Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-18 / 3. szám
Í928. január 18. Független Budapest 7 Egy halálraítélt üzem vergődése. Miért rongyos a fővárosi altisztek cipője. — A tanács nem meri megrendelni a szükséges ruházati felszerelést, mert a hatósági cipőüzemet mellőzni nem akarja, viszont támogatni sem meri. Egyes városi üzemek halálos ítéletét még tavaly nyáron kimondotta a közgyűlés, de az ítélet végrehajtására mindeddig nem került a sor, mert a belügyminiszter a határozatot még nem hagyta jóvá. Az üzemek tehát zavartalanul működnek, sőt állítjuk, hogy most a sír szélén állva, — sokkal nagyobb tevékenységét fejtenek ki, mint legszebb virágzásuk idején. Természetesen ez csak titokban történik s a közvélemény nem vehet tudomást a megszüntetésre ítélt üzemek munkájáról'. Most azonban, olyan dilemma elé került, a tanács az egyik megszüntetésre ítélt üzemmel kapcsolatosan, amelynél rendkívül nehéz a lelkiismeretes döntés. Arról van szó. hogy gondoskodni kellene a városi altisztek és munkások cipőszükségletéről, több ezer pár cipő, bakkancs és csizma megrendeléséről. Azelőtt ezeket a ruházati anyagokat a fővárosi ruha- és cipőüzem szállította és a tanács erre a milliárdos beszerzésre nem is hirdetett versenytárgyalást. Az idei cipőszükségletet, már a múlt év vége előtt megkellett volna rendelni, de a tanács halogatta a rendelést, mert nem tudta mitévő tegyen. Ha a nagyösszegü rendelést ismét a hatósági cipőüzemnek juttatja, el kell készülve lenni arra, hogy az összes pártok és érdekeltségek óriási botrányt provokálnak s tiltakoznak az elten, hogy a kisipar rovására a halálraítélt városi üzemnek juttassanak hónapokra térjedő\ munkát. Viszont a cipőszükséglet versenytárgyalás utján való fedezésétől is tartózkodik egyelőre a tanács, mert a hatósági cipőüzem óriási nyersanyagkészlettel rendelkezik, amit fel kell dolgoznia, hacsak azt nem akarják, hogy veszteséggel adjon túl nyersanyagraktárán. A munkásokat sem akarják elbocsátani, míg a kormány nein dönt az üzemek feloszlatása, vagy fenntartása tekintetében. A cipőrendelés ügye tehát egyelőre még nyugszik, mert a tanács nem tudja elhatározni magát, hogy a magánipar, vagy a hatósági üzem részére juttassa-e a megrendelést. S miközben a tanács ezen a nagy dilemmán töri a fejét, azalatt a szegény városi altisztek, munkások, kézbesítők százai panaszkodnak, hogy havas, sáros időben rongyos cipőben kénytelenek járni mert a rendelés elmulasztása miatt csak hónapok múlva kaphatják meg idei cipőellátmányukat. Elhalasztották a döntést a Citadella átengedése ügyében. Albizottság eíé terjesztik az összes terveket. — Mit mond Édes Endre tanácsnok? A főváros törvényhatósági bizottsága 1926. július 10-én tartott közgyűlésén elvben kimondotta, hogy a Gellérthegyi Citadellát és a mellette lévő területet átengedi a nemzetközi fürdőügyi és turisztikai kiállítás céljaira, valamint ennek lezajlása után a Budapest Fürdőváros Egyesületnek urijogelismerési díj ellenében 40 évre használatra s a beruházási költségekhez 400,000 pengővel hozzá is járul, mégpedig úgy, hogy. a részvénytársaság, amelyet a Fürdőváros Egyesület ebből a célból alakít, az első évben 80,000 nengőt, a következő évben pedig 1,200,000 pengőt befektet és a befektetést igazolja. Megállapította a közgyűlés akkor az átengedés, helyesebben a hasz- nálatbaadás feltételeit is és utasította a tanácsot, hogy a részletes feltételeket a főváros érdekében még a szükségesnek mutatkozó kikötések felvételével készítse el és azokat részletes ■ javaslattal a szakbizottságok meghallgatása után újból terjessze a közgyűlés elé. Édes Endre, a városgazdasági ügyosztály vezető tanácsnoka, az utasításhoz híven elkészítette a Citadella épületének és a mellette fekvő területnek hasz- nlálatára vonatkozó szerződés tervezetét s arról a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A Fürdőváros Egyesület tér- vei megérdemlik a velük való foglalkozást s a főváros közönségének erkölcsi támogatását. A Citadella és az azt környező te- * rület a viszonyok mostohasága folytán teljesen elhanyagolt, a nagyközönség számára majdnem hozzáférhetetlen. Az utak kiépítetlenek. a fásítás hiányos és a páratlanul festői hegyorom alig közelíthető meg. A Gellérthegy ren- Éd?s Endre, dezésére és felhasználására már számos terv merült fel, a közeli jövőben még sincs lehetőség arra, hogy a főváros a nagyszabású tervet kizárólag a saját anyagi erejéből megoldáshoz juttathassa. Az egyesület programúba nem teszi lehetetlenné a főváros esetleges jövő terveit, mert a Citadella nemcsak mint történelmi emlékmű marad fenn, hanem a bemutatott tervek szerint való művészi átalakításával ez az eddig holt épüiettömeg a főváros lüktető életébe kapcsolódik bele. A főváros tehát aránylag nem nagy anyagi áldozattal nemcsak állandó kiállítási épületet és területet nyerne a szerződés megkötésével, hanem ezen a réven megoldhatná a Szent Gellérthegy rendezési kérdését is. E mellett a kiállítási területnek ezen a helyen való elhelyezése nem áll ellentétben a fővárosnak a Lágymányoson tervezett állandó kiállítási területre vonatkozó terveivel sem, mert a Citadella úgyis aránylag kisebb és speciális kiállítások rendezésére lesz alkalmas, amelyek viszont egy nagyszabású kiállítási területen nem érvényesülhetnének oly jól, mint itt. A háború és az azt követő gazdasági válság a város fejlődését úgyszólván teljesen megállította és azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyeket ez idő alatt meg kellett vona oldani, elmaradt. Az e- téren felmerülő feladatokat a főváros saját erejéből csak lassan és hosszabb idő múlva hajthatja végre, ezért nem szabad elzárkóznia olyan társadalmi közreműködéstől, amelyet a fővárosnak felajánlanak. Teheti ezt a mostani esetben annál nagyobb bizalommal, mert az egyesület a tervbe veti Programm megvalósításiánál nem gondol rideg anyagi érdekekre, hanem közérdekű és hazafias cél vezeti, hogy hazánk és elsősorban a főváros természeti szépségeit és gyógykincseit a külföld előtt is ismertté tegye. — Maga a szerződéstervezet lényegesebb módosításokat jóformán alig tartalmaz. A Citadella és- a hozzávaló területek használatát 1968. október 31-ig engedi át a főváros az egyesületnek. Kötelezi a szerződés a Fürdőváros Egyesületet a Citadella épületének oly belső kiképzésére, hogy ott az állandó kiállítási csarnokon kívül legalább 500—600 személy befogadására alkalmas előadóterem is létesüljön, tartozik továbbá a közönség kényelmére és szórakozására terraszos kávéházat és vendéglőt építeni, továbbá az épület bástyáján körsétányt létesíteni, ahonnan a közönség a város panorámájában gyönyörködhetik. Gondoskodnia kell még megfelelő helyiségekről egy esetleg létesítendő balneológiái múzeum, valamint egy balneológiái és turisztikai könyvtár részére is. 1929. májusáig tartozik megépíteni a Gellérthegyi liftet, amely minden egyéb építkezéssel együtt azonnal a főváros tulajdonába megy át.- A 400,000 pengő hozzájáruláson kívül a fővárost még egyéb el nem kerülhető kiadások is terhelik, de ezek a szolgáltatások és kiadások nem lesznek inproduktiv áldozatok, mert mind a Gel- léthegy fejlesztését mozdítják elő. így a gellérthegyi sikló részére mintegy 1,100 négyszögöl kiterjedésű terület átengedése szükséges, továbbá a Citadellához vezető kocsiút megépítése, mégpedig a legsürgősebben, hogy 1929. májusáig már a közönség rendelkezésére álljon. Javasoljuk ezek alapján a közgyűlésnek, fogadja el a szerződéstervezetet és járuljon hozzá az előbb említett kiadásokhoz. — Miután azonban a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy állásfoglalása előtt az ügyet kiadja tanulmányozás végeit egy ötös bizottságnak, a szerződés közgyűlési tárgyalása halasztást szenved. Reméljük, hogy a kiküldött bizoittság vizsgálódása nem tart soká, mert kívánatos lenne az ügyben mielőbb dönteni. A kiállítás megnyitásáig alig több mint egy esztendő Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. áll rendelkezésre s addig nagyon sok feladatot kell elvégezni s ha a döntés elhúzódik, kétséges, vájjon sikerüj-e a határidőre az előirányzott nagy programmot végrehajtani. Független Budapest A várospolitikai újságírás úttörője a független Budapest, amely huszonkét év óta becsülettel, hűséggel szolgálja azokat az érdekeket, amelyek a városi lakosságnak: orvosnak, ügyvédnek, tisztviselőnek, kereskedőnek. iparosnak és munkásnak egyetemes gazdasági és jóléti érdekeit szolgálják. A városi lakosságnak törődnie és foglalkoznia kell a város ügyeivel, mert ott futnak össze mindazok a szálak, amelyek a városi lakosság egzisztenciális érdekeit karolják fel. Huszonkét esztendő alatt soha hajszálnyira sem távolodtunk el kitűzött célunktól. Kemények, kíméletlenek voltunk, amikor hibákat, mulasztásokat kellett ostoroznunk, de ott voltunk mindig az alkotásoknál is, amikor azzal a nagy erkölcsi tökével, amely két évtizedet meghaladó munkásságunk minden gyümölcse, odaálltunk az alkotók mellé: buzdítva, bátorítva, lelkesítve őket. Sok üdvös alkotás a Független Budapest kezdeményezésének köszöni létét. A „Független Budapesttel éppen ezért mindenkinek ©Svasnia kell, aki bármiféle vonatkozásban is van a fővárossal. aki közügyekkel foglalkozik, avagy a főváros ügyei iránt érdeklődik, megtalál e lapban mindent, mert a Független Budapest elsőnek informál, magyaráz, felvilágosít mindenről. A vállalkozó, kereskedő- és iparosvilág egyaránt bátor harcosát találja a Független Budapest-ben, A Független Budapest-nek munkatársa minden közéleti férfiú. A Független Budapest minden száma közli a fővárosi közmunkákra és közszállításokra vonatkozó versenytárgyalási hirdetményeket, az ezekre beérkezett ajánlatokat, valamint a pályázatok eredményeit. Nélkülözhetetlen tehát annak, aki összeköttetésben van, vagy akar lenni a fővárossal. A Független Budapest huszonkét esztendős múltja garanciája a jövőnek. További küzdelmünkhöz mindenkinek megértő támogatását kérjük. A FÜGGETLEN BUDAPEST szerkusztösége. A Független Budapest előfizetési ára: egész évre 24 pengő, félévre 12 pengő. Snfiki&f ÄÄf ISIS# azokat a t. eiőfizetőln- ■ két, akiknek előfizetése december hó végén lejárt, hogy az előfizetés mielőbbi beküldéséről gondoskodni szíveskedjenek. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető-jókarbantartási vállalat BUDAPEST, VIII., BEZERt DY-utca 10. Telefon : József 321-33 kizárólagos gyártója Egyesült Újpesti Vegyészeti Gyárak Kollár Miklós Újpest, Viola-utca 30. Telefon: T. 212—54, 293-45. Fedési munkák és szigetelések Scheiber Miklós okleveles gépészmérnök központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : J. 352-92. SHELL PETROLEUM BENZIN GÁZOLAJ Speciális autóolajok, kenő- és hengerolajok, vaselinek. Eredeti mexikói bilumenek SHELL KŐOLAJ RÉSZV.-TÁRS. Központi iroda: Budapest, V., Alkotmány-utca 18. Tel.: L. 968 11, 990—71, T. 262 -35. Közp telep: Csepel-Petroleumkikötő. Lerakatok és telepek az egész országban.
