Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-21 / 16. szám
XXI. évfolyam. 1926, április 21 16. szám. ________________идшш1шишаянвен1шии111я Me gjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÄRA a Nagy Budapest mellékleítel együtt Egész évre ... ... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre.............. 10 pengő = 125.000 korona. _E gyes szám ára 5.000 korona. Főszerkesztő: Б. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPFAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) A beruházási programul éppen ott keltett ellenzést, ahonnan legkevésbbé várta volna valaki: a Ripká-párton. Ereky Károly nyilatkozata, amelyet lapunk másik helyén köziünk, meg akarja okolni, miért minősítették a tanács elaboráturnái „fércmunkának“ a Ripka- . pártban, de sem a minősítést, sem pedig a meg- okoláist nem fogadta el a pénzügyi bizottság, amelynek szakértő tagjai nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel foglalkoztak a beruházási programmal és ennek kapcsán a felveendő külföldi kölcsönnel. Beruházó Programm és külföldi kölcsön . . . Ez a kettő úgy össze van kötve egymással, hogy egyik nem lehet meg a' másik nélkül. Ida a Ripka- párt állást foglal a „beruházó Programm ellen, úgy frontot csinál a külföldi kölcsönnek is és frontot csinál az ellen a mindennél fontosabb érdek ellen, hogy Budapesten meginduljon az építő munka és hogy Budapest kenyeret adjon — Budapestnek. A pénzügyi bizottság megtalálta a módot, amely kiküszöböli azokat az esetleges hiányokat, amelyek a tanács beruházó Programmját tökéletlenné teszik. A Programm: keretjavaslat, amelynek nincs egyéb célja, mint az, hogy megjelöli a legsürgősebb teendőket, a többi pedig már a közgyűlés dolga, amely esetről-esetre fogja megáiiapitain, hogy mi a leendő. Lényegében véve jóváhagyta a pénzügyi bizottság a tanácsnak azt a javaslatát is, hogy 20 millió dolláros kölcsönt vegyen fel a főváros, mert az a megkülönböztetés, hogy nem 20 millió dollár kell egyszerre, hanem 20 millióig terjedő kölcsönre van szükség, tulajdonképen csak formailag különbség, lényegileg azonban nem. Nincs a törvényhatósági bizottságnak még egy olyan óvatos, körültekintő és lelkiismeretes pénzügyi szakértője, mint Éber Antal, aki a legféltőbb gonddal vigyáz a főváros pénzügyi érdekeire. És mégis azt látjuk, hogy Éber Antal nincs kétségbeesve a „fércmunka“ fölött, hanem helyesli és szükségesnek tartja a beruházó programúiét, amelyet mint keretjavaslatot magáévá tett az egész pénzügyi bizottság és amely ilyen formában kerül most a közgyűlés elé, ainely bizonyára különösebb harcok nélkül fogja jóváhagyni a pénzügyi bizottság határozatát. Hogy gyors munka volt a beruházó programúi?! ... Hát lehet. De Budapestnek is gyors segítségre van szüksége és ez a gyorsaság nem lehet eléggé sürgős. A tempót a közgyűlés fogja diktálni, a közgyűlés fogja megállapítani, mi a legsürgősebb, mire szabad a kölcsönveti dollárokat fordítani és mire nem, és így elesik a Ripkía-párt minden aggodalma, amelyet a javaslattal szemben táplál. A legnagyobb nyilvánosság fog dönteni minden egyes fillér hova- fordításáról és nem kell attól tartani, hogy „felesleges“, vagy kevésbbé lukrativ beruházásokra fordítják a külföldi tőkét. Nem lehet halasztani a dolgot, a munkát meg kell kezdeni. Történelmi jelentőségű cselekedetet művel a főváros, ha megkezdi a beruházó Programm végrehajtását, akár abban a formában, amelyet a tanács dolgozotc ki, akár pedig más formában. Szinte az az érzésünk, hogy életmentő munkát végez a főváros ezzel a pro- I grammal és amikor életmentésről van szó. nem lehet habozni, hanem cselekedni kell. A fuldokló polgárságon nyomban kell segíteni, mert másA főváros költségvetéseinek és zárószámadásainak elkészítése már évek óta bizonyos nehézségekbe ütközik, ami a községi háztartás szempontjából rendkívül hátrányos. A költségvetések még valahogyan tető alá jutnak 3—4 hónapi késedelemmel, de a zárószámadások éveken át késnek, amit bizonyít, hogy a közgyűlés csak most fogja tárgyalni az 1922. évi zárószámadás adatait. A hátralevő másik három évi zárószámadás ellenben még a messzi homályban késik és sem a törvényhatósági bizottság, sem pedig a főváros vagyoni állapota iránt érdeklődő szakkörök nem képesek zárószámadások hiányában tiszta képet kapni a főváros gazdálkodásáról. Adóst végül, többszöri erélyes sürgetés után, mégis elrendelte a tanács, hogy legalább az 1925. évi zárószámadás készüljön el ez év őszére, ami annál is nélkülözhetetlenebb, mert a zárószámadás nélkül nem lehet komolyan külföldi kölcsön felvételéről tárgyalásokba bocsátkozni. Ezzel egyidejűleg lezárja ? .,r.án •. ov<"ség :\z 1923. és az 1924. évi zárószámadásokai is, hogy az át- , menő tételeket át lehessen vinni az 1925. évi köny- | fiónapokig tartó fáradságos munka után végül elkészült úgy a közigazgatási, mint a tanügyi személyzet státusrendezése. A szakbizottságok alapos megtárgyalása után a közgyűlés is foglalkozik mai ülésén a terjedelmes kérdéssel s így a tisztviselői kar rövidesen hozzájuthat ahhoz a kevés illetmény- többlethez, amelyet számára a státusrendezés biztosit. A 12. — és pénzügyi albizottság — s> az általa kiküldött hármas albizottság a státusrendezés tető alá hozásával olyan munkát végzett, amellyel a tisztviselői kar a legteljesebben meg lehet elégedve. Elsősorban a kistisztviselők érdekeit védelmezték meg a legmesszebbmenően, de kivétel nélkül hálára kötelezték a tisztviselői kart az által, hogy hatályon kívül helyezték az eredeti tervnek azokat a pontjait, amelyek a belügyminiszter követelésére A),B), C) kategóriákba akarták osztani az alkalmazottakat. A bizottság kimondotta, hogy egyedül a közgyűlés van hivatva megállapítani az alkalmazottaknak azt a létszámát, amely a fővárosi adminisztrációra háramló feladatok zavartalan és az élet által megkívánt pontos és gyors ellátásához szükséges. Ugyancsak a főváros van hivatva megállapítani — mondotta ki a bizottság az alkalmazottak, a nyugdíjasok és az ellátásra jogosultak illetményeit, tekintve, hogy mindezen illetményeket kizáróan a saját bevételéből fedezi. Az állások megszüntetéséhez nem járult hozzá a bizottság s elvetette azt a javaslatot is, hogy az esetleg felesleges állások fizetés szempontjából úgynevezett В-csoportba helyeztessenek és csupán ahhoz járult különben elnyeli az ár. Cselekedjünk tehát és kezdjük meg azonnal a munkát, mert a halogatás halált jelenthet és „bis dat, qui cito dat“. Itt a huszonnegyedik óra utolsó perce, a segítés módja adva van, mentsük meg a fővárost, amíg nem késő. vekbe. Hogy ez a munka minél serényebben s minél előbb elkészüljön, a számvevőség személyzetét ideiglenes alkalmazottakkal bővítik ki, a zárószámadásokkal foglalkozó tisztviselők pedig mindaddig nem vehetik ki ez évi szabadságukat, amíg az 1925. évi zárószámadás el nem készül. A háztartás vitelének megkönnyítése és fokozottabb ellenőrzése érdekében Eber Antal nem régen azt indítványozta, hogy a tanács havi zárószámadásokat és költségvetéseket terjesszen a pénzügyi bizottság elé, még pedig a költségvetéseket mindenkor a hónap 20. napjáig. Miután ez évben a hátralékos zárószámadások elkészítése a pénzügyi ügyosztályt s a számvevőséget rendkívül elfoglalja, azért erre az évre a javasolt havi zárószámadások és költségvetések elkészítését nem lehet végrehajtani, 1927. évi január hó 1-étől azonban a tanács rendszeresíti az egy-egy hónapra megállapított költségvetéseket és zarószá- madásokat. hozzá, hogy az állások bizonyos száma létszámfelőttinek jelöltessék. A háború előtt a fővárosnál viselt állások száma 1.371 volt, ma pedig 1.765. a javasolt végleges létszám pedig 1.746 lenne A jelentéktelen redukció a számvevőségi, adóhivatali, fogalmazói és kezelői szakon van tervbe véve. A véglegesen megállapított státusrendezés szerint a fizetési osztályok száma I—Xll-ig terjed, még pedig a következő fizetési táblázat mellett: А XI. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 2.200.000 korona, a 2. fizetési fokozatában 2,300,000 korona!, 1. fizetési fokozatában 2.400,000 korona. А X. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 2.600.000 korona, 2. fizetési fokozatában 2,750,000 korona, 1. fizetési fokozatában 2,900,000 korona. А IX. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 3.150.000 korona, 2. fizetési fokozatában 3,300.000 korona, 1. fizetési fokozatában 3,450,000 korona. A Vili. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 3.600.000 korona, 2. fizetési fokozatában 3,750,000 korona, 1. fizetési fokozatában 3,900.000 koropa. А VII. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 4.300.000 korona, 2. fizetési fokozatában 4,500,000 korona. 1. fizetési fokozatában 4,700,000 korona. А VI. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 5.000. 000 korona, 2. fizetési fokozatában 5,300.000 korona, 1. fizetési fokozatában 5,600,000 korona. Az V. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 6.000. 000 korona, 2. fizetési fokozatában 6,400,000 korona,, 1- fizetési fokozatában 6,800.000 korona. А IV. fizetési osztály 3. fizetési fokozatában 7.200.000 korona, 2. fizetési foktzatában 7,600,000 korona, 1. fizetési fokozatában 8,000,000 korona. А III. fizetési osztályban négy fizetési fokozat van, azért, hogy az ezen fizetési osztályba sorozandó árvaszéki elnök, tiszti főügyész, tiszti főKöltségvetés és zárószámadás - minden hónapban, Zárószámadás nélkül nem lehet sző külföldi kölcsönről. — Őszre meg lesz az 1925. évi záró- számadás. A státusrendezés a közgyűlés előtt A státusrendezés kizárólag az autonómia ügye. — Részletes kimutatás a státusrendezésről. Várospoiitikai és közgazdasági lap.
