Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-16 / 24. szám

1926. június 16. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosod a tisztít к i f о gásta I an ul ";’mivI1&.L“‘23. vii;; to. Gallina Frigyes lakásépítési tervezete. Nyereínénykötvénykibocsátási tervezet lakásépítési célokra. — Általános tetszéssel fogadták a tervezetet. a közmunkához, mert ilyenkor a protekciós vállal­kozó megfelelő konkurrencia hiányában többet kér­het és kaphat, mint amennyi a munkáért megilletné. A középítési ügyosztály ellen elhangzott panaszok azonban, mint már cikkünk elején is előrebocsá- tottuk, csak a múltra vonatkoznak. A Független Budapest hetekkel ezelőtt jelentette azt az érdekes eredeti-»tervet, hogy a főváros nyere­ménykötvények kibocsátásával igyekszik a lakás­ínségen enyhíteni. Az' érdekes tervezet most érett meg annyira, hogy a nyilvánosság és az illetékes fórumok elé kerüljön. A tervnek kigondolója és el­készítője Gallina Frigyes főjegyző, a szociálpolitikai ügyosztály helyettes "vezetője, aki hónapokon át tár­gyalt pénzügyi és egyéb szakértőkkel úgy, hogy a nyilvánosságra hozott nyereménykölcsön-tervezet teljesen megalapozott, szilárd bázisokra épült. Bizo­nyosra vehető, hogy a megérdemelt siker és a nagy szociális eredmény nem is fog elmaradni. Az előterjesztés-, amellyel a tanács a lakás-nyére- ménykólcsön tervezetet kíséri, rámutat a mai súlyos lakásviszonyokra és adatokkal mutatja ki, hogy a iőváros pillanatnyi lakásszükséglete legalább 10,000 lakásra tehető. Az állam és a főváros- szűk anyagi lehetőségei kizárják, hogy ezt a nagy lakásmennyiséget az arra hivatott hatóságok megépítsék, viszont a kötött gaz­dálkodás miatt a magán építőtevékenység megindu­lására sem lehet ez idő szerint számítani. Tervbe vette ugyan a főváros, hogy a 20 millió dolláros be­ruházási kölcsönből újabb lakásépítkezéseket hajt végre, azonban ennek keresztülvitele is, a jelek sze­rint, akadályokba fog ütközni, mert egyesek kijelen­tései szerint a beruházási kölcsönt csak rentábilis beruházások céljára engedik majd felhasználni. Ilyen körülmények között a főváros örömmel fo­gadta Gallina Frigyes főjegyző kitűnő nyeremény­kötvény-tervezetét, amelynek kivitele révén többszáz lakás felépítése lenne lehetséges. A tervezet maga a következőket tartalmazza: Kibocsátandó voi.ua 450,000. kamatszelvény nélküli nyereménykötvény 400,000 koronájával, amely 10 havi 40.000 koronás részletben lenne fizethető. A kötvé­nyek közül, nem mint az osztálysorsjátéknál, minden második, vagy mint a most divatos tárgysorsolások­nál, minden 6—7000-ik sorsjegy nyerne, hanem minden egyes nyereménykötvény nyerne, még pedig vagy házat, vagy lakást, vagy pedig leg­amwwwwwww я mmummmmmmm rosszabb esetben a 400,000 koronás vételár helyett 500,000 koronát. Az összes sorsjegyek eladásából ISO milliard folv- nék be, amelyből levonva az eladási jutalékot, reklá­mot és rezsi-költségeket, 130 milliárd maradna tisztán a lakásépítési akció rendelkezésére. A 130 milliárdból, a terv szerint, a főváros által adott telkeken, egyenkint 15 milliárdos költséggel, 6 bérház épülne 75—75 lakással. Ez a 6 bérház a kötvények visszaváltásának befeje­zése után a fővárosi tulajdonába menne át. A fenn­maradó 40 milliárdból épülne 5—5 milliárd költséggel 2 bérház, egyenkint 25 lakással, 40 darab családiház, egyenkint fél­milliárdos költséggel éts egy 25 öröklakásból álló bérház 5 milliárd költséggel, Marad még ezek után 5 milliárd, amelyet tatarozási alapként kezelnének, hogy a kötvények visszaváltásá­nak befejezésiéig a házakat jókarban lehessen tartani. Az első huzási ciklus alatt kisorsolnának két bér­házat. a 40 családi házat, a 25 öröklakást, azonkívül a 6 nagy bérházban lévő 450 lakást egy évi lakbér- mentességgel és 5 évi szerződéssel. Á megmaradt kötvények kisorlása a további években a 6 bérház jövedeleméből történnék. Alapul vették a befektetett tőke 5%-os hozadékát, ami a 90 milliárdért épült bét- j házaknál 4-5 milliárdot tenne ki. Ebből evente 3 milliárdot kívánnak, a tervezet szerint, félretenni a kötvény-visszaváltási alapra, míg a fennmaradó más­fél milliárdból évente 1,392 kötvényt váltanának vissza 500,000- töl 100 millióig terjedő nyereményekkel. A 25-ik, esetleg a 30-ik évben a visszamaradt összes kötvényeket 500,000 koronájával váltaná vissza a főváros. A nagyszerű terv előreláthatóan egyhangú helyes­lésre fog találni az illetékes bizottságokban és meg­valósításával nemcsak a közönség járna jól, de a főváros is, mert 90 milliárd értékű ingatlan birtokába jutna — ingyen. Az elmúlt uralom hibáit most reparálgatják a középítési ügyosztályok. Új szellem az ügyosztályokban. — Panaszok az elmúlt rezsim ellen. A középítési ügyosztályban kezd helyre állani a normális rend, mióta a polgármester Solty Lajos és Kabdebo Gyula műszaki főtanácsosokat bízta meg az ügyek vezetésével. A múltra vonatkozóan azon­ban még mindig érkeznek- panaszok, amelyekből ki­világlik, milyen rendszer folyt a gazdátlan ügyosz­tályban és hogyan szolgálta a közérdeket a hivatal ritkán látott beteg vezetője. Panaszos levelek egész halmaza érkezik, amelyek klasszikus eseteket mon­danak el és konkrét példákra hivatkozva derítik fel a középítési ügyosztályban lefolyt dolgokat. A legérdekesebb esetek természetesen a közmun­kák vállalatba adása körül történtek. Számtalan esetben sok száz milliós, sőt több milliárdos köz­munkát nyilvános versenytárgyalás mellőzésével, egyszerűen néhány nagyobb vállalkozó ajánlatté­telre való felszólításával adtak vállalatba, meg sem kísérelve azt, hogy ugyanazt a munkát nyilvános árlejtés útján, az egész szakma bevonásával, eset­leg olcsóbban végeztessék el. Nemrégen még az összes nagyobb munkákat ilyen zártkörű versenytárgyalás útján adták ki és csak az apró, 50—100 milliós közmunka került nyilvános kiírásra. Így történt a csepeli kikötő épí­tésénél szükséges portáldaru szállításánál, amelyet három és fél milliárdért adtak zártkörű versenytár­gyaláson vállalatba, hasonlóképen a csatornaszi- vattyú-telep sok milliárdos gépberendezéseinek be­szerzésénél és az iszapkamra 2 milliárdos költség­gel járó átalakításánál. Annak idején azzal védekez­tek a főváros urai, hogy az ilyen nagy munkákat csak megbízható nagy cégekkel lehet elvégez­tetni _____ és miután abból kevés van, így elegendőnek tartot­ták a szűkkörű versenytárgyalást. A múlt vezető­a vezető világmárka. Map FIIT Autóid Részvénytársaság Eladási osztály és központi iroda: IV., Váci-utca 12. Telefon: 124-53 és 150-76 ség számlájának terhére írandó, hogy a Rákospatak szabályozását, amelynek költségeire 120 'milliárdot irányoztak elő, saját rezsijében végezteti el a fő­város és ebből a nagyszabású, hosszú időre terjedő munkából teljesen kizárta a magánvállalkozást. Sók esetben megtették a középítési ügyosztályon azt is, hogy nagyobb közmunkákat részletekre osztottak és 10—15 részletben osztották ki szűkkörű verseny- tárgyalás során a kiszemelt vállalkozóknak. Ami a kislakási-építkezéseket illeti, azok közül ugyancsak tapasztalható az elmúlt rendszer köny- nyelműségének következménye. Emlékezetes, hogy a közelmúltban, amikor versenytárgyalásokat hir­dettek kislakásos bérházak építésére, a beérkezett ajánlatok között 2—300 százalékos árdifferenciák voltak. Nyilvánvaló volt, hogy sem a túlolcsó, sem a túldrága ajánlatok nem lehetnek reálisak és ezt megállapították azok a szakértők is, akiknek állás­pontja később beigazolódott. A munkákat annak idején az ügyosztály javaslatára mégis mindig a legolcsóbb ajánlattevőknek adták ki, akiknek leg­nagyobb része a szakmában teljesen ismeretlen volt. Ezzel a városházán nem törődtek, mert azt han­goztatták, hogy takarékosságra van szükség és min­den munkát annak kell adni, aki azt a legolcsóbban vállalja. A bérház-építési munkák már javában foly­nak és most, hogy a munka fele körülbelül elkészült, egymásután jönnek az ,,olcsó“ vállalkozók és kije­lentik, hogy képtelenek a munkát folytatni az elvállalt összegért. A tanács mindennap újabb és újabb 100 milliós póthiteleket engedélyez az építkezésekre és utal ki pótmunkák címén a vállalkozóknak. A végén azután mindenesetre a főváros fizet rá, amely drága pénzen ismeretlen, kevéssé megbízható vállalkozókkal dolgoztatott és mellőzte azokat a régi, megbízható cégeket, melyek évek óta pontos szállítói voltak a városnak. Sok a panasz a miatt is — amiről különben már egyízben írtunk —, hogy a főváros által megbízott vállalkozók egy része a munkát albérletbe adja és olcsóbban végezteti el, mint amennyit a város­nak számláz. Ez természetesen csak akkor fordul elő, ha valaki zártkörű versenytárgyalás útján jut A napokban beállott személyi változások egyúttal rendszerváltozást is jelentenek ebben a hivatalban, ahol ezentúl nem egyéni, hanem elsősorban köz­érdekek fognak uralkodni, közérdek alatt értve nem­csak a főváros, hanem az iparosság egyetemes érdekeit is. Interpellációk és indítványok a pénteki közgyűlésen. Ripka főpolgármester július 1-ig le akarja tárgyal­tain! a költségvetést, — Heteiikint négy közgyűlési napja lesz a törvényhatósági bizottságnak. A törvényhatósági bizottság közgyűlése, kétszeri elhalasztás után, ma, szerdán délután kezdi meg a költségvetés és az azzal kapcsolatos kérdések tár­gyalását. Miután a pénzügyi bizottság 10 napon át tárgyalta a költégvetést, előreláthatóan a közgyűlési vita sem fog rövidebb ideig tartani. Ripka Ferenc főpolgármester úgy intézkedett, hogy a vita mi­előbbi befejezése végett a közgyűlés a költségvetés letárgyalásáig heten- kint négyszer tartson ülést. Ezen a héten szerdán, csütörtökön és pénteken, a jövő héten kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken, a következőn pedig az ünnep miatt hétfőn, szerdán, csütörtökön és esetleg pénteken fog üléseket tartani a törvényhatósági bizottság. így remény lehet arra, hogy július 1-re vagy 2-ára a költségvetés közgyű­lési vitája befejeződik. A pénteki közgyűlésre többen jegyeztek be inter­pellációkat és indítványokat, még pedig elég nagy számmal. Eddig 15 interpelláció és 2 indítvány szerepel a napi­renden. Az interpellációk nagyrésze még a múlt közgyűlés­ről maradt vissza. Az újak a következők: Kiár Zoltán: Sebő Gusztáv, a VII. kerületi elöl­járóság vezetőjének viselt dolgai tárgyában jegyzett be interpellációt. Petrovácz Gyula: azt követeli interpellációjában, Rogy a tanács hajtsa végre a kegyúri személyzetnek a közgyűlés által már megszavazott fizetésrende­zését. Bolin József: a farkasréti temetőben levő sírbolt- és csontfülke-építkezések ügyét teszi szóvá. Vörös János: azt követeli, hogy a közélelmezési ügyosztály által 1923-ban В-listára helyezett tiszt­viselőket a tanács reaktiválja. Pászty Károly: a bérautófuvarozásra áttért kis­iparosok sérelmeit teszi szóvá. Bíró Dezső: a dunai fürdőzés és strandfürdők léte­sítése ügyében interpellál. . Végül interpellációt jegyzett be Bieber József, aki a Nemzeti Torna Egylet ügyében tett hatósági in­tézkedések ellen emel szót. Az indítványozók sorában van: Holczet Sándor, aki azt javasolja, hogy a lakásokban dolgozó kis­iparosok lakbérét ne az üzletbérek, hanem a lakás­bérek alapján számítsák. Bohn József indítványozza, hogy a közérdekbe való tekintettel a napilapok útján tegyék közhíré, hogy mely napon, mely gyógyszertárak tartanak éjjeli inspekciót. J11111111111111И11111111111111111'4111111111111111 * 11111111111 * II11411111111111111111111' IIII * * 1^ Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme m a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. j Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. = П|11,|||,|И|,11,1111.Ш1Ч11111Ч11.Ч1Ч1Ч11111111111Ч1Ш11111111Ч11ЧЧЧЧ'Ч1"1""""^ ECH KAROLY ÚTÉPÍTŐ- ÉS KÖVEZŐMESTER És vasútépítési vállalkozó Budapest, VII., Thököly-űt 69. Telep : VII., Ilka-utca 4. szám: Eichbaum Mór sírkőgyáros Budapest, V„ Pozsonyi-dt 1-3. Telefon 46—74. Cvklops-, kőfaragó-, márvány-, műkő-, szobrász- stb. munkala- T tok. Művészi kivitelű sírkövek. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egész­ségügyi és légszeszberendtzések vállalata, városi vízművek és szivattyúberende- zések készítése Budapest, V«, Szabadság-tér 5. TELEFON : 6—40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom