Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-17 / 7. szám
2 Független Budapest 1926. február \7. A főváros maga fogja felépítem az új elektromos centrálét. Elutasítják a külföldi ajánlatot, amely rendkívül kedvezőtlen. — Még a mai állapot mellett is sok sok milliárddal többet jövedelmeznek a villamosmüvek, mint amennyit a külföldiek ígérnek. — A tanács elutasító javaslata a bizottságok elé kerül. Az utóbbi hetekben teljesen elterelődött a^közvélemény érdeklődése az elektromos centrálé ügyéről s annak ai ajánlatnak a sorsáról, amelyet egy nagy külföldi tőkecsoport nyújtott be, már hónapokkal ezelőtt, a városházán a centrálé koncessziójáért. Pedig ez idő alatt — információnk szerint — eldőlt a centrálé-ajánlat sorsa s hivatalos helyen is az az álláspont győzedelmeskedett, amelyet a demokratikus pártok már régen hangsúlyoztak s amely abban csúcsosodik ki, hogy a főváros csak akkor jár jól, ha üzemeit a maga kezében tartja meg. Annak idején részletesen ismertette a Független Budapest a szóbanforgó tőkecsoport ajánlatát s nem régen beszámoltunk arról is', hogy illetékes körök már behatóan tárgyalják és tanulmányozzák az ajánlat részleteit. Beavatott helyről úgy informáltak bennünket, hogy a főváros befejezte az ajánlat tanulmányozását és annak eredménye kedvezőtlen az ajánlatot benyújtó tőkecsoportra nézve. A legalaposabb számítások és mérlegelések után ugyanis a főváros képviselői arra a megállapodásra jutottak, hogy a főváros nemcsak morális, hanem anyagi szempontból is összehasonlíthatatlanul kedvezőbb eredményeket mutathat fel úgy a jelenben, mint a jövőben, ha legfontosabb közüzemét, az Elektromos Müveket továbbra is a maga kezelésében tartja s ha saját maga építi meg a terbe vett elektromos centrálét. A főváros képviseletit erről legjobban az Elektromos Müvek idei költségvetése győzte meg, E szerint az idei költségvetés tisztán 40 milliárd többletet jelent a fővárosnak, mint amennyit a tőkecsoport ajánlatában nyújtani kíván. De ezen felül is óriási anyagi előnyt jelent az Elektromos Művek házikezelésben tartása, mert az üzem ingyen látja el a közvilágítást, míg a koncesz- sziót kérő tőkecsoport csak megfelelő díjazás ellenében látná el az utcák és közterületek világítását, ami évente IS milliárd kiadást jelentene a fővárosnak. Ha ezt az összeget levonjuk a társaság által felkínált ellenszolgáltatásokból, úgy kiderül, hogy a főváros az Elektromos Művek bérbeadása esetén csak 98 milliárd koronát kapna ennek az intézménynek óriási jövedelméből szemben a mai 155 milliárddal. A koncessziót kérő tőkecsoport ajánlatát tovább rontja az a körülmény, hogy a társaság még ezt a kevés ellenszolgáltatást is csak az esetben hajlandó érintetlenül nyújtani a fővárosnak. ha az általa épített villamosközpont látná el árammal a villamos vasutak hálózatát s ha a főváros évi 15 millió kilowatt áramot venne igénybe a vízművek részére is. Mondanunk sem kell, hogy ha a villamos' vasutak és a kibővített, elektrifikált vízmüvek áramszükségletét is az Elektromos Művek szolgáltatnák, úgy még a mai 155 milliárdnál is nagyobb jövedelmezősége lenne a főváros által kezelt Elektromos Műveknek. Megállapítható tehát, hogy az Elektromos Művek ma amelyet lapunk más helyén bővebben ismertetünk, I mert ez az új költségvetés megdönthetetlen bizonyí- I téka annak, hogy az Elektromos Művek egyik legjövedelmezőbb vagyontétele a fővárosnak. A tőkecsoport ajánlatának megvitatása során adatokkal bizonyították be a főváros által megbízott pénzügyi szakemberek, hogy j a mai helyzetben 50—60 milliárddal több jövedelme van a fővárosnak az Elektromos Müvek- í bői, mint amennyit a tőkecsoport felkínál. ismeretes ugyanis, hogy a centrálé-koncessziót j igénylő társaság a több évtizedre szóló koncesszió j ellenében anyagi ellenszolgáltatás címén a főváros ; külföldi kölcsöneinek átvállalását, azonkívül 2%-os 1 nyereségrészesedést kínált fel a fővárosnak. A kiil- | földi kölcsönök után járó törlesztés 1931-ig évente j 300.000 font, azaz körülbelül 108 milliárd korona, míg a felajánlott 2%-os részesedés' nem tesz ki többet évi 8 milliárdnál. | A főváros tehát összesen 116 inilliárdot kapna a társaságtól, amellyel szemben az Elektromos Művek idei költség- ! vetése különböző címeken kerek 155 milliárdot szol- | gáltat be a főváros' pénztárába. I 1шш*ттшттт и» ьххмаяам—чм évi 60 milliárddal többet jövedelmeznek a fővárosnak, mint amennyit a külföldi tőkecsoport kínál. Kimutatták a főváros szakértői azt is, hogy az Elektromos Müvek saját erejükből is invesztálni tudják azt az összeget, amelyet az üzem fejlesztése érdekében az ajánlattevő társaság vállal. A tőkecsoport ugyanis ajánlatában azt hangoztatta, hogy az alaptőkén kívül 55 millió aranykoronát fordít a központi áramfejlesztőtelep kiépítésiére. Az Elektromos Müvek, amelyek a megújítási alapra ez évben 58 milliárdot tartalékolnak 10—12 év alatt a maguk erejéből is invesztálni tudják ezt az 55 millió aranykoronát. Mindezeket egybevetve, a főváros képviselői arra az egyhangú megállapodásra jutottak, hogy a főváros semmi körülmények között sem adhatja bérbe az Elektromos Műveket és nem adhat koncessziót magántársaságnak az elektromos centrálé felépítésére. Ellenben javasolni fogják, hogy a tervezett centrálét maga a főváros építse fel, meg pedig előnyös kölcsön felvétele útján, amelynek törlesztését az üzem vállalná magára. A tőkecsoport ajánlata rövidesen az illetékes.' bizottságok elé kerül. mmet Indítványok, interpellációk és válaszok a szerdai közgyűlésen. Ma, szerdán, harmadik folytatólagos közgyűlését tartja a főváros törvényhatósági bizottsága. Ennek a közgyűlésnek már nincs tárgysorozata, csupán a régebben elhangzott interpellációkra és indítványokra vonatkozó tanácsi válaszokat és a két előbbi ülésről elmaradt interpellációkat és indítványokat mondják el a mai közgyűlésen. Öt tanácsi válasz, kilenc interpelláció és négy indítvány maradt tehát a mai közgyűlés napirendjén, amelyeknek elmondása bizonyára 5—6 órát fog igénybe venni. ,A tanács nevében elsőnek Orczy Gyula tanácsnok válaszol Hegßdüs Józsefnek az út- és járdajavítások, valamint a közlekedés rendjének biztosítása ügyében elmondott interpellációjára. hdes Endre tanácsnok Körmöczy Zoltán interpellációjára ad választ, amelyben az illető bizottsági tag a Szent László-kórház tarthatatlan állapotait tette szóvá. Gömöry Albert főjegyző Vörösváry Miklósnak a külső bécsiúti villamosközlekedés rendezése tárgyában elhangzott interpellációjára válaszol, ugyancsak Gömöry Albert főjegyző válaszol Liptay Lajos interpellációjára a farkasréti villamosvonaion történt sérelmes szakaszbeosztás tárgyában. Szvoboda Endre főjegyző Weiler Ernőnek a kapualjak, lépcsőházak és a lakók névjegyzékét feltüntető táblák megvilágítása ügyében elmondott interpellációjára terjeszti elő a tanács válaszát és egyúttal bejelenti a már megtörtént intézkedéseket. Az elmondásra váró interpellációk a következők: Bánóczy László dr. a Petőfi-Társaság ellen folyamatban levő hatósági vizsgálat ügyében interpellál. Nagy István a régi Lóversenytér területének rendezését sürgeti, azonkívül kérdést intéz a polgár- mesterhez, hogy mikor épül fel az arénaúti új elemi iskola s hajlandó-e a polgármester intézkedni, hogy a lóverseny rendezésével kapcsolatban a pályaudvar elhelyezésének kérdése is mielőbb rendeztessék. Propper Sándor a plakát- és a röpiratcenzura kezelése ügyében intéz interpellációt a polgármesterhez. Nagy István a státusrendezéssel kapcsolatban a műszaki alkalmazottakat ért sérelmek ügyében interpellál s kérdi a polgármestert, hajlandó-e a műszaki tisztviselők kedvezőbb anyagi ellátását, jobb előmenetelét biztosítani s a műszaki ügyosztályok helytelen beosztását, megváltoztatni. Staub Elemér dr. a bor fogyasztási adójának sürgős leszállítása ügyében interpellál. Weiler Ernő interpellációjában szóváteszi azokat a súlyos anomáliákat, hogy a fővárosi házakon elhelyezett csengők legnagyobb része nem működik és a lakók éjjel órákon át a kapuk előtt kénytelenek állni és ácsorogni, amíg bebocsátják őket. Azt követeli, hogy kötelezzék a háztulajdonosokat a kapu- csengők állandó jókarbantartására és ellenőrizésére. Fcjérváry Suudor a fővárosnak a Sacelláry bankházzal a francia kölcsönkötvények visszavásárlása i NEMZETKÖZ! EMBERVÉDELMI К 1 ALL ITÄ S BUDAPEST • 1926 • MA'J-SZEPT« ügyében kötött és azóta felbontott szerződése dolgában interpellál. Elek Hugó dr. interpellációjában szóváteszi egy rendörközegnek а VII. kerületi kereskedőkkel szem-, ben tanúsított zaklató fellépését. Anka János az egyik városi bérházbói történt kilakoltatás ügyében jegyzett be interpellációt. A bejegyzett négy indítvány a következő: Nagy István az épülőfélben lévő városi kislaká- sos bérházaknak öröklakásokká történő átalakítását indítványozza. (Erről már legutóbbi számunkban bővebben megemlékeztünk.) Ugyancsak Nagy István javasolja, hogy a főváros a belterületen telkeket vásároljon. Rásó Lajos a fővárosi árvaszéknél kezelt városi kölcsönkötvények méltányos valorizálását indítványozza. Végül Posta Sándor dr. nyújtott be indítványt az utcajelző táblák elhelyezése ügyében. Azt javasolja, hogy minden utcasarkon mindkét oldalon függessze ki a főváros az utca nevét jelző táblákat, amelyeken fel lenne tüntetve azoknak a házaknak a száma is, amelyek a következő sarokig terjednek. A jelzőtáblák elhelyezésére a legalkalmasabbnak véli a használaton kívül álló gázlámpa-oszlopokat. SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija, és LATII. a világ legjobb teherautója Kapható: yX'ey1 autókereskedelmi w JSíUí részvénytársaság Budapest, V., Doroitya-utca 7. (Hitelbank-palota.) j DELAHAJE 4 hengeres, HUPMOBILE 4 és 8 hengeres automobilok, A Bristol-szálló Abbáziában teljes szállodai, étteimi és kávéházi üzemével együtt részvény- társasággá alakul át. A részvények egy részét a nagyközönség körében óhajtja elhelyezni, oly- képen, hogy minden egyes részvényvásárlónak egy — a társaság által kibocsátandó — élvezeti jegyet is ad, melynek alapján az Ellet© részvényes 20 éven át minden évben a t á r sa s á g tulajdonát képez© abbázias Bristol- szállóban 14 napi ingyenes szobát kap. Tehát míg részvénye alapján az ingatlannak résztulajdonosává válik és az üzemek jövedelmében évente részvényosztalék formájában részesedik, addig az élvezeti jegye alapján a társaság alapszabályaiban biztosított természetbeni kedvezményt élvezi húsz éven át. Egy részvény és élvezeti jegy ára 3,200,000 korona. A részvények és élvezeti jegyek bemutatóra szólnak s bárkire átruházhatók, éppúgy, mint az egyes természetbeni kedvezményt jelentő évi szelvények is. A Bristol-szálló, mely egyike Abbázia legnagyobb és“ legszebb szállodáinak, a gyógypark mellett, a kikötőtől és fürdőtől két percnyire fekszik. A szobák utcára nyílók, legnagyobbrészt erkélyes. szép, kétágyas szobák, melyeket a részvényesek egy élvezeti jegy alapján is másod- vagy har- madmagukkal igénybe vehetnek. Amennyiben ezen rendkívüli kamatozást nyújtó és biztos tőkebefektetést jelentő részvényből vásárolni óhajt, forduljon a budapesti képviselethez: Szervita-tér 5, félemelet.
