Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-24 / 8. szám

1926. február 24. Független Budapest 5 Budapesten minden tizedik ember tüdőbajos. Dr. Végh János tiszti főorvos javaslatai. — Hogy lehetne Budapestet egészséges várossá tenni. Lapunk múlt heti számában közöltük dr. Végh János tiszti főorvos legújabb félévi jelentésének számszerű adatait az 1925. év közegészségügyi állapotairól. Megírtuk, hogy közegészségügyi szem­pontból a jelentés kedvezőnek mondja a lefolyt évet, mert a- születések, emelkedésén és a halálozások csökkenésén kívül a fertőző betegségek száma is jelentékenyen esett az előző évhez viszonyítva. A fertőző betegek 15 százaléka a szomszédos községekből került be a fővárosba, ami annak következménye, hogy a vidéki községek még ma sincsenek ellátva hevenyfertőző kórházakkal. A legtöbb fertőző beteget Budafokról, Csepelről, Kis­pestről, Pesterzsébetről, Pestszentlőrincről és Tápió- szeléről szállították ide. A gümökór, mint a legpusztítóbb népbetegség, az elmúlt félévben is bőven szedte áldozatait, amennyiben 1925. második felében 1196 giimökóros halottja volt a fővárosnak. A tiszti főorvos Budapesten 59S0 nyílt és 89,700 zárt tiidöbajost tart nyilván, tehát a főváros minden tizedik polgára, sajnos, tiidö- vészben szenved. A főorvos jelentésében rámutat arra, hogy a köz- egészségügy javulása csak különféle népjóléti és szociális intézmények létesítése útján érhető el. Mindenekelőtt a lakáshiány gyökeres megszüntetésé­nek kérdését kell megoldani s ezért azt javasolja, hogy törvényhozási úton kötelezzék a nagy gyára­kat és' vállalatokat, hogy a náluk dolgozó munkáso­kat megfelelő lakásokban helyezzék cl. A munkás­lakások mellett a köztisztviselők lakáskérdését is meg kellene oldani, amit a tiszti főorvos részint tisztviselői kertváros létesítésével, részint a régi házak padlásainak lakásokká való átalakításával tart végrehajthatóknak. A főorvos jelentése javasolja, hogy alakuljanak lakásbizottságok, amelyeknek kötelességük lenne a szegények odúit és> a túlzsúfolt lakásokat felkutatni, a sínylődőket, a tehetetleneket és a betegeket a társadalom és a ható­ság közbenjöttével anyagilag és erkölcsileg támo­gatni. A nyomorgókat, a sínyíődőket ingyenes ápoló­nőkhöz, takarítónőkhöz ési a lehetőség szerint ingye­nes koszthoz akarja juttatni és kívánatosnak tartja az ingyenes ápolónői irodák felállítását. A lakáskérdéssel kapcsolatban rámutat a jelentés arra, hogy a budapesti lakások nagy része féreggel van tele. Miután a gümőkórt nagy mértékben a legyek, a kütegesi hagymázt a ruhatetvek, a többi fertőző betegségeket pedig nagyrészt a lakásokban található bolhák és poloskák terjesztik, kívánatosnak tartja e férgek pusztítására vonatkozólag az intézkedések sürgős megtételét. Javasolja, hogy a főváros létesítsen egy lakástisztogató intézetet, amely a lakások tisztogatását részben teljesen díj­talanul, részben pedig méltányos díjazás mellett esz­közölné. Megváltozott a hangulat az üzemekkel szemben. Tizenhárom hónap múlt el azóta, hogy az üzem­felülvizsgáló bizottság a főváros vállalatainak és üzemeinek revízióját megkezdte és csak most követ­kezik el az az idő, amikor a törvényhatósági bizott­ság ennek a revíziós munkának az eredményét érde­mileg is megtárgyalhatja. Az albizottságokban már megvitatták ugyan az egyes kisebb üzemek sorsát az üzemfelülvizsgáló bizottság javaslataival kapcsolatban, de a döntő szó mindenesetre a közgyűlésé lesz és előreláthatóan többnapos tárgyalásra lesz szükség, amíg a törvény- hatósági bizottság plénuma döntő határozatot hoz az egyes üzemek sorsa fölött. Érdekes, hogy míg az üzemek revíziója meg nem kezdődött, úton, útfélen hangosan követelték számos városi üzem megszüntetését vagy beolvasztását, -- amit azután a revíziós bizottság részben javaslatba is hozott, — de most, az albizottságok mostani tár­gyalásai folyamán kivétel nélkül fenn akarják tartani ezeket a ha­lálraítélt kisebb üzemeket és vállalatokat. így történt ez legutóbb a ruha- és cipőüzemmel is, a javító műhellyel, úgyszintén a városházi gondnoki hivatallal, a gazdasági hivatallal és az anyagszertár­ral is, amely intézményeknek egybeolvasztását ja­vasolta jelentésében az üzemvizsgáló bizottság. A bizottságok, ezzel szemben, az intézmények mai formájában való önálló fenntartása mellett foglaltak állást s ilyen értelmű előterjesztést tesznek annak idején az illetékes szakbizottságoknak és a közgyű­lésnek. A főváros közgyűlése különben március második felében foglalkozik az üzemreviziós bizottság jelen­tésének egész komplexumával. Előzőleg a pénzügyi bizottság elé kerül a terjedelmes anyag, amelynek letárgyalása előreláthatóan hosszú vitára ad alkal­mat. Á demokratikus blokk máris megtette előkészü­leteit az üzemfelülvizsgáló bizottság jelentésének letárgyalására s azért a blokk polgári pártjai egy A népegészségügy javítása érdekében ingyenes iiirdök és mosókonyhák létesítését tartja kívánatosnak s ezek megvalósítása érdekében kerületenkint 1—2 gyárat kellene felszólí­tani, hogy fürdő, mosókonyha és ruhaszárító célokra 3—4 helyiséget bocsássanak a hatóságok rendelke­zésére. A meleg vizet a tiszti főorvos szerint a gyárak elhasznált vize és gőze szolgáltatná. A fürdők felügyeletével és vezetésével rokkant katonákat és hadiözvegyeket akar a tiszti főorvos' megbízni, hogy így csekély összegért juttassa a szegény népet fürdő­höz és tiszta ruhához. A továbbiakban a főváros levegőjével foglalkozik a főorvos jelentése s megállapítja, hogy a gyárak és ipartelepek fiis'tje és a szőnyegek porolásából kiáradó por súlyosan megfertőzi a város levegőjét. Megengedhetetlennek tartja, hogy szőnyegek porolásával bárki kénye-kedvére beszennyezhesse a főváros levegőjét s közgyűlési határozattal kívánja kimondatni, hogy a város belterületén szőnyegeket csak porszívóval legyen szabad portalanítani, akik pedig porszívó­gépet nem tudnak vásárolni, azok a porolást a város külső területén köteleztessenek elvégezni. A főváros levegőjének türhetővé tétele érdekében múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy a iöváros gyárnegyedét a Váci-út környékéről a Duna alsó folyása mellé, Kelenföldre, Lágymá­nyosra, vagy az úgynevezett kereskedelmi ki­kötök környékére telepítsék át. Miután az áttelepítés sem azonnal, sem a közel­jövőben nem lehetséges, indítványozza a főorvos, hogy a Duna felső folyása mellé újabb gyárak, ipar­telepek létesítésére ne adjanak engedélyt. A gyár- és iparegészségügy érdekében követeli, hogy minden gyárat kötelezzenek saját kutak és víz­vezeték építésére. A munkások részére megfelelő mosdóhelyiségek, zuhanyfürdők, pihenőtermek, öltözőszobák létesítését követeli a főorvos. Megszüntetendőnek kívánja azokat a szociális és közegészségügyi szempontból hátrá­nyos állapotokat, hogy a munkások a gyárudvaron, vagy a gyár előtti tereken fogyasszák el ételeiket s szükségesnek tartja megfelelő gyári étkezési helyi­ségek felállítását. Gondoskodni kell a gyári munká­sok egészségéről s fel kell világosítani őket az iparukkal összefüggő egészségi ártalmakról. Ezt felvilágosító tanfolyamok útján akarja a tiszti főorvos elvégezni. Az anya- és csecsemővédelem érdekében új szülő­házak, szülő-otthonok, bölcsődék felállítását javasolja, különösen a munkásnegyedekben volna kívánatos számos bölcsőde létesítése. Szabályrendeletileg kí­vánja rendezni a szoptatósdajkák hatósági orvosi ellenőrizését. Szükségesnek tártja továbbá a főorvos:, hogy az V. kerületi Népház mintájára minden kerü­letben 1—1 Népházat építsenek. 15 tagból álló ad hoc bizottságot küldtek ki a jelen­tés tanulmányozására s szükség esetén az üzemek helyszínen történő megtekintésére. A szociáldemok­rata párt a polgári pártoktól különállóan végzi az íizemrevizióval kapcsolatos tanulmányait, álláspont­ját azonban a polgári pártokkal összhangba fogja hozni. Újabb harcok az autófaxi-rendszámokért. Nem hozott megnyugvást a kereskedelmi miniszter döntése. — A tanács most már tető alá akarja hozni ezt a kérdést, A valóságos tengeri kígyóvá nőtt autótaxi-kérdés újabb forduló ponthoz érkezett. Már több alkalom­mal beszámoltunk az autótaxi-engedélyek körül folyó ádáz harcokról, amelyek elkeseredett küzdelemmé fajultak egyesek részéről. Most, úgylátszik, egy újabb fejezete kezdődik ennek az örökös háborúságnak, ismeretes, hogy a közlekedésügyi bizottság körülbelül két hónappal ezelőtt 120 új autótaxirendszám kiadására adott engedélyt, amelynek felét az autótaxi-vállalat, másik felét a bérkocsisok és bérautófuvarozók kapták A két utóbbi érdekeltség sehogy sem volt megelégedve a bizottság határozatával, egyrészt mert kevésnek tartotta a nekik juttatott rendszámot, másrészt mert igazságtalannak tartották, hogy a nagytőkét szimbo­lizáló autótaxi-vállalat is ugyanannyi új rendszámot kapott. A bérkocsisok és bérautófuvarozók ennél­fogva megfellebbezték a főváros határozatát^ a keres­kedelmi miniszterhez, és ebben a fellebbezésben azt kérték, hogy a miniszter juttassa nekik mind a 120 engedélyezett rendszámot. Két hónap telt el a fellebbezés benyújtása óta, de ezalatt az idő alatt az engedélyezett 120 bérautóból egy sem került ki az utcára, mert a fellebbezés el­intézéséig sem a bérkocsisok, sem az autótaxi-válla­lat nem volt hajlandó az autók beszerzéséről gon­doskodni, s így Rövidesen a plenum előtt lesz az üzemreviziós bizott­ság jelentése. a közönség látta kárát a közlekedésügyi vállala­tok harcának. A kereskedelmi miniszter végül 3 nappal ezelőtt döntött a bérkocsisok fellebbezése ügyében, s azt minden pontjában elutasította. A minilszter is csupán 60 rendszámot engedélye­zett a bérkocsisoknak és bérautósoknak együttvéve, azonkívül kötelezte őket, hogy az új taxikat kizárólag hazai gyáraknál szerez­zék be. A bérkocsisok elkeseredését a kereskedelmi mi­niszter elutasító végzése a végsőkig fokozta, s az ipartársulat tagjai erővel azt követelik az elnökség­től, hogy az összes bérkocsisok rendezzenek, lovaikkal együtt, tüntető felvonulást a városháza és a mi­nisztérium elé, s ily módon kíséreljék meg velük szemben méltá- nyosabb elbánásra bírni a hatóságokat. Mindenesetre érdekes látvány lenne a 600 konflis libasoros felvo­nulása a főváros utcáin, de nem hisszük, hogy erre sor kerüljön, mert értesüléseink szerint a főváros most már komolyan és végérvényesen meg akarja szüntetni az autótaxi-ügyben évek óta folyó áldat­lan harcot s hajlandó méltányos alapon likvidálni ezt az ügyet. A tanácsnak ugyan az az álláspontja, hogy mind­addig, amíg a most engedélyezett 120 autótaxi for­galomba nem kerül s nyilvánvalóvá nem válik, vájjon a közérdek szempontjából szükséges-e még további engedélyek kiadása, újabb autótaxi-rendszá- mokat nem ad ki: elvben azonban hajlandó hozzá­járulni ahhoz, hogy a konflisok végkép eltűnjenek Budapest aszfaltjáról s helyettük fokozatosan, a szükséghez mérten, autótaxik kerüljenek forgalomba. A legközelebbi közlekedésügyi bizottsági ülésen a tanács javaslattal lép elő, amelyben megállapíttatni kívánja azt a kulcsot, amelynek arányában a meg­szűnő bérkocsik helyébe a taxirendszámok kiadásra kerülnek. A tanács a bérkocsisoknak, a bérautófuva­rozóknak, az autótaxi-vállalatnak és a rokkant katona­tisztek szövetségének akarja az új rendszámokat juttatni, még pedig olyképen, hogy a bérkocsisok kapják a rendszámok nagyobbik részét. A Bristol-szálíó Abbáziában teljes szállodai, éttei mi és kávéházi üzemével együtt részvény- társasággá alakul át. A részvények egy részét a nagyközönség körében óhajtja elhelyezni, oly­képen, hogy minden egyes részvényvásárlónak egy — a társaság által kibocsátandó — élvezeti jegyet is ad, melynek alapján az. ül®tő részvényes 20 éven áf minden évben a társaság tulajdonát képező abháziul Bristol- szállóban 14 napi ingye­nes szobát kap. Tehát míg részvénye alapján az ingatlannak résztulajdonosává válik és az üzemek jövedel­mében évente részvényosztalék formájában ré­szesedik. addig az élvezeti jegye alapján a tár­saság alapszabályaiban biztosított természetbeni kedvezményt élvezi húsz éven át. Egy részvény és élvezeti jegy ára 3,200,000 korona. A részvények és élvezeti jegyek bemuta­tóra szólnak s bárkire átruházhatók, éppúgy, mint az egyes természetbeni kedvezményt je­lentő évi szelvények is. A Bristol-szálló, mely egyike Abbázia legna­gyobb és legszebb szállodáinak, a gyógypark mellett, a kikötőtől és fürdőtől két percnyire fekszik. A szobák utcára nyílók, legnagyobbrészt erkélyes, szép, kétágyas szobák, melyeket a részvényesek egy élvezeti jegy alap­ján is másod- vagy ftar- madmagukkal igénybe vehetnek. Amennyiben ezen rendkívüli kamatozást nyújtó és biztos tőkebefektetést jelentő részvényből vásárolni óhajt, forduljon a budapesti kép­viselethez: Szervita-tér 5, félemelet. Л1111! 111111111II11 ......IIIIIIIIIUIII......... \ B udapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = Kapható mindenütt! Telefon: József 112 59. r Я11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 в CZIGLER JÁNOS VÖRÖSRÉZÁRU- ÉS VEGYIPARI GÉPGYÁROS Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösrézedények és készülékek készítése és ónozása. Aluminium-heggesztés BUDAPEST, VIII. KÉR., KOSZORÚ-UTCA 12. SZ. Telefon : József 68-24,

Next

/
Oldalképek
Tartalom