Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-27 / 52. szám
Független Budapest 11 lekedés, ellenkezőleg mindezeket meg akarják drágítani és ráadásul az adók felemeléséhez is kell nyúlni, mert a deficit olyan óriási, hogy ha az rövidesen nem elimináltatik, a főváros háztartását egész más alapokra kell fektetni. A számvevőszék felállítását a viszonyok süfgősen követelik, de elkerülhetetlen egy központi kereskedelmi szervezetnek felállítása is, mert ma a tőváros az állam után a legnagyobb mo opóliumok birtokosa és azokat a jelenlegi szervezettel jól ellátni nem képes, viszont milliókat takaritana meg a beszerzésen és racionális gazdálkodás által óriási összegekkel szaporíthatná a bevételeket. Popper István: — Becses lapjában igen gazdag anyag nyilatkozott meg a háború utáni teendők kérdéseire adott feleletekben. Mindamellett még mindig érdemes uj, meg uj látószögből mérlegelni ezt a fontos problémát. Önként értetődő, hogy mindama bajokkal szemben, amelyeket már a báborut megelőzőleg, de amelyeket a háborúban még fokozottabban végigszenvedtünk, olyan intézkedések lesznek teendők, amelyek eme bajok megismétlődésé/ lehetetlenné teszik. Könnyebb áttekintés kedvéért három csoportba foglalnám a kívánatos intézkedéseket. Kettő közte olyan, hogy kommunális keretben is megvalósítható, de a harmadik egészen állampolitikai jellegű, tehát kevésbbé függ a mi fővárosi hatáskörünktől. Az egyik és a legégetőbb a közéletmezés problé mája. Igenis Budapestnek a maga hatáskörében kell e nagy város mindennapi élelmiszükségletét gondoznia. Nem úgy értjük, hogy termelje meg házilag a maga kenyerét, hiszen úgy sem csupán kenyérből él az ember. De illő, hogy terjedelmes határán és termékeny'' szomszédos községeiben a földművesmunkára és annak egész ökonómiájára kellő befolyással legyen, Budapest körül van több mint száz olyan falu, amelyiKnek népe azt fogja termelni, amit a nagy város asztala megkövetel. Pestmegyének és a közel eső szomszédos tájaknak a homokján megterem a világ legszebb gyümölcse és zöldsége ; csak rajtunk áll, bogyóit annyit termeljenek és olyan áron adják, ahogy azt mi akarjuk. Egy kis tervszerűséggel és áldozatkészséggel e város egész élelmezését rendezhetnők egykét közel eső vármegye talajának és népének okos igénybevételével. A második nagy probléma, arait komunális keretben kell megoldanunk, az olcsó lakások kévdése. Igaz, hogy a szegény embernek elsősorban a mindennapi kenyér gondjain kell könnyitenünk, de utána azonnal az otthonnak a kérdése oldandó meg, sőt a kettő együtt közös nagy gondját kell, hogy tegye a városnak. Az olcsó és egészséges lakásnak a kérdése egy- utal a bőséges munkaalkalomnak a problémáját is előtérbe tolja, de különben is már régóta várnak ami városfejlesztőink az ő Erzsébet Sugár-utjukkal, központi városházukkal, fejlettebb úthálózatukkal, csatornájukkal, szemétfeldolgozó gyárukkal, vízvezetékükkel, stb., stb., egyéb terveikkel, amelyek raindenike egész életre kiható munkaalkalmat nyújt száz, meg százezer iparűző munkásembemek. Nem lehet elég pénzt pazarolni az életnek és a produkálásnak szolgáló ilyen építkezésekre, ha azok a befektetés kamatját meghozzák. Egynémely olyan intézményre várunk, amelyben a világváros életereje érvényesül, amiért Budapest fővárosa immár régóta kiált, de amelynek megvalósítása állami hatáskörbe tartozik, ilyenek volnának : a Csepel- szigeti kereskedelmi és ipari kikötő és ezzel kapcsolatban a Duna-Tisza csatorna és nem kevésbé a központi személy- és rendező-pályaudvar; a Borárus- térre és a Margitsziget felső végére tervezett Duna- hidak és még egynéhány ilyen mindennapi szükséglet, amihez az egész ország erejének hozzá kell járulnia, •hogy itt Budapesten megvalósuljon. De hiszen ezért is volnánk Magyarország fő- és székvárosa, amely nemes és előkelő fogalommal nagy' politikai perspektíva jár és eme politikai perspektívát ami fiatal királyunk egy olyan biztató ígérettel töltötte ki, amelyre mi eleddig hiába vártunk. A magyar kormány fejének hivatalos kijelentése értelmében egyenes és határozott Ígéretünk van, hogy a magyar királyi udvartartás az év egy jelentős részében áíhelyezkedik székesfővárosunkba. Igenis, ez volna legjelentékenyebb politikai előfeltétele Budapest jövendő fejlődésének és fölvirágzásának. Azonban mindez csak akkor volna teljes és csak akkor adna súlyt a város fejlődésének, ha a királyi udvarral együtt és egy időben itt székelnének a külföldi államok követei is; e követségek egész hivatalos apparátusa adna szint és jellemet a magyar kormány nemzetközi összes kapcsolatainak. Mindezt a magunk kommunális aprópénzére felváltva várhatnánk e szép perspektívától; értéknövekedését házainknak és telkeinknek, bőséges munkaalkalmat népünknek és jutna belőle tűrhető, jó fészekre, hogy népünknek egészséges otthona legyen és asztaláról még a háború alatt is megszokott élelem ki ne fogy jón. Dr. Reiner Ede: A háború tartama alatt aktuálissá vált Budapest fürdőpolitikájának megvalósítására a szükséges előké- készületeket megtenni. Most kaptam az értesítést, hogy Széchenyi-főrdónk az 1916. évben elérte az egy millió korona bruttó bevételt. Tekintettel arra, hogy a befektetett tőke 4 millió korona, ez az 1 millió korona bevétel nagy' biztatást jelent a jövő sikerekhez. További teendők a népgyógyfürdő kiépítése, váró- és pihenőhelyekkel való ellátása, ami még nagyobb jövedelmet fog biztosítani, utána a gyógyszálló felépítése. Az építkezés természetesen csak a háború után kezdődhetik meg. Nagy kényelemmel berendezendő Gellért (Sáros)- fürdőnk is elkészül és akkor kezdődjék meg a nagy összegekbe kerülő, de a lakosság keresetképességc fokozására alkalmas és megfelelő ügyes reclom. Fürdőnk prospektusai és népszerűsítő füzetei hazalias sajtónkban ismertetendők, mert elsősorban Budapest és az ország lakossága fogja szolgsltatni fürdővendá- geink zömét. Számítok Budapest tanári karának és jeles orvosaink lelkes támogatására. Az idegenforgalom emelésére szükségesnek tartom, hogy prospektusaink és füzeteink német, bolgár, török és lengyel nyelvre már most fordittassanak. Geográfiái helyzetünk folytán előnyös ránk nézve, hogy a kelet és nyugat között foglalunk helyet, A Balkánon, ahol vitéz katonáink és szövsteégeseink nagy sikereket értek cl, presztízsünk megnövekedett. Ügyes reklámmal és személyi összeköttetések megszerzésével jelentékeny külföldi vendégek látogatására számíthatunk. Ebből a szempontból szükségesnek tartom az általam megpendített idegenek kaszinójának létesítésére a szükséges előkészületeket megtenni. Ennek megszervezése elsősorban az idegenforgalmi hivatalunk teendői közé. tartozíkt. Boldog volnék, ha a jövendő béke beköszöntésével a meginnuló nagy munkából kivehetném részemet. Ifj. Stern Sándor: — Amióta szerencsém van a székesfőváros törvényhatóságában helyet foglalni, csak megerősíti bennem azt a meggyőződést, hogy: 1. A városi adminisztráció az, amelynek nehézkes, költséges szervezetét kell mindenekelőtt megváltoztatni, mely jelentékeny megtakarítást jelent és főleg a hosszadalmas bürokratikus elintézést könnyítené meg. Ezzel szemben természetesen a terhek elosztása is megkönnyebbülést hozna. 2. Le kell mondania a székesfővárosnak eddigi gavalléros politikájáról, amely igen sokszor, de mindig indokoltan nyilatkozott meg. A székesfőváros többletjövedelmét állandóan fokozni kell, azonban csakis a birtokában levő üzemek, illetve müvek többtermelési rendszere alapján, ami a székesfőváros polgárságának juttatandó kedvezményekkel kapcsolatban vihető csak keresztül. A telekértékadó behozatala elsőrangú sürgős kötelessége a székesfővárosnak, mert lehetetlen más erőt adni kihasználás céljából a székesfőváros polgárságának, mint az ezen telekértékadó behozatala által bekövetkezendő gazdasági fellendülés erejét, melyre igen nagy szüksége lesz. Általában olyan tevékenységre kell magát szorítani a törvényhatóságnak, amely kizárólag az ipari és kereskedelmi élet felvirágoztatásával kapcsolatos, mert nem lehet elvitatni, hogy az ipar dönti el az ekszisztenciális érdekeket. Ezzel kapesolatban a kereskedelmi kikötő mielőbbi városi kezelésben való megvalósítása égetően sürgőssé válik, mert a balkán őrei mi vagyunk. Végül pedig, amire tulajdonképen legelőször kellett volna rámutatnom, szükségesnek tartom egy úgynevezett városi, ipari és kereskedelmi párt megalakulását, amelynek egyetlen és kizárólagos célja nem lehel más, mint az, hogy a háború után mutatkozó óriási súlyos terhek könnyebb fedezhetése érdekében egyöntetű önzetlen munkájával szemben lehelövé tegye a főváros iparának, kereskedelmének és kultúrájának biztos és sikeres fejlődését. Ezzel egyszersmind eléri azt is, hogy az eddigi, úgynevezett kerületi rendszer megdönthetetlen erejével szemben a maga igazát sikeresen fogja megvédelmezhetni. Dr. Szilágyi Károly: — 1. Legsürgősebbnek tartom székesfővárosunk költségvetésének egyensúlyba hozását. Kétségtelen ugyanis, hogy a háború után az állam finánciái gyökeres rendezést fognak igényelni. Az állami vonatkozó munkálatok már is folyamatban vannak és ennek eredményeiképpen közönségünknek már most is adják — és pedig rövid időközökben — a keserű Ízelítőket a különböző jövedelmi-, hadinyereség-, vagyonadók ; illeték-, bélyeg- és postatarifaemelésekben. Fővárosunk ilyirányu munkálatai — egy kissé elkésve bár — szintén folyamatban vannak. Hogy a javaslatokkal a kívánt célt elérhessük, igen kívánatosnak tartanám, hogy az állami adóknak egy része, és pedig az, amely mintegy természetszerűleg illeti meg a municipiumokat, nevezetesen a házbéradónak legalább fdu/o o;i felüli része a Jővárosi háztartás számára ulaltassék át. Szerintem ez lenne deficitünk eltüntetésének egyik legfőbb s emellett feltétlenül igazságos alapja. 2. Már azért is lényeges volna a pénzügyi egyensúly, mert a megoldandó feladatok tömege pénzügyileg erős, sőt áldozatokra is képes fővárost kíván meg. Közmunkáink a háború alatt majdnem az egész vonalon a siralmas pangás képét mutatják A fővárosnál aránylag kevesebbet, városunkban talán csak a »Közúti« investált, mert itt a Jellinek-aera óta — leszámítva a Kossuth Lajos-utcai uj vonalat — nemcsak az uj számottevő beruházások szünetelnek, de még az említett uralom alatt elhatározott építkezések (pl. kőbányai felüljáró stb.) sem foganatosíttattak. 3. Fenti gondolatnak mintegy folytatásaképpen legsürgősebbnek mégis a megoldásra váró feladatok között a közúti közlekedés normális viszonyainak restituá- lását és fejlesztését tartom. Nemcsak azért, mert ez közvetlenül pénzünkbe nem kerül, hanem azért is, mert a közönség jogos panaszai mind hangosabban követelik az c téren észlelhető anomáliák kiküszöbölését. Az állóhelyek -— és a hering-módra való személyszállítás — megszüntetése; ezzel kapcsolatban több kocsi járatása ; megfelelő alkalmazott gárda, a kocsiknak jobb karban tartása, mendtrendszerü pontosság, tisztaság, szóval egészen más, mint amivel most bosszantanak bennünket. Ehhez a város részéről csak szigor és megfelelő kontroll kell. Fontos az autóbusz- közlekedés kiterjesztése olyan területrészekre is, amelyek nem tartoznak a »Közúti« telekpolitikájának körletébe, de alkalmasak mégis a közlekedési viszonyok gyorsabb tempójú megjavítására és egyes városrészek fellendítésére. 4. Nagyon fontosnak és sürgősnek tartón a kisebb javadalmazásit városi tisztviselők és egyéb alkalmazottainak javadalmi ügyeinek rendezését, mert kétségtelen, hogy még néhány évig ez a kérdés különös gondoskodásunk tárgyát kell hogy képezze, hacsak azt nem akarjuk, hogy egy testben letört, lélekben elfásult és eladósodott tisztikai intézze a mindig fontosabbakká váló közigazgatási ügyeket. 5. És hogy a localpatriota is szóljon valamit: igen sürgősnek tartom az »Óbuda—Hu ngária- и l i hid« felépítésének kiszorgalmazását s ezzel kapcsolatban a Margil-hidtól fölfelé húzódó dunai rakodópart kiépítésének előkészítését, mert a fenti hid nemcsak három nagy kerületnek, de az egész északi környéknek is életbevágó érdeke és mindkettő keresztülvitelével egy egészséges csomó közmunka és magán- épitkezés megindulása a velejárója. 6. A közélelmezési ügyek folytatólagos gyökeres rendezése is egyike a legsürgősebb feladatoknak. Ha ismerjük ennek a kérdésnek elméletét és hozzáfűzzük a háború alatt drágán szerzett tapasztalatokat, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a lakosság élelmezésének főirányitását magának a városnak kell kezébe vennie és piacaink teljesítőképességéi függetlenítenünk kell a bankok spekulációitól. Fentieken kívül persze még nagyon sok középitke- zési, csatornázási, közegészségügyi és szociális jelentőségű alkotásokat szeretnék sürgősnek deklarálni, de szántszándékkal olyanokat kívántam említeni amelyek kevésbé terhelik n eg — legalább állandóan — városunk háztartását. GrUnfeld Miksa LIKŐRGYÁRA: Budapest, VII., Szövetség-u. 9. Telefon: József 15—46. SÖRRAKTÁRA: Budapest, Vki., Munkás-u. 3. Telefon: József 24—89. Az Első Magyar Részvény-Serfőzde főraktára, a müncheni »Kindlbräu« magyarországi vezérképviselete.
