Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-08 / 32. szám
XXIII. évfolyam. 1928. augusztus 8. /0 32. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3U5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. <«as A statisztika azt mutatja, hogy a főváros idegenforgalma 1928-ban már az első félévben felülmúlta az elmúlt év egész idegenforgalmát. Vagyis: ebben az esztendőben július 1-jéig többen keresték fel a magyar fővárost, mint az előző években, sőt több idegen fordult meg e hat hónap alatt Budapesten, mint a béke legjobb esztendeiben. Ez az emelkedés olyan ugrásszerű, hogy ennek nem lehet oka a természetes fejlődés, hanem kell külön okának is lennie. A mi szép városunk vonzóereje ma se nagyobb, mint eddig volt s ha mégis feltűnő az idegenforgalom megjavulása, úgy ennek az a magyarázata, hogy jó volt a propagandánk. Jó propagandát csinálnak a hivatalos szervezetek és a jó munkának megvan az eredménye. Alig egy-két év óta eszméltünk rá arra, hogy nem elég a természet bőkezűsége és a város szépségének meglévő adottsága, ezek a kincsek magukban nem olyan hatalmasok, hogy reklám nélkül is idevonzanák az idegent: propaganda, reklám és harsona kell mindezekhez, mert a modern fejlődés legerősebb fegyvere a reklám, amelyet nemcsak az üzleti világ nem nélkülözhet, de egy város, egy ország sem lehet meg nélküle. Már nem igaz a régi közmondás, hogy a jó bornak nem kell cégér, igenis kell, mert különben ott savanyodik meg a jó bor a pincében, nincs, aki megigya. Az országnak a nagyszerű Isothermere lord csinálja a reklámot s nem kell mondanunk, mit ér az a propaganda, amelyet ő fejt ki a magyar igazság érdekében. A főváros reklámját az idegenforgalmi szervezetek irányítják és itt már nincs meg az a kifogástalanság, amelyet látni szeretnénk. Az utóbbi években nagyot fejlődött ezeknek a szervezeteknek a teljesítőképessége, sok jó és hasznos dolgot csináltak, de még a kezdet kezdetén vannak és végtelenül primitív ez a munka ahhoz képest, amit hamarosan, a legközelebbi jövőben kell majd kifejteni a főváros idegenforgalmának emelésére. Budapest szép város. A nép, amely lakja, érdekes, tehetséges. Béke idején azért jött el az idegen Budapestre, mert ez volt Európa egyik legmulatósabb, legvidámabb városa, nagy volt az éjjeli élete. Ma nem vidám Budapest, sőt Európa egyik legszomorúbb városa, nincs éjjeli élet, de nincs nappali sem. Pedig az az idegen, aki most Pestre jön, már a nappali életet akarja itt látni: a rendet, tisztaságot, munkát és egészséges szépséget, a természet és a művészetek harmóniája által a Duna partjaira varázsolt magyar fővárost, amelynek híre kezd terjedni a világban. Igaz: nincs könnyű dolga a propagandának. Budapest a legutolsó pontja kultúreurópának, ami tőlünk keletre fekszik, az már a Balkán. Nyugateurópa eddig Bécsig terjedt s csak legújabban kezd bevonulni a világ tudatába, hogy Budapest is még Nyugateurópához tartozik s nem a Balkánhoz. Ámbár ... ámbár ... amikor egyenfokosról olvas az idegen, meg a többi hasonló dologról, (és nemcsak az idegen), akkor van valami balkán-íz is még ebben a városban. Az idegenforgalom nagy hetei előtt állunk: közeledik Szent István ünnepe, s azt olvassuk, hogy negyedmilliós idegenforgalomra számít a város. Olvassuk a programmot is, amelyben az ökörsütéstől kezdve a lepényevésig minden benne van, ami — nem kultúra. A magyar kultúrának, az úgynevezett kultúrfölénynek nem jutott hely a programmban, mert sem az ökörsütés, sem az, hogy kivilágítják a jánoshegyi kilátót, még nem kultúra. Az idegenforgalom — minek tagadjuk —üzlet. A reklám kezd elég jól működni s évről- évre jobban működik-, njint azt az eredmény mutatja. Most még csak az üzleti árut kell feljavítani, hogy az idegen ne menjen el csalódva, hogy tényleg azt kapja, amit ígérünk neki. A szentistvánheti ünnepségnek olyannak kell lennie, amely elsősorban magyar, de egyúttal európai is és akkor ez a (lét a világ nagy idegenforgalmi szenzációi közé fog tartozni. A magyar kultúrának kell dominálnia ezt a hetet, a magyar művészetnek, irodalomnak és tudománynak, kereskedelemnek és iparnak s akkor győztünk. De addig nem, amíg az ökörsütés és az egyenfokos dominál a főváros vezetésében. Ripka főpolgármester érdeme, hogy felfedezte azt a nagy propagandisztikus értéket, amely a Szent Jobbkéz ünnepében rejlik. Reméljük, hogy a szellem, amely ennek az ünnepnek évről-évre mindjobban emelkedő arányait fejleszti, megfelel a szép elgondolásnak s nem akar Balkánt produkálni az idejövök számára. Mert sok dologban még Balkán vagyunk. •MMtMWMMMIMMManilMMMflí Milliárdos károkat okoz a Munkásbiztosító a fővárosnak. A Munkásbiztosító Csáky-szalmájaként bánik a főváros vagyonával. — Üjabb megdöbbentő részietek a Fiumei-úti székházkibovítésről. A Független Budapest röviddel ezelőtt megírta a Munkásbiztosító Intézet új építkezésének történetét. Mint ismeretes, az intézet a Fiumei-úton levő székházát nagyarányúan ki akarja bővíteni s erre a célra kiszemelte magának a szomszédos fővárosi gazdasági hivatal telepét. Átiratot is intézett a munkásbiztosító igazgatósága a fővároshoz és kérte, hogy a Fiumei-út és a Dologház-gtca közötti nagykiterjedésű területet engedje át a varos az intézetnek. A kérés érthető megdöbbenést keltett a városházán, annál is inkább, mert ezen a helyen új raktárakat épített a gazdasági hivatal és a nagy költséggel végzett építési munka már befejezéshez közeledett. Furcsának találta a város, hogy a munkásbiztpsító, amely már bizonyára régen foglalkozott a székház kibővítésének kérdésével, épp akkor jelenti be igényét a szomszédos telkekre, 'amikor ott nagy építkezéseket hajtottak végre. Hiábavaló volt a főváros minden tiltakozása, a kormány nyomására mégis kénytelen volt a telekről lemondani és 1,250,000 pengős újeibb építkezéshez hozzákezdeni, amivel szemben a munkásbiztosító csak 160,000 pengőt térit meg. A gazdasági hivatal telepét a terület nagyrészének elajándékozása folytán teljesen átrendezik. A tűzoltóparancsnokság melletti területen több emeletes raktárakat építenek, miután a telek olyan kicsi, hogy csak felfelé lehet terjeszkedni. Eddig földszintes raktárakban voltak elhelyezve az odahordott holmik, ezentúl liften fogják az emeletre szállítani a bútorokat. Az új raktárak építéséhez rövidesen hozzáfognak, de ezt megelőzőleg be kellett fejezni a Fiumei-úton azt az építkezést, amely most lebontásra kerül. A főváros tehát kétszeresen dupla munkát csinál, mert az egyik helyen fel kellett építeni az új helyiségeket, amelyeket rövidesen lebontanak, viszont le kell rombolni a jó épületet, hogy helyén az új nagy raktárak építését kezdjék meg. Az építkezés a jövő nyárig elhúzódik, úgy, hogy a munkásbiztosító intézet egy éven belül nem gondolhat a székházkibővítés megvalósítására. Sok szemrehányást is tesznek emiatt a városnak. Nem kaphatnak teljes elégtételt az elbocsátott tanerők. A belügyminiszter kedvezőtlenül döntött az igazságukat kereső tanerők ügyében. — A tanács véglegesen likvidálja ezt az ügyet. Az elüldözött tanerők rehabilitálásának ügye i esztendők óta húzódik s csak most jutott a végleges elintézéshez. A sok herce-hurca után a főváros közgyűlése a múlt év tavaszán tárgyalta utoljára a fegyelmi úton elbocsájtott tanítók és tanárok sérelmeit és a kiengesztelődés szellemétől vezéreltetve, méltányos eljárásra utasította a főváros tanácsát. Mint ismeretes, ez a múlt évi közgyűlési határozat felhatalmazta a tanácsot, hogy a komműn alatti magatartásuk miatt fegyelmi ítélettel elbocsájtott egyes tanerők ügyeit a méltányosság szempontjából felülvizsgálhassa, ha az érdekeltek záros határidőn belül ezt kérik. Felhatalmazta a határozat a tanácsot, hogy azokban az esetekben, amidőn a felülvizsgálat eredményeként saját, egyoldalú megítélése szerint azt találná, hogy az egyes fegyelmi ügyekben hozott ítéletek jogkövetkezményeinek enyhítése indokolt, ezeket az ítéleteket, a tiszti főügyész véleményének meghallgatása után enyhítse. Eszerint jogában áldana a tanácsnak saját hatáskörében egyes elbocsájtott tanerőknek 1927. július 1 — isi visszamenően kegy képen olyan nyugdijat engedélyezni, mintha az illető tanerő az elbocsájtás időpontjában szolgálatképtelenné vált volna. Ezek a tanerők csak a régi nyugdíjasoknak járó nyugdíjösszeget kapnák. Különös méltánylást érdemlő esetekben ezt a nyugdíjat 10%-kaI magasabban lehet megállapítani. Rendkívül méltányos esetekben egyes tanerők egyszersmindenkorra 4000 pengőig terjedhető segélyt is kaphattak volna, kimondotta a határozat azt is, hogy ha ezeken túlmenő enyhítés is méltányosnak mutatkozik, úgy az egyes tanerőket úgy kell tekinteni, mintha az illetőt a létszám- csökkentés folytán bocsájtották volna el s állások megüresedése esetén újból alkalmazhatók. I Közel másfél évig húzódott ennek a közgyűlési határozatnak a kormányhatósági jóváhagyása. A múlt héten hosszas sürgetésre megérkezett a városházára a belügyminiszter „válaszirata“, amely nagy csalódást keltett az érdekeltek köreiben. A belügyminiszter ugyanis jelentős változtatásokkal hagyta jóvá a közgyűlés döntését s a legfontosabb változtatás az. mellyel kimondja, hogy a fegyelmiúton elbocsátott tanerőket még méltányos esetekben sem lehet egyenlő elbánásban részesíteni a B.-listásokkal. Maga a miniszteri leirat a következőképen szól: — A törvényhatósági bizottságnak 1927. április 20-án tartott közgyűlésében az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartásuk miatt a főváros szolgálatából jogerős fegyelmi határozattal elbocsájtott tanerőknek méltányosságon alapuló felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelme tárgyában hozott határozatát a vallási és közoktatásügyi, valamint a pénzügyminiszter úr meghallgatása után felülvizsgálván, az egyes pontok alábbi megváltoztatása mellett jóváhagyom. Egyúttal kikötöm, hogy a kegydíjak engedélyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat jóváhagyás végett a vallás és köz- oktatásügyi miniszter úrhoz kell terjeszteni s hogy a tanácsi határozatok csak jóváhagyás útján hajthatók végre. .4 magasabb nyugdíjak folyósítása csak egész kivételes méltánylást érdemlő esetekben engedély ezhetők. Az újraalkalmazás biztosítására vonatkozó ren- i delkezéseket jóváhagyhatónak nem találtam, Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. SZTV- ÉS ÉRBETEGEKNEK I .1 OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők. 4
