebből kiderül, hogy 1908 letétet tartanak nyilván, többnyire hagya­tékokat, csődtömegből, perekből származó leté­teket. Nagyon sok gróf, báró s más előkelő hangzású név szerepel a névsorban. Régi pesti és budai újsá­gok néhány filléres letétjét is ott találjuk. A leg­nagyobb letét 19,618 korona készpénz, amelyet gróf Karátsonyi Guido tett le 1870-ben. De vannak egész apró letétek is, így gróf Beleznay Mihály részéről 36 fillér, Szeyboláh Mátyás részéről 16 fillér, sőt ott találunk egy 2 filléres letétet is, amely 1867-ből, Pomersheim .1. csődtömegéből származik. Ilyen apróságok foglalták le évtizedeken át a városháza adminisztrációját s igazán elérkezett az ideje, hogy ezeket az elértéktelenedett letéteket megsemmisít­sék s további számontartásukat megszüntessék. A főváros reméli, hogy a belügyminiszternek — előd­jével szemben — szintén az lesz az álláspontja, hogy módot kell páni a fővárosnak ezen ősletétek likvidá­lására. ÖRNER J és TÁRSA Gépgyár Részvénytársaság. Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár Vasöntöde. Telefon : L. 905-74, 905-75. Budapest, V., Váci-út 48. Alap. 1867. Varga Testvérek lemezárugyár Budapest, VI., Röppentyű-utca 61 Telefon: Lipót 913-26. HORVÁTH LAJOS R T. GÉPGYÁRA Budapest, III., Fényes Elek-utca 4. Telefon: Aut. 624—68. Vállal mindennemű gépjavítást, vasesztergályos, maratási és géplakatos bérmunkákat is. ■ I ICC A lllíJfC az Egyesült Carborundum- és VIHLC Elektrit-Művek R. T. magyar­országi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY JENŐ- UTCA 32. Telefon : Teréz 152 20. »Carborundum«, ■‘Elektrit« védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenőkövek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLKÜLI FAREDŐNY BAK és POGÁNY műlakafos mesterek acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VIII. KERÜLET, JÓZSEF-KÖRÚT 69 ASCHNER JÓZSEF TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON : LIPÓT 992 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom