Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-11 / 19. szám
XXII. évfolyam. 1927. május 11. 19. szám. megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ........ . 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.000 korona. ______Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. V1RÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. E£a Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József US—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Budapestről beszélt Bethlen István miniszterelnök a nemzetgyűlésen és annyi jóakarót árult el, annyit ígért, hogy az meglephet mindenkit, aki ismeri a kormány múltját Budapesttel szemben. A kormány és „a bűnös város“ viszonya egészen különös viszony volt idáig, Bethlenék nem igen vettek tudomást arról, hogy van Magyarországnak egy Budapest nevű városa is és ha esetleg mégis meglátták Budapestet, ágy ez csak olyankor történt, amikor a főváros rovására magasztalták a vidéket és a vidék javára megadóztatták Budapestet. Mert a fejős tehénen kívül egyéb szerepet nem kapott Budapest a kormány koncepciójában egész a mai napokig. Azaz ... egyszer, egyetlenegyszer mégis érdeklődött egy kissé Bethlen István Budapest iránt is. Rövid ideig, néhány napig csupán, de észrevette mégis, hogy van valahol egy ilyen nevű város. Az oka ennek az volt, hogy választásokra készült az ország és benne Budapest is és az ilyen választásoknál nem árt „főzni4 azt a várost, amely több mint két tucat kerületet jelent a törvényhozásban. Akkor — egy pillanatra — meglátta Bethlen a fővárost és most megint az történt, hogy Budapestről beszélt. Timeo Danaos ... Bethlen ígért minden jót és szépet, megnyitotta állmaink zsilipjét és elénk varázsolta Nagy-Budapest képét, amely, mint valami délibáb, biztatott bennünket réges- régen, de aztán eltűnt, szertefoszlott. Most újból megjelent a ködkép előttünk, ott vibrált Bethlen beszédében és boldogan néztük, mert egészen olyannak hatott, mint a valóság. Mi az: lehetséges, hogy a kormány megérti végre Budapestet, szereti és tenni is akar Budapestért, nemcsak elvenni Budapesttől!!... Valljuk be: nem bízunk az ígéretekben. Nem szoktatott Bethlen István kormánya ahhoz bennünket, hogy valami olyant is várjunk tőle, ami kellemes, ami biztató reménység, ha most mégis azt kell látnunk, hogy olyan arccal fordulnak felénk, amely szeretet és megértést mutat, nem nagyon tudunk hinni ennek. Gyanús szaga van annak, amikor a kormány szereti a fővárost és ígéretekkel jelentkezik. A kormány akar valamit, úgy érezzük. Az új fővárosi törvény hamarosan meglesz és ennek nyomán, mint hírlik, még ebben az évben, de legkésőbb a tavasz legelején választások lesznek. A kormány elhatározta, hogy beveszi Budapestnek eddig megvívhatatlan várát és most úgy látszik, új ostromra indul. Eddig éheztetéssel és bombázással próbálkozott, - eredménytelenül. Budapest dacos, szilárd falai minden ostromot visszavertek és most Bethlen István, a nagyszerű hadvezér új taktikát kezd, barátként közeledik hozzánk. Ügy tesz, mint annakidején Szulejmann császár, azzal jön, hogy segítséget hoz és megment bennünket és majd csak a fekete levesnél fogjuk megtudni, hogy elfoglalta azt a büszke várat, amely ellen hiába próbálkozott meg mindenféle tüzes rohammal. Ügy érezzük most már, hogy egészen bizonyosak azok a hírek, amelyek új választásokról beszélnek. Mert az a sok jó, ajjiellyel Bethlen Budapestet biztatta, egészen valószínütlenül hangzik. Bródy Ernő, akinek a beszéde adta meg Bethlennek az alkalmat arra,^ hogy ezt a kortesbeszédet elmondja, nem számított arra, hogy ekkora sikere lesz szerény kérelmeinek s hogy a kormányelnök többet ígér, mint amennyit kérnek tőle. A vidéki választásoknál a jelöit megígért mindent: új hidat, vasútat, postát és adóleszállítást. Bethlen a vidékkel törődött csak idáig, ott tanulta a kortéziát: adott ennélfogva egy vidéki, minden jóval megterhelt pogrammot Budapestnek, amely méltán cl vakíthatná a magyar fővárost, ha — nem ismerné már sok év óta azt a kormányt, azt a farkast, amely most báránybőrbe öltözve közeledik hozzá. De Budapest tudja, hogy a kéz a Jákobé, a hang azonban az Ézsau hangja és A parlament múlt heti ülésén, a miniszterelnöki költségvetés tárgyalása során. Bethlen István gróf miniszterelnök több nagyfontosságú és a főváros jövő kialakulására rendkívüli jelentőségű kijelentést tett, amelyek város- fejlesztési szempontból is megérdemelt feltűnést keltettek. Bródy Ernő felszólalása késztette a miniszterelnököt arra, hogy kifejtse a maga és a kormány álláspontját a Közmunkatanács jövőbeni működési köre, az übuda-Hungária-úti és a Borárostéri Dunahíd megépítése, a Margit-sziget jövője, valamint a pályaudvarok kihelyezése kérdésében. A Közmunkatanácsot illetőleg kijelentette a miniszterelnök, hogy maga is azon a nézeten van, hogy azt fenn kell tartani, sőt hatáskörét nemcsak a fővárosra, hanem az ország egész területére is ki kell terjeszteni. Bejelentette a miniszterelnök, hogy ez nemcsak terv, hanem befejezett elhatározás, amennyiben a kormány az erre vonatkozó törvény- tervezetet teljesen elkészítette s legközelebb javaslat formájában a parlament elé terjeszti. A két új dunai híd ügye szintén a megvalósítás stádiumában van. A kormány beruházó programmjában már előkészüA Független Budapest kezdetétől fogva Kellő részletességgel foglalkozott az autóbuszkérdés megoldásának sűrűn változó fejleményeivel. Nem mulasztottunk el egyetlenegy alkalmat sem annak hangsúlyozására, hogy ennek a kérdésnek a megoldásánál elsősorban kell figyelembe v|iini a hazai ipart s lehetőleg kerülni kell, hogy az, autóbusz- üzem fejlesztése címén súlyos száz millitffdok vándoroljanak ki külföldre. Ezt az álláspontunkat most is hangsúlyozzuk, annál is inkább, mert ezúttal olyan eseti ői kell számot adnunk, amely részben egyezik ugyan ezzel az álláspontunkkal, de a kivitelezés tervénél merőben közérdekcilenes tendenciát látunk. Mint ismeretes, az autóbuszüzem anjiak idején, amikor az üzem fejlesztését elhatározták, megállapodást kötött több külföldi gyárral próbhautóbuszok ideszállítására. Eleinte a gyárak hallani sem akartak a kocsik próbaként való üzembeállításáról, hanem egy-egy autóbuszt fix összegért akartak eladni a fővárosnak. Till Antal vezérigazgatónak sikerült azután úgy megállapodnia a gyárakkal, hogy a próbatudja, mit várhat ettől a kéztől és ettől a hangtól, amely a lencsés tál mitologikus történetét akarja megismételtetni velünk. Nem: Budapest nem eladó egy tál lencséért. letek történtek a hidak megépítésére, úgy szintén a másik nagyjelentőségű városfejlesztési terv megvalósítására: a Keleti és a Nyugati pályaudvarok kitelepítésére. Két millió pengőt fordít a kormány azoknak a vasútvonalaknak a kihelyezésére, amelyek jelenleg a főváros területét ketté szelik s megakadályozzák a város fejlődését. A vasútvonalak kihelyezésének munkálatai még ebben az évben megkezdődnek. Bővebben a miniszterelnök nem óhajtott ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert félőnek tartja, hogy bővebb információi nyomán a telekspekulánsok igyekeznének kihasználni a kedvező helyzetet. A Margit-sziget sorsával kapcsolatosan a miniszterelnök rámutatott arra, hogy a fővárosi pénzalap milyen nagy szolgálatot tett a köznek az által, hogy a. szigetet megváltotta. A Közmunkatanács nagyszabású, költséges beruházásokat vett tervbe a szigeten, amelyek egyelőre természetesen nem teszik lehetővé a belépődíjak elengedését, vagy mérséklését. A miniszterelnök beszédének nyomán minden reményünk megvan arra, hogy a főváros érdekében végre az állam Js tesz valamit, felismerve azt a kötelességét, hogy áldozatok árán is elő kell mozdítani Budapest világvárosi fejlődését. A két új híd építésé s a pályaudvarok kihelyezésé, ami a miniszterelnök szavai szerint küszöbön áll, hosszú idők után első lépés lesz Nagy-Budapest megteremtése felé. autóbuszokat napi 500—500 korona bér ellenében bocsátották a főváros rendelkezésére, oly ' feltétellel, hogy ha a próbaidő lejárta után a város az autóbuszokat megvásárolná, az addig kifizetett bérösszegeket beszámítják az egyes autóbuszok vételárába, így történt, hogy a Laurin-Klenient autóbusz próbaideje oly sokáig tartott, hogy a napi bérleti díjak fedezték a kocsi vételárát s így az ingyen? a főváros tulajdonába került. A többi tíz autóbusz után mintegy másfél milliárdnyi bérösszeget fizetett ki a főváros. Most, hogy a próbaidő hivatalosan lejárt s a szakértő bizottságok alaposan tanulmányozták az egyes típusok teljesítőképességét, dönteni kellett arra vonatkozóan is, mi történjék a próbakocsikkal? Megvegye-e a főváros a kocsikat, vagy pedig visszaküldje a gyáraknak? Az üzem igazgatósága, — mint annak idején közöltük, — előterjesztéssel foidult a tanácshoz s annak útján a közlekedésiig} i bizottság hoz s azt kérte, hogy a város vegye meg az összes Nagy-Budapest megvalósítását Ígéri gróf Bethlen István miniszterelnök. Megépítik a két új dunai hidat és a pályaudvarokat kitelepítik. — A miniszterelnök parlamenti beszédében biztosította a főváros nagyarányú fejlődéséi. — Országos hatáskört kap a Közmunkák Tanácsa. A kormány a Máv. gépgyár 70 NAG. kocsiját akarja rákényszeríteni a fővárosra. A belügyminiszter nem járul hozzá a próbaautóbuszok megvásárlásához. — A főváros közgyűlése tiltakozik a kormány beavatkozása ellen. egmodernebb gyógy- ítézet sebészi és bei- etegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyVAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, napMagánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. és légfürdők.
