Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-29 / 48. szám
4 Független Budapest A Walla Rt. munkái. Az építővállalkozás mas- tani nagy pangása idején a \ \ alia József Rt. azon kevés szerencsés cégek sorába tartozik, amelyek bőségesen el vannak látva munkával. Ez a cég építi tudvalévőén a Fegyver- és Gépgyár Rt. soroksári-uti uj gyártelepét mintegy ’ 10 millió korona költséggel. Most, mint értesülünk, a Weisz Manfréd-gy árból kapott hatalmas megbízást a vállalat. M inkás- és tisztviselőtelepet és három nagy gyárépületet fog építeni а csepeli tölténygyári telepen több millió korona értékben. PÉNZ ÉS HITEL. Egy félévszázad közgazdasága. I. Ferenc -József halála nemcsak az uralkodó- házat, nemcsak két országot, hanem két nagy országnak a közgazdaságát is gyászba borította. Megkoronázása határkő a két dunai ország gazdasági történelmében s halála már nemcsak fontos emlékezetű, hanem a fejlődés fénypontjának egyik legújabb momentuma. Amikor Ausztria császárává koronázták, a gőz vasút csak legkezdetlegesebb formájában terjesztette a kultúrát, amikor a magyar király trónra lépett, a magyar vasúthálózat még nem volt több 10.000 km.-nél, vizi utaink egyáltalán nem voltak s amikor koporsóját gyászfátyollal borítják le, a legmodernebb légi háború szedi áldozatait. E két véglet közé esik az a hosszú és eredményes gazdasági munka, amely Ferenc József uralkodása idején két országot tett hatalmassá és gazdaságilag erőssé. Akármelyik területét nézzük az egyetemes gazdasági életnek, a nagy munka gyümölcseit látjuk fokozatosan tökéletesebb és produktívabb formában. Magyarország agrikultur állam lévén, a legtöbb gondot nálunk a föld megművelésére és az agrártermékek értékesítésére fordítottuk. Nagy haladást tettünk földünk megművelésében és a mezőgazdasági produktumok mennyiségének emelése és a tér-- melvények értékesítése tekintetében is. Szabadságharcunk befejezése után, amikor Ferenc József uralkodásának hatása Magyarországon is érezhető volt, nem szántottunk ugyan már faekével, de még aránytalanul több volt a föld ugaron, mint megművelve. A járatlan utak, az irdatlan erdők, a kultúra teljes hiánya, a gazdasági eszközök primitiv volta, az idegen nyelv- ismeret teljes hiánya, a nemzetközi kereskedelemről való teljesen helytelen felfogás, egy kis zárt állammá tették Magyarországot, ahol csak annyit akartak termelni, amiből az ország lakossága megél és senki sem akart többet dolgozni, mint amennyi munkával családja megélhetését biztosíthatta. Szomorúan kell beismernünk, hogy visszamaradt ázsiai állapotok uralkodtak nálunk s nagyon erős adminisztratív kézre volt szükség, hogy ebből a nemtörődöm helyzetből kivezetni és igen alacsony színvonalú gazdasági életből egy nemzette] az intenzív gazdasági életet megismertetni lehessen. Hiperlojálisak lennénk, ha gazdasági fejlődésünket kizárólag Ferenc József uralkodásával hoznák kapcsolatba, azonban tagadhatatlan, hogy megkoronázása után lépésről- lépésre, fokról-fokra fejlődött gazdasági életünk, mert a kornak megfelelő tökéletes gazdasági instrumentumokat, vetőgépeket, arató- és egyéb szerszámokat kaptunk, amelyek segítségével a föld mélyéből jóval több magot lehetett kihozni. Ami áll a mezőgazdaságra, ugyanaz applikálható kereskedelmünkre és iparunkra is. FIol tartottunk mi ipari téren ezelőtt 40 évvel, 1867- ben, amikor megyéken keresztül egyetlen gyár- kéményt sem lehetett látni. Még szomorúbb volt a helyzet a bányák kihasználása terén, mert halvány sejtelmünk sem volt arról, hogy mit rejthetnek magukban a ki nem aknázott bányák. Ma 77.000 bányánk van, melyek kivétel nélkül üzemben vannak és nyersanyagot szolgáltatnak az ország iparához, amely viszont a kereskedelem és a nemzetközi árúforgalom fej lődését segíti elő. Mint egy láncszem, úgy fogódznák egybe, olyan szoros összefüggésben állanak egymással egy országnak a mezőgazdasága, kereskedelme és ipara, fejlődhetik ugyan az egyik erősebben a másik hátrányára, amint nálunk az agrikul- tura mindig a vezető pozícióban ül, de ez a fejlődés feltétlenül visszahat a termelés egyéb ágaira is, amint nálunk az utolsó 40 év alatt történt, mert amikor Ferenc- József uralkodása kezdetén a földet tette Magyarország fejlődésének alapjává, ugyanakkor mintegy automatikusan indult el hóditó fejlődési útjára iparunk és kereskedelmünk. Olcsóbb lesz a marhahús. A marhahús árának alakulását régóta regisztráljuk e hasábokon, tesszük ezt azért, mert illegitimnek tartottuk elsőbb a gazdák magas árköveteléseit, később pedig nem tudtuk hova magyarázni azt az óriási disparitást, ami az élő marha és a vágott marhahús ára között előállott. A magas húsárak, amint azt megírtuk, érthetően csökkentették a fogyasztást, még pedig annyira, hogy nagyobb vidéki városok alig tudtak napi néhány mázsa marhahúst eladni. E csökkenő fogyasztással szemben a felhajtás azonban csak átmenetileg volt nem kielégítő, később azonban belátták a gazdák, hogy a marhák visszatartásával és a magas árkövetelésekkel mire sem mennek, mert a polgári fogyasztás hallani sem kíván ezekről a drága árakról, a katonai fogyasztás pedig szerződés szerint oly olcsó hússal volt ellátva, hogy erre a spekulációt felépíteni nem lehetett. Szükségszeréi és egyenes következménye volt e két ellentétes mozgalomnak a húsárak lassú csökkenése, úgy, hogy ma már odajutottunk, hogy a fővárosban is 10—1 1 koronára szállott alá a vágott marhahús ára De ez az ár még nem jelenti az árcsökkenés végső határát, mert az a körülmény, hogy az élőmarha az utolsó vásárokon csak 2'75—3-25 koronás áron tudott vevőre találni, azt sejteti, fogy a vágott hús ára további csökenéshez jut, mert az itt muta'kozó óriási disparitásnak is mielőbb el kell tűnnie. A fogyasztás tehát egészen biztosan számíthat arra, hogy a hús ára a jövőben is esni fog, amig nem jut arra a színvonalra, amely a fennálló körülmények között annak beszerzését és rendszeres fogyasztását is lehetővé teszi. Villamos = I testmelegitő (Dr. HEILBRUN-RENDSZER). $ Hőmérséklet szabályozóval, j — Kapható: = | Magyar Siemens-Schlickert-művek s BUDAPEST, VI., TERÉZ-KORÚT 36. SZ. I Hirdetéseket a Független Budapest részére felvesz a kiadóhivatal: VII., Szövetség-u. 22. A spekuláció és az áralakulás. A fejes káposzta ára a nagyarányú spekuláció következtében egészen 22 koronáig emelkedett. A mai időkben, amidőn főzeléknek amúgy is hiányában vagyunk, természetes, hogy a káposzta drágaságát megérezte a fogyasztás, annál is inkább, mert a téli időszak küszöbén e cikkben rendszeresen emelkedni szokott a fogyasztás mértéke. Annál örvendetesebb az a jelenség, amely a káposzta alakulásában 1 — 2 hét óta kifejezésre jut. A 22 koronás árak színvonalától kezdŐdőleg ugyanis gjmrs ütemben, ugrásszerűen egészen 6 koronára esett a káposzta ára. Az olcsó káposzta, amely még mindig nem eleggé olcsó, bizonyára ismét növelni fogja a fogyasztást és lehetővé fogja tenni azt. hogy legalább a szegényebb háztartások e cikkben arányosan fedezhessék szükségleteiket. Közgazdasági hírek. A Spódiumgyár közgyűlése. Az Első Pesti Spódium- cs En}^vgyár Részvénytárs ság folyó hó 18-án tartotta az 1915—16. üzletévre vonatkozó közgyűlését. Az évi mérlegben kimutatott 891.806 korona nyolc fillér tiszta nyereségből a közgyűlés részvé- nyenklnt 15 korona osztalék fizetéséi határozta el, ami összesen 270.000 koronát vesz igénjűe. A fennmaradó összeg tartalékolásokra fordíttatott, illetve az új üzletév számlájára vitetett át. A vállalat részvénytöbbségét tudvalévőén az elmúlt üzletév folyamán egy a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság vezetése alatt álló szindikátus szerezte meg, melynek képviseletében a közgyűlés dr. Dobay Air élt, Deutsch Sándort és Lobi Adolfot az igazgatóságba, Boros Gyulát és Magyar Pált és dr. Bokor Gusztávot pedig a felügyelőbizottságba választotta be uj tagokként A közgyűlést követő igazgatósági ülésen az igazgatóság a végrehajtó-bizottságot dr. Dobay Auréllal és báró Kornfeld Pállal egészítette ki. Az Általános ingatlanbank tőkeemelése. A Magyar Általános Ingatlanbank rt. november hó 29-ére rendkívüli közgyűlési hiv össze. Az igazgatóság — tekintettel az ü let folytonos fejlődésére — indítványozza, hogy a 3,000.000 korona alaptőke felemeltessék kétszeresére, azaz 6,000.000 koronára olyképpen, hogy 15 ezer darab új 200 korona névértékű részvény bocsáttatik ki 322 К 50 fillér árban. Egyúttal a forgalomban levő 400 koronás részvények 200 koronás névértékű címletekre cseréltetnek ki, azaz egy régi darab két új részvényre. Az alaptőke ekként 30.000 darab 200 koronás részvényre oszlik. Az új részvényekből a kibocsátási költségek levonása után megmaradó felpénz a jelenleg 1,607.000 koronát kitevő tartalékalap növelésére fordíttatik, amely ezáltal szintén kétszeresére emelkedik s az intézet alaptőkéje és kimutatott tartaléka együtt 9,000.000 koronát meg log haladni. A részvényeseknek 3 darab régi 400 koronás részvényre elővételi jog ajánltatik fel. A kibocsátandó új részvények átvételét az intézetnél érdekelt bankcsoport biztosította. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság. Felelős kiadó: B. Virágh Géza. MínrlonE/i megszereti és dicséri már első próba lill IIUGI1141 után a kitűnő szabású, szabályozható nyakbőségü férfi-ingeket. Ajánlják kiváló minőségben és jutányos árban Vértes és Sebestyén cs. és kir. szab. fehérneműkészitők, IV., Muzeum-körut 15. SZ. f KELETI J. + Sérvben szenvedők ! Keleti-féle legújabb cs. és kir. szab. sérvkötő pneumatikus gummi-pelottával, a legtökéletesebb a maga nemében. Á,al.. Egyoldalú .... 12 К Aia • Kétoldalú .... 24 К Testegyenesitő gyáramban készülnek továbbá: Műlábak, műkezek, műfűzők, haskötők, köldökkötők, havibajkötők, heretartók (suspensorium) Gummi görcsér- harisnyák stb. eredeti gyári árak mellett. Nagy képes árjegyzék ingyen és bementve. KELETI J. orvos műszergyáros Budapest, V., Koronaherceg-utea 17. szám. Gyár: IV., Koronaherceg-utca 14. Alapilattott 1878. évben.
