Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-17 / 42. szám
\ LI 6 Független Budapest 1928. október 17. Mégis felépítik az autohuszgarázsokat. Nem készülnek el idejére az első új autóbuszok. — Néhány heti késés a karosszériák miatt. — Till Antal vezérigazgató nyilatkozata az autobuszfejlesztésröl. Az autóbuszüzem fejlesztési programmjának végrehajtása lassú tempóban halad előre s különösen az autóbusz-garázs építése elé tornyosulnak leküzdhetetlen akadályok Az aktuális autobuszkérdésekke! kapcsolatban felkerestük Till Antal ny. tanácsnokát, az üzem vezérigazgatóját, aki a jelenlegi helyzetről így nyilatkozott: — Az üzem fejlesztési programúba tervszerűen kerül kivitelre, csupán az időpontban állott elő egy kis eltolódás. E hónap végén kellene a Máv Gépgyárnak leszállítania az első 5 auto- busz-alvázat, de az új kocsik forgalombahozatala kissé késik, mert még a karosszériákat is el kell készíteni, ami szintén több hetet vesz igénybe. A késedelemért nem lehet a gyárat okolni. Különböző tényezők játszottak itt közre, ami miatt a megrendelés kiadása késett s így természetszerűleg a munka is később indulhatott meg. Remélem, hogy ezt a késedelmet a munka további folyamán sikerül behozni és a fokozottabb tempójú gyártás folytán lehetővé válik, hogy eredeti határidőre mind a 100 autóbusz forgalomba kerüljön. — Ami a garázskérdést illeti, az is lassan-lassan a megvalósulás stádiumába lép. Minden ellenkező hírrel szemben kijelentem, hogy megépítjük a Szabó József-utcai új garázst és az erre vonatkozó tervpályázat a legközelebb kiírásra kerül. Arról ugyanis szó van, hogy úgy a pesti, mint a budai oldalon egy-egy alkalmas épületet másfél, két évre kibérelünk, mert az új garázs elkészülést hosszabb időt vesz igénybe. Az ellen azonban erősen küzdők, hogy bármilyen kész épületet garázs céljaira megvásároljanak s ennek ellenében az új garázs építését elvessék. Olyan épületet nem lehet találni, amely a mi céljainknak minden tekintetben megfelel, mert az átalakítás rengeteg pénzbe kerül, úgy, hogy a főváros csak rosszul járna, ha új építkezés helyett ócska épületet vásárolna az autóbuszok elhelyezése számára. — Fejlesztési programmunk kiemelkedő pontja az a terv, hogy autobuszközlekedéssel kapcsoljuk a fővároshoz a környékbeli községeket, városokat. A csepeli járat, amely hétfőn indult meg, az első lépés ezen a téren s most tárgyalunk a kereskedelmi miniszterrel több hasonló járat megindításáról. Sajnos, a miniszter, akinek hatáskörébe az ilyen járatok engedélyezése tartozik, már több koncessziót adott ki magánosoknak Budapest és a környék közötti autobuszforgalom lebonyolítására. Szó van arról is, hogy a Békeífy-féle koncesszió lejárata után ez a vállalat bonyolítaná le ezt a környékbeli forgalmat. Most foglalkozunk egyébként a végleges vonalvezetési tervezettel. Számos változtatáson mentek keresztül az eddigi tervek, de most már véglegesen megállapítjuk az autóbusz-útirány okát. Egyelőre csak a 130 kocsival lebonyolítható járatokat vesszük figyelembe, de rövidesen aktuális lesz további 100 autóbusz beszerzése is. wmmmmwmMmmmewmaMBwumgaBSB&aaK. Till Antal. Százéves akták és letétek kezelése nehezíti az adminisztráció munkáját. A főváros meg akarja szüntetni a városnál lévő, sok évtizedes bírói letétek és elértéktelenedett értékek kezelését. — A letétek értéke úgyis megsemmisült az infláció folyamán. A városházán tabula rasát akarnak csinálni, mert az ügyosztály munkáját régi, elavult ügyek kezelése annyira leköti, hogy alig marad idő az aktuális pénzügyi kérdések intézésére. Ezért előszedték az irattárból azokat a régi aktákat, amelyek még ma sincsenek lezárva, hanem állandó nyilvántartásuk miatt sok hiábavaló és felesleges munkát okoznak. A legelső „ősi“ ügydarab, amely most évtizedek múltán likvidálásra kerül: a régi fővárosi letétekre vonatkozik. ismeretes, hogy valamikor, sok évtizeddel ezelőtt a törvényhatóságok gyakorolták a bírósági jogot is és akkoriban a különféle letéteket, hagyatékokat és egyéb vitás összegeket a város pénztáránál helyezték letétbe. Az 1871. évi törvény a városok törvénykezési jogát megszüntette s ezzel megszűntek a városi pénztárak letétpénztárak lenni. Az addig kezelt letétek azonban a fővárosnál maradtak és csak 1911-ben jutott eszébe a belügyminiszternek, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. A belügyminiszter leiratban felszólította akkor a főváros vezetőségét, hogy a városi pénztárnál kezelt összes letéteket, az időközi kamatokat és az értéktárgyakat sorolja fel részletes kimutatásban és adja át az állami letéthivatalnak. A tanács annak idején el is készítette a kimutatást, amely szerint 1,006,217 korona értéket képviseltek a főváros kezelésében lévő letétek. Ebből 322,585 korona volt a tőke, 657,502 korona a kamat. Értékpapirosban és értéktárgyakban 26,129 korona értéket őriztek. A letétek között igen sok olyan volt, amely még 1807 előttről származott, de a többi is mind sok évtizedes eredetű. A tanácsnak az volt az álláspontja, hogy ezek az értékek a felek szempontjából mind elévültek s azokat sem a felek, sem az állam nem követelheti magáénak. Annál kevésbbé követelheti ezeknek a tételeknek a kiadását az állam, mert törvényes intézkedés van arról, hogy a főváros által kezelt régi bírói letétek az elévülés után a fővárost illetik meg. Ezek alapján a főváros akkor felírt a belügyminiszterhez, a letétek kiadását megtagadta és kérte a minisztert, hogy ismerje el azokra nézve a főváros tulajdonjogát. A belügyminiszter azonban ezt megtagadta és ragaszkodott az értékek kiadásához. Több iratváltás történt meg ez ügyben, mert egyik fél sem akart lemondani az akkor nagy összeget képviselő egy millió aranykorona értékről. Addig húzódott a vita, amíg kitört a háború és a hatóságokat más, nagyobb kérdések foglalkoztatták. A letétek sorsa is fordult egyet az idők következtében és a devalváció ezeket az értékeket sem hagyta érintetlenül. A háború előtti egy millió koronás vagyon az időközi kamatokkal együtt mostariig nem egészen 2 millió papírkoronát tesz ki, úgyhogy a sok takarékkönyv, értékpapír, sorsjegy ma nem ér többet 150 pengőnél. A különféle tárgyak 1,200—1,300 pengő értéket képviselnek, úgyhogy legfeljebb 1,500 pengő az, amit a főváros mint évszázados letéteket sok évtized óta őriz, gondoz és számontart. A letétek adminisztrálása nemcsak munkát, de költséget is okoz a fővárosnak, úgyhogy a letétek effektiv ráfizetést jelentenek. A tanács ezért legutóbbi ülésén elhatározta, hogy hosszú szünet után ismét napirendre tűzi e kérdés likvidálását s felirattal fordult a belügyminiszterhez, akit arra kért, hogy ismerje el végül a letétek felett a főváros tulajdonjogát s ezzel tegye lehetővé az egész letétkérdés megszüntetését, különben is az egész 1,500 pengőnyi érték nem ér annyit, amennyi papirost pocsékoltak az ügy aktáira, s ha most a letéteket át kellene adni az állampénztárnak, az átvétel is sokkal többe kerülne. A főváros újra mellékelte felterjesztésében a letétek tulajdonosainak névsorát. Ebből kiderül, hogy 1908 letétet tartanak nyilván, többnyire hagyatékokat, csődtömegből, perekből származó letéteket. Nagyon sok gróf, báró s más előkelő hangzású név szerepel a névsorban. Régi pesti és budai újságok néhány filléres letétjét is ott találjuk. A legnagyobb letét 19,618 korona készpénz, amelyet gróf Karátsonyi Guido tett le 1870-ben. De vannak egész apró letétek is, így gróf Beleznay Mihály részéről 36 fillér, Szeyboláh Mátyás részéről 16 fillér, sőt ott találunk egy 2 filléres letétet is, amely 1867-ből, Pomersheim .1. csődtömegéből származik. Ilyen apróságok foglalták le évtizedeken át a városháza adminisztrációját s igazán elérkezett az ideje, hogy ezeket az elértéktelenedett letéteket megsemmisítsék s további számontartásukat megszüntessék. A főváros reméli, hogy a belügyminiszternek — elődjével szemben — szintén az lesz az álláspontja, hogy módot kell páni a fővárosnak ezen ősletétek likvidálására. ÖRNER J és TÁRSA Gépgyár Részvénytársaság. Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár Vasöntöde. Telefon : L. 905-74, 905-75. Budapest, V., Váci-út 48. Alap. 1867. Varga Testvérek lemezárugyár Budapest, VI., Röppentyű-utca 61 Telefon: Lipót 913-26. HORVÁTH LAJOS R T. GÉPGYÁRA Budapest, III., Fényes Elek-utca 4. Telefon: Aut. 624—68. Vállal mindennemű gépjavítást, vasesztergályos, maratási és géplakatos bérmunkákat is. ■ I ICC A lllíJfC az Egyesült Carborundum- és VIHLC Elektrit-Művek R. T. magyarországi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY JENŐ- UTCA 32. Telefon : Teréz 152 20. »Carborundum«, ■‘Elektrit« védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenőkövek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak. SZABADALMAZOTT FACSAVARNÉLKÜLI FAREDŐNY BAK és POGÁNY műlakafos mesterek acéllemez görredőny és különleges napellenző gyára BUDAPEST, VIII. KERÜLET, JÓZSEF-KÖRÚT 69 ASCHNER JÓZSEF TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON : LIPÓT 992 89.
