Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-24 / 43. szám
4 Független Budapest hatósági ellenőrzés és a házkezelés centralizálása céljából azonban mégis tanácsosabbnak látszik e célra egy bank alapítása, amelyben nemcsak a nagy pénzintézetek volnának képviselve, hanem képviselve volna a kormány is, annak ellenőrzése czéljából, vájjon a törvényes becslési határok és a házbérkezelési szabályok betartatnak-e. Képviseltethetné magát továbbá Budapest székesfővárosa, vagy tekintettel a fennforgó nagy közérdekre, elhatározhatná magát arra, hogy a németországi városok mintája a bankkötvényeket, ha nem is teljes összegükben, de legalább is egy előre meghatározott összeg, mondjuk Г>0 millió korona erejéig garantálja. A kórházak reformja. — Hültl tanár furcsa vádirata. A múlt hét városi »szenzációja« IIülll Hümér dr. egyetemi tanárnak a kórházi állapotokról írott memoranduma volt, amely dr. Wenhardi János kórház- igazgatóvá történt megválasztása után jutott nyilvánosságra. Hültl doktor a betegek felvételénél előforduló kálvária-járást tette elsősorban szóvá. E téren a főváros már1 megtette feladatát, amikor elfogadta dr. Márkus Jenő tanácsnok előterjesztését a kórházi ágynyilvánlartó-hivatal létesitéséról. Tisztán a belügyminiszter jóváhagyásán múlik, hogy a hivatal megkezdhesse működését. Különös az is, hogy éppen Hültl panaszkodik az ellen, hogy a főváros kórházaiban meg mindig oly sok ágyat foglalnak el a katonák, amikor éppen a tanár ur kórházában van a legtöbb beteg katona s a tanár ur maga kérte, hogy továbbra is ott maradhassanak ápolás alatt. Mi sohasem voltunk a tanacs prókátorai, de nem is állunk kötélnek minden támadáshoz, csak araiért valaki nekitámad fővárosra'k. Hültl tanár ur memoranduma annál időszerűtlenebb, mert éppen akkor pertraktálja a kórházi bajokat, amikor a főváros alapvető reformokra készül a kórházügy terén. A tanács tegnap tárgyalta a kórházi orvosi felügyelet decentralizálásáról szóló előterjesztést, amelyet Márkus Jenő dr. tanácsnok kezdeményezett és a közegészségügyi ügyosztály készített el. A decentralizációval egyelőre csak kísérletezni fognak. A Rókuskórháznak fővárosi központi közkórház lesz a címe és igazgatója a fővárost közkórházak központi igazgatója lesz. Megszüntetik a dunapalparti és a jobbparti kórházigazgatóságot és ehelyett öl csoportba osztják a kórházakat. Minden csoport élére egy főorvos kerül, akit a központi igazgatónak —- dr. Wenhardi Jánosnak — rendelnek alá. Legközelebb a tanács elé kerül a gazdasági ügyvitel központosításáról szóló előterjesztés is. Ha az uj rendszer a négy-öt hónapig tartó kísérletezés folyamán beválik, alapjául fog szolgálni az uj közkórházi szabályrendeletnek, amelynek életbeléptetését 1919. január l-ére tervezik. (ro.) Késik a vendéglői és kávéházi árak szabályozása. —- Amerikázás a közönséggel szemben. A tizes bizottság egyik legutóbbi ülésén elhatározták, hogy a vendéglői és kávéházi árak szabályozása dolgában két bizottságot küldenek ki az eddig Ziegler Nándor vásárcsarnoki igazgató és Szabó vásárigazgató vezetése alatt működött bizottság helyébe. Külön bizottság fogja revízió alá venni a vendéglői árakat s külön bizottság a kávéházi árakat. Azóta több hét telt el, a bizottságokat azonban még mindig nem állították össze, pedig a vendéglői és kávéházi árak miatt mind több a súlyos panasz. Különösen a vendéglői árak ellen merülnek fel alapos kifogások. A legolcsóbb hús (i- 7 korona, leves 1—L50, tészta 1 20—1’50. A főtt tésztának, amelynek adagja vakmerőén kicsiny, még a kenyérjegy után járó lisztmennyiséget sem használták fel. Hasonló a helyzet a kenyéradagoknál, amelyek minőség és liszttartalom dolgában újra nagyon csökkentek s a néhány nap óta érvényben levő fél lisztjegyre való mennyiséget sem kapja meg a közönség. A húsételek körül a legnagyobb uzsora folyik, л legdrágább hús kilogrammja 10—18 korona, a vendéglőkben azonban 7—8 koronáért csupán 15 -20 deka húst adnak, egy kiló hús vendéglői ára tehát 40 ...15 korona. A főzelékadagok is igen kicsinyek, ellen ben az áruk hallatlanul magasak A. legolcsóbb vendéglői ebéd ma 8—10 korona s mondani sem kell, hogy ez az ebéd nem kielégítő. A kávéházi árak is rendkívül magasak. A vendéglősök rendszerint arra hivatkoznak, hogy ha konyhájuk számára elegendő élelmiszerről akarnak gondoskodni, úgy kénytelenek a maximális árakat messze tulfizetni. Ez a kifogás azonban már az első és legfontos bb élelmicikknél megdől, mert húst kellő mennyiségben kaphatnak normális áron. A menü-rendszer hatósági ármegállapítással szintén késik. A tetszetős idea hire megtette hatását, félő azonban, hogy a közönség a jövőben nem fog többé örülni ezeknek a híreknek, mert tudja, hogy a szándék mily messzi van a megvalósulástól. Sándor 1.ászló rendőrfőkapitány, sajnos, szintén nem jutott túl az étlap-razziákon. Idestova hónapok telnek el, amig a főváros rászánja magát a két bizottság összeállítására s hol van még ettől, hogy végre energikus lépés történjék a vendéglői uzsora megfékezésére. A tanács egyrészről úgy tesz, mintha a vendéglőben étkező közönséget meg akarná védeni az uzsora ellen, másrészről azonban a vendéglősök érdekéi szolgálja azzal, hogy voltaképpen nem csinál semmit. Ezt a csendes amerikázást azonban mindenki látja s a tanács nem ejthet tévedésbe senkit. A kevésbé jól szituált közönség tömege kényszerül vendéglőben étkezni s egyre nagyobb keserűséggel szenvedi el az uzsorát. Már pedig a közönség ezeket az exisztenciájába vágó dolgokat tartja leginkább számon s ne csodálják a város házán, ha már feladta a reményt, hogy onnan várjon segítséget. Micsoda esztelen politika, hogy a városháza urai nap-nap után úgy növelik az ellenszenvet és gyűlöletet önmaguk ellen. PÉNZ ÉS HITEL A polgárság közgazdasági politikája. A magyar viszonyokra alkalmazott közgazdasági ismeretekből három érdekes tételt hallunk minduntalan hangoztatni. E hármat olyan könnyed biztonsággal Írják le a lapok cikkírói s mondják cl a népgyülések szónokai, mintha csak betanult leckét fújnának. Az egyik alaptétel, hogy Magyarországon, e par exclence őstermelő országban a földmivelés még kezdetleges, a másik az, hogy nálunk az ipar és kereskedelem az állam mostoha gyermekei ; a harmadik az, hogy nálunk közgazdasági kérdések iránt, sajnos, kevésbé fogékony az érdeklődés. Ezeket a közhelyszerű igazságokat ki tudja meddig idézgették volna, ha közbe nem jön a háború, amely pozitivabb jelszavak erejével ugyancsak döntögeti a régi szállóigék érvényességét. Elmondták az új jelszót: többtermelés. Aztán kirondták: ipari többtermelés! S mindig többen mondták. Ha. nem is lett mennydörgés a sűrűn felhangzó szózatokból, de lett belőlük vesszőparipa, amelyet minél többen nyergeinek meg, minél többet hangoztatják a mezőgazdaságban és iparban kívánatos többtermelés jeligéjét, — annál fogékonyabb nálunk az érdeklődés közgazdasági kérdések iránt. Nem tagadjuk, hogy ez szerfölött örvendetes, pláne, hogy már tovább is tartanak a jelszavaknál, cselekedni kezdenek. Leszámítjuk a cselekvés energiájából, amit csak a háború váltott ki. Tudjuk, hogy az olyan állami intézkedéseket, amelyek- hatalmi eszközökkel is kieszközlik, hogy föld.ne maradjon beültetlen, vagy hordóhiány miatt az értékes bor ne vesszen kárba, csupán durva szükség diktálta. De a nemesitett vetőmag kitermesztésének állami támogatása s e vetőmag- olcsó szétosztása már messzebbnéző s bizonyára háború után is fennmaradó bölcs intézkedés, már a többtermelés igazi szellemében. S biztos jelek mutatnak arra, hogy amit nagyon is okszerűen óhajtanak nálunk, a politika s a politizálás mellett maguk a politikusok is igazabban és bensőbben fognak érdeklődni a közgazdaság iránt. Erre is vaskényszerüseg tereli őket máris és fogja még fokozottabban ráterelni a háború után. A társadalom érdeklődésének meghatványozott növekedését nem is kell külön emelni. A társadalom érdeklődése, ismételjük, cselekvőén is megnyilatkozik már s örömmel látjuk a munkakedv felbuzdulását. Л társadalom érdeklődésében mi csak azt tartjuk hangsúlyozni valónak, hogy a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem támogatása nem lehet öncél. A támogatás, amint a termelés államtól, hatóságtól, társadalomtól méltán igényel, ma nem jelent egyet a termelők jólétének, könnyebb boldogulásának előmozdításával. Mert a bővebb termelés, a mezőgazdaság, ipar előbbrelenditéscnek akarás i feltételezi ugyan a fogyasztók könnyebb boldogulásának elősegítését is, de a termelésnek szánt' sok segélyezéssel és támogatással verték már agyón a fogyasztók életbevágó érdekét. Amikor például drágaság idején magas vámmal kedveztek az agráriusoknak, ennek nem a fogyasztók, hanem az agráriusok látták hasznát, egyenesen a fogyasztók rovására. Vagy amikor szubvenciókat és más állat) i támogatást osztogatott a kormány, az adózók jogosan panaszolhatták, hogy annak hasznából - olcsóbb, jobb iparcikkek révén nekik nem volt részük.. /1 termelés fokozásában, a mezőgazdaság és ipar támogatásában mindig gondolni kell a polgári fogyasztók érdekeinek előmozdi- I lására: ez adja meg a morális alapját minden köz- 1 gazdasági politikának. Hírek a városházáról. Az alpolgármester választás lesz a mai közgyűlés eseménye. Az izgalmak már elültek, Harrer visszalépett és Folkusházyl egyhangúlag választják meg. Ha Folkusházy megválasztásával szemben akadnak is egyes duzzogok, annál osztatlanabb szeretet kiséri Déri Ferenc dr. előlépését a második alpolgármesteri állásba. A tanácsnoki állás kétségtelenül Marker Aladárnak jut s akár Wütinger Gyulát, akár Miklós Elemért választják meg az ó helyére, hivatott ember kerül az elnöki osztály élére. Ezeknek a betöltése egyébként sem aktuális még ma és igy a választási aktus lázmentesnek Ígérkezik. A kedélyeket egyedül a Bódy-problema- izgatja : lemond-e Bódy alpolgármester ? Egyesek a paktumterv teljes csődjéről beszélnek, mások Harrer visszalépését és Gliicksthal Samu legutóbbi halasztó közgyűlési indítványát a lemondás biztos előjelének tekintik. Fogadások, találgatások tartják izgalomban a városi embereket s például a szénkérdésről, amely szintén szerepel a napirenden, távolról sem beszélnek ennyit. Szabó Imre dr. tiszti főügyész és Denijén Géza tanácsnok nem hoztak szégyent a fővárosra azzal az emberséges, szociális szellemű állásfoglalással, amelyben az igazságügyminiszter hétfői lakásankétjén szembehelyezkedtek a háztulajdonosok kívánságaival. Szájbély Gyula udvari tanácsos még az utolsó kislakás bérét is stájgerolni akarta és jól esett tudnunk, hogy ezúttal nem a háziurak városházi befolyása, hanem a pesti nép zömének, a háború kin- szenvedőinek érdeke irányította a főváros állásfoglalását. Lakásépitő-programmról, nagyszabású befektetésekről, szédítő milliókról olvastunk a lapokban a múlt héten. Mindebből csupán hatezerölszáz egyszobás kislakás megépítése aktuális a közeli jövőben, amint azt már néhány hét előtt megírtuk. Újra rá kellett mutatnunk, hogy az erdőtől meglássuk a fákat. A pesti hontalanok a tejüket simogatják, hogy honnan lehetne lakást kapni és a L. Á. B. 270 milliós programmal csillapítja őket. Azt hallottuk, hogy a 6.500 lakás helyett most már csak 4.700 lakás építéséről van szó. Úgy látszik, mennél messzebb megyünk a százmilliókban,. annál inkább csökkennek a reális kilátások. Végre konkrét leijei eliteseket szeretnénk hallani, fognak c építeni, mikor és mennyit ? 13762. F. A. 917. Figyelmeztetés! A honvédelemügyi miniszter ur 13.421 /ein. 20= b/917. számú rendeletével hadicélokra igénybe vette a vörösrézből, sárgarézből, bronzból, vörös fémből, nikkelből, aluminium» ból stb. készült tárgyakat. E tárgyakat ntár rég be kellett volna mindenkinek szolgáltatnia. Aki kötelességének nem tett eleget, mulasztását sürgősen pótolja, mert aki önként ajánlja tel fémtárgyait, magasabb árakat kap, aki bevárja a kényszerbeszolgálíatást, kisebb térítési összeghez jut. Ne felejtse el senki: a hadseregeknek sürgősen sok fém kell Hivatalos hadífémbeváltóhelyek Budapesten: I. kerület: Kísér Ede, Fehérváriét 9. II. kerület: Lővy Frigyes, Fő»utca 58. Watterich Adolf, Henger» utca 13. III. kerület: Schmideg Salamon és Társa, Bécsiét 6. Frey István, Vörösváriét 9. Holczbauer Testvérek, Flórián»tér 9. IV. kerület: Fischer László, Kammermayer Károlyétca 3. Sár» kány Pál, Váci»utca 2. Zirkelbach Érne, Bolgár király»ut 8. V. kerület : Iván Simon, Vilmos császár»ut 64. VI. kerü et: Héber Sándor, Vilmos császár»ut 39. Ulrich В, )., Vilmos császárét 31. Wiesel Adolf, Vilmos császárét 47. Buchwald Sándor, Andrássy ut 3. Waldhauser A. G. Utóda, Nagymező»utca 68. Kovács Károly, Szondy»utca 26. Stark és Petschauer, Király»utea 36. VII. kerület: Hochmann Lajos, Rottenbiller utca 9. Szirch Imre, Garay»utca 40. Hirmann Ferenc, Csányiétca 7. Gichner János, Erzsébet»köfut 20. Vas Frigyes, RottenbilIer»utca 64. Aczél Zslgmond, Thököly»ut 18. Boldizsár és Kirmayer, Thököly ut 19. Freising«- Lipót, Baross-tér 7.. Vii.7. kerület: Ötvös Ármin, Baross -utca 56. Reichert Testvérek, Gyulay Pál utca (i. Szabó József, Orczy ét 47. Oroszy Gyula, Barossétca 117. Farkas lzor, Napétca 10. IX. kerület: Szontágh Pál, Üllőiét 19. Grosz Mór, Üllőiét 89 c. Suránszky Kálmán, F'ercncétca 13. X. kerü et: Rabolt Antal, jászberényiét 5. Kutassv Jenő, Jásr» herényiét 1. Újpest : Sonncnfeld Lina és Fiai, Tflrk és Rerkovits.
