Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-27 / 26. szám

6 Független Budapest 1928. június 27. Cseh—magyar egyesülés — árdrágításra. Kormányintézkedést kérnek a városok a cső kartell újabb húszszázalékos áremelése ellen. A városok és községek egy része csatornaháló­zatát építi ki a külföldi kölcsönből. A fokozott cső­szükséglet folytán, mint ismeretes, versengés és harc tört ki a cseh csőkartell és a magyar csőgyárak kartellje közt. A versengés eredményeként a cseh kartell áruit Budapesten, szállítási díjjal és vámmal együtt olcsóbban adta a magyar csőgyárak gyártási áránál és ezért a magyar csőgyárak szövetsége, a magyar ipar súlyos helyzetére való tekintettel, kormány­védelmet kért a csehekkel szemben. A kormány erre rendeletben kötelezte a városok és községek vezetőit, hogy építkezéseiknél a magyar csőkartell drágább gyártmányait használják. A rendelet ellen, a magyar csőkartell drága árai miatt, a Alagyar Városok Országos Kongresszusa tiltakozott. Ennek eredményeként a magyar gyárak a kormány közbelépésével mérsékelték áraikat, de ezek még így is sokkal túlhaladják a cseh csőkartell szállítási árait. A két kartell között dúló harc most elpihent, mert a legnagyobb magyar csőgyár, a csepeli Weisz Manfred r.-t. hosszabb tárgyalások után megállapo­dást kötött a csehekkel, együttesen állapították meg az árakat, amelyeket jelentősen újra felemeltek. A városok és községek megdöbbenve értesültek a cső­kartell lépéséről s akciót indítottak, melynek során kérik a kormányt, védje meg őket a kartellek össze­fogása és áremelő politikája ellen. látva a főváros tiltakozását, „áldozatokra" is kész­nek nyilatkozott s kijelentette, hogy hajlandó a vá­rosnak 100,000 pengő készpénzt adni, azonfelül a Mária Terézia-tér 4. számú 200 négyszögöles telket is a városnak ajándékozza a gazdasági hivatal ingat­lanáért. A Munkásbiztosító természetesen jő üzletet csinálna, mert a Mária Terézia-téri telek csak 55,000 pengőt ér, viszont a gazdasági hivatal 740 négy­szögöles telkének értéke 150,000 pengő s hozzá kell még számítani azt az 57,700 pengőt is, amit az új emeletráépítésre a gazdasági hivatal elköltött. . A Munkásbiztosító azonban nem engedett. Meg­mozgatta a népjóléti minisztert is s erre a felsőbb nyomásra a fővárosnak is reagálnia kellett. Végül is 500,000 pengőt kért a főváros a terület és az épület átadása ellenében. A város még így is rosszul járt volna, mert a gazda­sági hivatalnak új raktárakat kell építeni a Fiumei­úti raktárak helyére s ez legalább 1,200,000 pen­gőbe kerül. A főváros tehát önként vállalt 700,000 pengős áldozatot a Munkásbiztosító székházának ki­bővítése érdekében. Azonban a jószomszéd nem akarta ezt az árat megfizetni. A népjóléti minisztei azután a maga jószántából 160,000 pengő kártérítést kínált fel s miután más mód nem kínálkozott, a főváros kénytelen volt ezt a „gavalléros“ ösz- szeget elfogadni. Rendkívül olcsón jut a város a Károlyi-palotához. Szakértők szerint valóságos ajándék a Károlyi-palota és a hozzátartozó park. — Több grófi palotát is kínálnak a fővárosnak megvételre. A Független Budapest adott legelőször hírt arról, hogy a főváros meg akarja venni az Egyetem-utcai gróf Károlyi-palotát. A hírt akkor sokan fenntartás­sal fogadták, de pár héttel utóbb a tények beigazol­ták jólértesiiltségünket. A Károlyi-palota megvásár­lásának ügye csodálatos gyorsasággal napirendre került, keresztülhajszolták az összes bizottságokban s ma már a közgyűlés is abbcin a helyzetben van, hogy ebben a nagyszabású tranzakcióban dönthes­sen. Bár a főváros nem dicsekedhetik mostani anyagi helyzetével, mégis elő tudnak teremteni 5 millió pengőt erre a palotavásárlásra. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a város különös szeretettel vásárolja össze az eladó grófi palotákat, a múlt héten már két másik gróf is ajánlatot tett a tanácsnak palotája eladására. Nincs kizárva, hogy rövidesen a főváros ezeket is megszerzi magának. A Károlyi-palota különben, hozzáértők szerint, valóságos ajándék azért az 5 millió pengőért, amit a főváros fizet érte. Az épület s a hozzátartozó komplexum 3,911 négyszögölnyi területű. Maga a palota 1832-ben épült és 120 helyiséget foglal magá­ban. A városnak az a terve, hogy a kertet nyilvános parkká alakítja át, a körülfutó téglakerítést lebontatja s csinos vasrács­csal keríti be a parkot. A palotában a Fővárosi Múzeumot helyezik el, mert a Stefánia-úti épület lehetetlen állapotban van s amúgy is szűk a múzeum céljaira. Itt akarják elhelyezni a Zichy Jenő-mú- zemnot is, amely ezidőszerint egy bérházban talált otthont. A tanács előnyösnek és szükségesnek tartja a vételt és városrendezési szempontból is nagy előnynek tartja, egyrészt, mert a palota és a park­körüli utcákat ki akarják bővíteni, másrészt, mert a belváros kőtengerében sikerül a vétellel egy hatal­mas nyilvános parkot létesíteni. Magát a palotát megfelelően átalakítják a múzeum céljaira. A hiva­talos becslések szerint a Károlyi-palota értéke 837,423 pengő. A telek a nyilvántartóban 2,000 koro­nára van értékelve négyszögölenkint, tehát e becslés Szerint maga a park, közel nyolc millió aranykorona értéket képvisel. A fővárost nemcsak ez az olcsóság és a városren­dezési szempont vonzotta a vételhez, hanem az a körülmény is, hogy az 5 millió pengő 3 évi részlet­ben fizethető. így tehát a főváros, ha a közgyűlés is úgy akarja, rövidesen egy gyönyörű grófi palotával és egy szép parkkal lesz gazdagabb. • '■ te ffiiimmMimi wiWBaww tiitiiiwiiiiiiiiiiaw^wyiwCTWBBW^'.^saiafflaKS8siaawwíiEBBB^aí Egyremásra telkeket vásárol a főváros. Mindenki a városnak akarja eladni a telkét, mert a főváros a legjobb „pali“. — Üjabb vételek és cserék. A Független Budapest legutóbbi számaiban hétről- hétre alkalmunk volt a főváros valamilyen új telek- vásárlásáról beszámolni. Megírtuk, hogy a városházán valóságos telekvásárlási láz kapott erőre s ezt látva, mindenki, akinek eladó háza vagy telke van, első­sorban a legjobb „pali“-nak, a fővárosnak kínálja fel ingatlanát. Nem is titkolják a városházán, hogy nagy készséggel feküdtek bele a ház- és telek­vételekbe, de azt állítják, hogy ha ezeket a kedvező alkalmakat elmulasztják, soha ilyen olcsón nem fog ingatlanhoz jutni a város. Azokon az ingatlanokon kívül, melyeknek meg­vételéről előzőleg már hírt adtunk, a múlt héten újabb vásárlásokat eszközölt a tanács. Megvették a rég tervezett balatonmenti leányárvahátei üdülő­telep céljaira^ szolgáló telket. A telket a Basch örö­kösöktől vásárolták, 1,600 négyszögölnyi kiterjedés­sel 20,800 pengő értékkel. Itt építik fel a modern üdülőtelepet, ahol 60 leányárvát helyeznek el. A Czobor-utca 66. sz; alatt egy 758 négyszögöles ingatlant vásárolt a főváros 10,000 pengőért. Egyelőre még nem tudják, hogy milyen célra fogják felhasz­nálni. (?) Szó volt arról is a napokban, hogy a VII. kerületi tüdőbeteggondozó intézet részére, vagy az Akácfa­utca 61. sz. házat, vagy a Munkás-utca 3. számú tel­ket veszik meg. A közegészségügyi bizottságnak volt annyi belátása, hogy ezt a tervet elutasította. 20.000 pengőbe került volna ugyanis a lebontandó ház vagy telek és 800,000 pengőbe a közegészség- ügyi intézmény felépítése. Tehát kerek egy millió pengőt költhetett volna a város az intézmény meg­valósítására, holott a Nyár-utcában évi 30,000 pengő bérért ugyanazt megkaphatta volna. Most azután úgy határoztak, hogy előveszik a lomtárból a régi tervet és a Szegény­ház telkén építik fel a tiidöbeteg-diszpanzert. A venereás-diszpanzer felállítása, úgy látszik, a fő­város szerint nem tartozik a sürgős feladatok közé, mert ennek létesítését bizonytalan időre tolták ki. A múlt héten nagyobb telekcserét is bonyolított le a város a népjóléti miniszterrel. A népjóléti mi­niszter ápolónő- és védőnőképző intézetet akar léte­síteni s erre a célra telket kért a fővárostól. A fon­tos közegészségügyi érdekre való tekintettel a tanács hajlandónak is mutatkozott a Gyáli-út mentén egy 2.000 négyszögöles telket átadni. Egyúttal azonban arra kérte a minisztert, hogy az angyalföldi római katholikus plébánia és templom építésének céljára állami telket adjon cserébe. Ehhez a miniszter hozzá is járult és a Béke-tér és az Országbíró-utca sarkán engedett át egy 600 négyszögöles területet a temp­lom építésére. A napokban az Elektromosmüvek is vásároltak egy nagyobb telket a Dráva-utca 3—5. szám alatt. Ez az ingatlan, melyen különböző felépítmények is voltak, Acél Károly tulajdonában volt. Hogy lehet olcsón székházhoz jutni. A főváros esete a Munkásbiztosítóval. A főváros nagyon sok pénzt fizet rá az állammal szemben tanúsított jószívűségére. Akármire van szüksége az államnak, mindenért a fővároshoz for­dul, a fővárost hívja fel áldozatkészségre. A főváros pedig^ mit^ tehet mást, szó nélkül teljesíti a felsőbb hatóság kívánságát. Most is súlyos anyagi áldozatot kellett vállalnia a fővárosnak azért, hogy egy állami intézmény terjeszkedési vágyát kielégíthesse Falán mindenekelőtt ismeretes a Dologház-utcai gazdasági hivatal zsúfoltsága. Mostanában a végre­hajtok olyan szorgalmasan működnek, hogy a lefog­lalt bútorok, üzletberendezések és egyéb holmik el sení férnek a gazdasági hivatal raktáraiban. Ezért szükségessé vált az ott lévő épületek kibővítése. 57,700 pengő költséggel hozzá is fogtak az új építke­zéshez A Fiumei-úti és a Dologház-utcai frontra új emeletet húztak. Teljesen elkészült az új építkezés, már csak a vakolás volt hátra, amikor a szomszé­dos Munkásbiztosító Intézet értesítette a fővárost, hogy székházát ki akarja bővíteni s az új toldalék- épületet a Fiumei-út és a Dologház-utca sarkán a gazdasági hivatal területén szeretné felépíteni. Kérte ennélfogva a fővárost, hogy ezt a területet engedje át az intézetnek. A városházán nagy megdöbbenéssel fogadták ezt a furcsa kérést, mert valóban különös, hogy valaki ingyen elkérje a szomszédja házát, hogy azzal a saját épületét bővítse ki. De a Munkásbiztosító ebben semmi különöset nem talált. A fővárosi gazdasági hivatal érdekeit nem vette tekintetbe, szerinte ezt a hivatalt a perifériá­kon is el lehet helyezni. Végre is a Munkásbiztosító, Most azután a gazdasági hivatal hozzáfoghat új terület kereséséhez s új raktárai felépítéséhez. Bele' számítva a Fiumei-úti telek és épület értékkülönb­ségét. 1,250,000 pengőt fizet rá a főváros arra a sze­rencsés körülményre, hogy a Munkásbiztosító Intézet a város telkét szemelte ki székházának kibővítésére. Vájjon ugyanilyen olcsón úszta volna-e meg a Mun­kásbiztosító ezt a telekszerzést akkor is, ha történe­tesen a szomszédságában nem a jószívű fővárosnak, hanem egy, a helyzetet jól kihasználni tudó magán- tulajdonosnak, vagy vállalatnak az ingatlana terül el? Kötve hisszük. FRITSCH és TÄRSA Cégtulajdonos FRITSCH EMIL (1904. óta) bádogos-, vízvezeték,- légszesz,- csatornázás- és egészségügyi műszaki vállalat BUDAPEST, II. KÉR., MARGIT-KÖRÚT 11. SZ. Telefon: Aut. 535—50. M. kir. postaiak, pénzt..sz. 49,096. Alapította : TABERMANN GUSZTÁV 1872-ben. BRTJNDI JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára BUDAPEST, VII., PÉTERFFY SÁNDOR-U. 34. Telefon : J. 315-19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gáz, derítő-telepek, városok vízmüvei, városok csatornái. SCHÖNDORFER JENŐ MÉRNÖK, KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVE­ZETÉKI ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. pp F) f r v/ /udvari fénFké­/ I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM flilrlan ne Rroarlan a legtökéletesebb mügrafitos kenö- Uliuay Co Uicauay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél’ és autóüzemnél használatban. Ärrn-Tnr» Arm Cnolit amerikai formálható azbeszt fedő­ül l»U I UJ>, HlbU Ocdlll, és szigetelő anyagok, 10 — 30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Vezérkép- M fl«n WQtl/irfcf* Budapest, IV., Ferenc viselet: l\llll fJCIllUUl József-rakpart 18. sz. Alapítási év : 1892. Sürgönyeim: KUNSHIP. Telefon: József 361—23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom