Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-04 / 27. szám
4 Független Budapest 1928 július 4. | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kiiogástalanul v%aiavl«yr.'u%l'. {?!!:;5ohl,n»u.u.1 i'o. A pénzügyi ügyosztály razziát tart a beérkezett költségvetési előirányzatok közt, mivel nem telik mindenre, amit az ügyosztályok kívánnak, fedezet. A jövő évi költségvetés kerete nem terjedhet túl az idein. A nyári szünet beköszöntése előtt az összes városi hivatalok, üzemek és intézmények, — a nagy üzemek kivételével — elkészítették, sőt le is tárgyaltatták az albizottságokkal a jövő évi költségvetést. Az egész anyag már a pénzügyi ügyosztály előtt fekszik, ahol szeptember második feléig elkészülnek az anyag összeállításával. Nagy munka vár a pénzügyi ügyosztályra, mert már saját hatáskörében erős redukciót kell végrehajtania, minthogy az iigyyosztályok nem takarékoskodtak a számokkal s az előirányzatok — amint azt már korábban megírtuk, — majdnem minden ügyosztály és hivatal költségvetésénél tetemesen meghaladják a várható bevételeket. Az albizottságokban alig töröltek valamit a felvett tételekből; úgyhogy az eredeti költségvetések majdnem változatlanul, elsőfokon jóváhagyva, kerültek a dénziigyi ügyosztály elé. Most tehát a pénzügyi ügyosztályra vár a háládatlan íeladat, a pénzügyi egyensúlyt a jövő évi költségvetésben, még a pénzügyi bizottság tárgyalását megelőzően helyreállítani. Az idei 200 milliós költségvetéssel szemben legalább 250 milliót tesz ki az ügyosztályok és intézmények által igényelt hitelösszeg. Már pedig a jövő évi budget sem haladhatja túl az idei előirányzatot, mert a bevételek emelkedésére nem lehet számítani. Lamoíte Károly tanácsnok nagy körültekintéssel fogja átvizsgálni a benyújtott részlet-költségvetéseket, hogy azokból megállapítsa, hogy melyek azok a kiadási tételek, amelyek halaszthatók, vagy nélkülözhetők. Persze, minden ügyosztály ragaszkodni fogaz általa felállított hitelkerethez s nehezen fog lemondani minden fillérről, amit tőle megvonnak. Nagy belső harcok várhatók tehát ismét a költségvetés körül, és csak erélyes kézzel lehet majd a főváros anyagi érdekeit megvédeni. Az állam is nagy terheket ró a fővárosra, melyek a jövő évben sorra esedékesek. Ezeknek a kényszerű kiadások ellenében más fontos szükségletekről is kell majd lemondania a fővárosnak s ezt a körülményt minden bizonnyal a szociális és kulturális tételek fogják megsínyleni. Kertváros helyett társas- és családi házak. Megegyezett a város a kertváros köztisztviselőivel. — 500 új lakás épül egy év alatt a főváros telkein. Szinte az unalomig le van csépelve a kertváros esztendők óta húzódó ügye. A főváros egészen a legutóbbi napokig sem tudott megegyezésre jutni azokkal a köztisztviselőkkel, akik az O. F. B. ítélete alapján jutottak házhelyhez a városnak az alsó- rákosi réteken lévő telkeiből. Ezeket a telkeket tudvalévőén a főváros egyéb városrendezési célokra jelölte ki s ezért késznek nyilatkozott cserébe más telket adni az érdekelt tisztviselőknek. Az új telkek kijelölése és a csere feltételei körül folytak mindmáig a tárgyalások, amelyek most végre-vala- hára végérvényesen befejeződtek. Mintegy 500 köztisztviselővel egyezett ki a főváros s ezt a megegyezést a mai, szerdai közgyűlés fogja jóváhagyni. A feltételek szerint a főváros társas házak és családi házak építésére ad telket a tisztviselőknek, több belterületen fekvő ingatlanának feláldozásával, s ezért visszakapja az alsórákosi réteken kisajátított területeit. A cseretelkek kiterjedése 48,000 négyszögöl, értéke pedig 1,180,000 pengő. Ezek közül a Hungária-körúton, a Bertalan-utcá- ban, a Lenke-úton és a Böszörményi-úton 7,000 négyszögölnyi területen társas házak épülnek,- míg a Róna-utcában és a Kerepesi-út mentén 40,000 négyszögölnyi területen családi házak épülnek. A főváros 90 éves használatra adta bérbe a telkeket az építő tisztviselőknek s ez idő alatt a telekérték 5%-át kapja bér fejében. A most megállapított bérek 30 évig maradnak változatlanok, tehát 30 éven át az 1,180,000 pengős telekérték alapján évi 59,000 pengő bért kap majd a főváros. 30 év múlva újra megállapítják a telkek értékét s a bén az akkori értéknek megfelelően emelik fel, vagy szállítják le. A 90 éves bérleti idő letelte után a fővárosnak jogában lesz a telkein épült házakat az akkori érték 50%-ában megváltani, de módjában lesz esetleg a telkeket el is adni a házak tulajdonosainak, ha a telkekre nincs szüksége. A köztisztviselők mindenesetre ’ jól jártak a cserével, mert olcsó bér mellett jó helyen fekvő értékes telkekhez jutottak. Be jól jár a főváros is, mert több száz lakás építése indul meg ennek a régen húzódó ügynek a likvidálása következtében s munkához jut az építőipar egész szervezete is. Rövidesen hozzáfognak a közmüvek megépítéséhez, a legtöbb helyen azonban már most is van út-, csatorna- és világítási hálózat s ezeken a helyeken az építést haladéktalanul megkezdik. Egy éven belül 500 új lakás, köztük sok családi ház létesül Budapesten, ami a lakásínség enyhítéséhez nagymértékben fog hozzájárulni. um jjw jui pa lhji ■—pw" "'IP»""1 Sig^1" 1 .......................... " Uiw ■ „H adiözvegy árusító“ — „Hadirokkant árusító“. Ezentúl éjszaka is lehet virslit árulni az utcán, — B. Virágh Géza interpellációja a kisemberek érdekében. — Egyelőre csak a rokkantaknak engedik meg a záróra utáni gyümölcsárusítást. A Független Budapest néhány hónap előtt ismertette azt a súlyos méltánytalanságot, amelyet a tanács követett cl a szegény utcai árusokkal szemben. Egyes kereskedelmi érdekeltségek, jobban mondva egyes kereskedők, irtóhadjáratot zúdítottak az utcán árusító nyomorult kisemberek ellen, mert szerintük ezek nagy konkurrenciát jelentenek nekik s az utcai árusítás . rendje tönkreteszi a nyílt üzlettel bíró kereskedőket. Ehhez persze sok szó férhet, de a kereskedők hangos panasza több meghallgatásra talált az illetékes fórumoknál, mint a szegény kisemberek siránkozása. Így történt, hogy tavasszal a tanács kiadta nagy konsternációt keltő rendeletét, amelyben halálos csapást mért az utcai árusokra. Kimondta ez a rendelet, hogy az utcán ugyanakkor kell beszüntetni az árusítást, mint a nyílt üzletekben, tehát iparcikkeket este 6 órán túl. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: MAY és RÓNA gép és szállítőeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27 29 Telefon : József 395-80. élebnicikkeket este 8 órán túl az utcán árusítani nem szabad. Furcsa helyzetet teremtett ez az intézkedés, mert a gyümölcsös kofák este 8 órakor letakarták kocsijukat és hazatolták. 8 óra után az egész városban nem lehetett egy szem gyümölcsöt se kapni. Az utcai árusok létérdekét fenyegette megsemmisüléssel ennek a rendeletnek további fenntartása, de hiába volt a kisemberek mindennapos küldöttségjárása a városházán, ott hallani sem akartak sérelmük orvoslásáról. A károsult utcai árusok kérésére fí. Birágh Géza bizottsági tag vette kezébe ennek a közérdekű ügynek rendezését, mert hiszen nemcsak az utcai árusok, de a fogyasztó nagyközönség eminens érdeke is követeli, hogy ilyenkor, a gyümölcsszezon idején az esti órákban is lehessen gyümölcsöt vásárolni, B. Virágh Géza felkarolta ennek a sok száz dolgozni akaró kisembernek az ügyét s a múlt heti közgyűlésen interpellációt mondott el, követelve a tarthatatlan rendelet visszavonását, illetve megfelelő módosítását. Interpellációjában rámutatott arra, hogy egyetlen kereskedő sem károsodik azzal, ha az üzletzárás után az utcán élelmiszert árusítanak. Az utcán leginkább azok vásárolnak, akik ott mindjárt el is fogyasztják a vásárolt élelmicikkcket. Egész más vásárlóközönségük van az utcai árusoknak, mint a nyílt üzleteknek, ANTAL-BIM01D-UTAK a legtökéletesebbek ! BIMOID: a legnemesebb hideg aszfalt. Anyagszállítás. Ut- és járdaépítések. Financirozás. ANTAL LÁSZLÓ-BIM01D-MÜVEK Alma-ufca 1. szám. BUDAPEST. Telefon: 506 -43. egyik sem nevezhető a másik versenytársának. A felszólaló általános helyesléssel fogadott interpellációjának szövege a következő volt: — Minthogy a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úr 1927. évi december hó 6-án kelt 7?>842/1927. sz. rendelete folytán Budapest székes- főváros tanácsa az utcai árusítás zárórája tárgyában 1928. évi március hó 1-én az 1913. évi augusztus hó 8-án 96,874/1913. XV. szám alatt kelt határozatát akként módosította, hogy a gyümölcsnek utcai árusítását az egész éven át reggeli 5 órától este .8 óráig engedélyezi: hajlandó-e a mélyen tisztelt polgármester úr a szóbanforgó határozatnak olyan újabb módosítására, mely lehetővé teszi, hogy a legszegényebb néposztály — amelynek nyáron a gyümölcs legfőbb táplálkozási cikke — az iparengedélyes utcai árusok révén este 8 óra után is gyümölcsöt vásárolhasson, ami legegyszerűbben az 1913. évi rendeletnek újabb életbeléptetésével érhető el. Amennyiben pedig az erre vonatkozó eljárás hosszabb időt venne igénybe, az előrehaladott idényre való tekintettel, hajlandó-e a polgármester úr mindenfajta gyümölcsöt az idénycikkek kategóriájába sorozni, amely esetben a gyümölcs utcai árusítása legalább is este 11 óráig engedélyezhető. Az a nagy és általános érdeklődés, amely ezt a kérdést kísérte, arra kényszerítette a főváros vezetőségét, hogy az interpelláció nyomán haladéktalanul foglalkozzék az utcai árusítás kérdésének rendezésével. Már a másnapi, csütörtöki tanácsülésen Lcbmayer Jenő tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetője javaslatot terjesztett elő a sokai: támadott és kétségtelenül szerencsétlenül megalkotott előző tanácsi határozat módosítására. A főváros vezetői is belátták, hogy a régi intézkedés tovább nem tartható fenn, mert ez a főváros egész lakosságát sújtja s hozzájárult az utcai árusítási záróra revíziójához. A határozat alapján már e hét végén megszüntetik a 8 órán túli áru sítási tilalmat s egyes árusok engedélyt kapnak, hogy éjfélig árusíthassanak élelmiszereket. A virstli árusítását, amely kivételesen éjfél után 1 óráig volt megengedve, hajnali 4 óráig engedélyezik. Sajnos, ezt az új intézkedést sem hozta általánosságban a tanács, hanem csak a hadiözvegyek és hadirokkantak részére engedélyezte a záróra-meghosszabbítást, holott a többi szegény utcai árus is megérdemelné, hogj'’ az engedély rájuk is vonatkozzék. A tanácsnak az volt az intenciója, hogy a hadiözvegyeket és hadirokkantakat kell jobb keresethez juttatni. A kerületi elöljáróságokat értesítették az új határozatról és felhívták, hogy azt hajtsák végre. A rokkant utcai árusok igazoló könyvébe beírják, hogy meddig szabad árusítaniok. Ezenkívül a főváros „Hadiözvegy árusító“ és „Hadirokkant árusító“ feliratú táblákat nyomat, amit az engedélyesek között szétosztanak. Ezeket a táblákat az árusoknak feltűnően kell kifüggeszteniük, hogy az ellenőrző hatósági közegek és a közönség is láthassák. Egészen- nyilvánvaló azonban, hogy az alig 200 rokkant gyümölcsárus nem tudja ellátni azt a szükségletet, amelyet ma ezernél több utcai árus lát el, a fogy asztok özönségn ek is érdeke tehát, hogy a gyiimölcsárusitás lehetősége az igazolvánnyal bíró és adót fizető utcai árusok egyetemére biztosíttassák. RUDOLF PENZIÓ NA(i YMAIIOS. Uh üdülőtelep, tennisz, állanaó meleg kádfürdők, strandfürdő mellett gyönyörű park. Elsőrendű házikonyha. Rudolf János penziótulajdonos.
