Független Budapest, 1914 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-28 / 52. szám
Független Budapest 5 NAGY BUDAPEST A „FÜGGETLEN BUDAPEST“ ÁLLANDÓ MELLÉKLETE Munkatársak: Geley József, Hegedűs Gyula, Kerekes Aladár, Possel Gusztáv, Salgó Ignác, Serényi Gusztáv, Schwét Henrik, Тоша Szilárd, Verbói Ármin, Zólyomi Dezső. c Budapest általános csatornázása. A Független Budapestnek irta: FOCK EDE tanácsnok az útépítési és csatornázási ügyosztály vezetője. Hinné-e valaki, hogy a szárnyait bontogató Nagy-Budapestnek alig van aktuálisabb, úgy az egészségügyi, mint a modern kényelmi igényeket oly közelről érintő kérdése, mint az általános csatornázás?! Közönségünk az évtizedek munkáját képező általános csatornázási tervekről időről- időre hallva — .joggal esik abba a tévedésbe, hogy a záporokozta elöntések és károk eliminálása, vagy ami ezzel egy: a város tökéletes és végleges csatornázása csupán a meglévő térték végrehajtásához szükséges anyagi eszközön, a pénzen múlik, s évek során át ahhoz szokott hozzá, hogy a pesti oldalon előforduló kalami- tások megszűnését a Hungária-köruti gyűjtő, a budai oldalon lévő bajok orvoslását viszont a jobbparti főgyűjtő kiépítésétől reméli s megnyugszik abban, hogy mig e két mű kiépítéséhez szükséges 20 millió korona együtt nem lesz, addig bizony türelmesen várni kell. Pedig a bajok forrása csak kis részben ered az említett két mii hiányából, s így a bajokon való segítést is másutt kell megkezdeni. Hogy csak némileg is tiszta képet alkothassunk a kérdésről a következőket kell tudnunk: Budapest általános csatornázási terveiről, mint befejezett s csupán végrehajtásra váró miiről beszélni egyáltalán nem lehet, mert ilyen terv nincs. (Fed.) A pesti oldal csatornázására vonatkozó 30—40 ev előtt készült tervezet a csatornázási technika akkori állásához képest kiváló munka volt s az ezen tervezet szerint kiépített főgyűjtők, dacára annak, hogy velők a régi csatornahálózat szerves összeköttetésbe máig sem hozatott, évtizedeken át zavartalanul működtek. Hogy a kalamitások hosszabb időn át. nem jelentkeztek, ez onnan van, hogy a főgyűjtők — bárhogyan is — de egy fejlettebb állapotra figyelemmel lettek méretezve s ily- formán a kezdeti időben a tényleg lefolyásra került maximális víztömegeknek 2—3 szorosát is le bírták volna szállítani. A fejlődésben azonban nincs megállás. Az említett gyűjtők ma már nem csak a méretezésük alkalmával figyelembe vett területekről kapják a számított maximális víztömegeket, de őket oly területek is terhelik, amelyeknek víztelenítését ellátni egy később tervezendő s építendő uj főgyűjtő lett volna hivatva. Ez az uj főgyűjtő a közönség érzése szerint a Hungária-köruti főgyűjtő lenne, mert hiszen ez az útvonal végig halad mindazon külső városrészek mellett, amelyek ma a kiépített három főgyűjtőt »idegen« víztömegekkel terhelik. A pesti oldal általános csatornázási tervezete azonban a Hungária-körut környékére és az azonkívül eső városrészekre még nincs ni eg, s ha figyelembe vesszük, hogy a soron lévő kérdéses terület csak egyharmad részben van délnek, tehát a központi szivattyú telep felé esésben, mig a terület kétharmad része észak-nyugatnak és pedig a természet alkotta legmélyebb vonal: respektive a Rákos-patak felé és nem a Hungária-körut felé lejt, nyilvánvaló, hogy a kill városrészek иду műszaki, mm! anya у i szempontokból megfelelő csatornázása eyy általános, a A agy-Budapestet — tehát a jövőben bekapcsolandó elővárosokat — is jelölelő csatornázási tervezet nélkül el nem képzelhető, s hogy e tervezetnek a Rákos- patak szabályozását is — tekintettel az által a betöltendő, előreláthatólag fontos szerepre - tartalmaznia kell. Hogy e feladat nem könnyű, elegendő csupán arra gondolnunk, hogy a Rákos-patak a város felett torkollik a Dunába, mig ezzel szemben a szenyvizek bizonyos higitási fokig minden körülmények közt az összekötő vasúti hid alatt, a központi szivattyú telepen át lesznek aj Dunába vezetendők. Közelről érinti ä pesti oldal általános csatornázási kérdését az az elvi határozat, amelyet a közmunkák tanácsa az illetékes minisztériumok kiküldötteinek bevonásával tartott értekezleten hozott, mely szerint a kereskedelmi és téli kikötő miatt a csatornamű kitor- kolását a Csepel szigetre áthelyezni nem feltétlenül szükséges s elegendő ehelyett a mai kitorkoiasok bcllobbitése a Duna folyó sodra felé. Igen jelentqs az általános csatornázás üzembiztonságának emelése szempontjából és érdekében a soroksári Dimaág felé engedélyezett lövész kiömlő, amely a kritikusabb felhőszakadások következményeit lesz hivatva elhárítani. Az uj kitorkolás és a fővészkiömlő terveivel már-már el is készült az üyyosztály s ha csak rajtunk kívül álló okok a munkát vem akadályozzák, a tervezett müvek idejére, tehát a kereskedelmi kikötő megnyitása előtt elkészíthetők és használatba vehetők lesznek. Összegezve a pesti oldalra nézve elmondottakat, Ügyosztályunk legközelebbi feladata 1. A 30—40 év előtt a későbbi tapasztalatok szerint nem minden tekintetben igazolt módon méretezett három főgyűjtő ellenőrző méretezését elvégezni s az esetleg szükséges átalakításokat, (teli ermentesités, parallel gyűjtők építése stb.) megtervezni és végrehajtani. 2. A mai csatornahálózat üzemképességét a mellékgyűjtők kiépítésével, tehát a mai hálózat és a főgyűjtők közötti szerves kapcsolat megteremtésével biztosítani. 3. Általános — a Rákos patak szabályozását is magában foglaló — csatornázási tervezet készítése Nagy-Buda- pestre, az összefüggő elővárosok csatornázását is figyelembe és . számításba véve. 4. A szivattyú telep modern fejlesztése; az újabb terhelés, fokozottabb egészségügyi követelmények s az üzem- biztonság fokozásának figyelembe vételével. 5. Az uj kitorkolás s a fővészkiömlő megépítése. ( Buda.) Ami a budai oldalt illeti, itt a helyzeti első pillanatra könnyebbnek tűnik fel, de való jajban itt is nehéz a feladat és sok a tennivaló. Igaz ugyan, hogy Kelenföld, az Ördögárok völgye Tabánnal, a Víziváros és Ó-buda a közbeeső hegyek által annyira izolálva vannak egymástól, hogy azok csatornázása külön- külön egymástól függetlenül megtervezhető és végrehajtható, de ne feledjük azt, hogy az általános csatornázási tervezet, amely az említett városrészeket a Dunaparti közös szenyERDÉLYI vizfőgyüjtő révén egyesíteni fogja, ma még ép úgy hiányzik, mint a pesti oldal általános csatornázási terve. Be kell látni, hogy ily általános tervezet elkészítése igen nehéz feladat, s elegendő csupán a Dunaparti főgyűjtő vonalán sorakozó természeti és mesterséges akadályokat, a Gellérthegy melletti partvonal sziklás altalaját, az útba eső gyógyforrásokat s mint egy- egy akadályt: a hídfőket megemlítenünk, hogy a nehézségekről fogalmat alkothassunk. Ne felejtsük ezenkívül azt se, hogy bár ezen főgyűjtő csupán a szenyvizeket s az ezek szükségszerű hígítására szolgáló csapadék viz- részt lesz hivatva levezetni, a gazdaságosság szem előtt tartásával úgy kell megoldanunk a dolgot, hogy a magasabb területek vizeiben rejlő értékes helyzeti erő el ne vesszen, vagyis e területrészek vizei, mindenkor átemelés nélkül legyenek levezethetők s a Duna folyóba tor kol tathatók. Buda általános csatornázási terveit egyébként különösen az teszi sürgőssé, hogy a Diina- parton sorakozó ideiglenes . kitorkolások úgy közegészségügyi, mint vagyonbiztonsági szempontokból joggal kifogásolhatók, hiszen minden egyes kitorkolás egy-egy egészségügyi veszedelmet képező csomópont, s a magas Duna- vizállásánál való lokomobil-szivattyú üzem is messze jár attól, hogy tőle az elöntések és az ennek nyomán fellépő károk megelőzését és kiküszöbölését joggal várhatnék. Megállapíthatjuk mindebből, hogy az Ügyosztály a Duna jobbparti városrészek csatornázása kérdésében is nem kevésbbé fontos és sürgős feladatok megoldása és effektuálása előtt áll. Feladatai röviden egybefoglalva ezek: 1. Meg kell építeni Kelenföld csatornázását!, s rendezni kell Uz ezen medencébe tartozó hegyi vizeket a már elfogadott tervek szerint. 2. Csatornázni kell Tabánt s át kell építeni az Ördögárok alsó szakaszát az uj városrendezési és csatornázási tervek alapján. 3. Meg kell építeni az ördögárok, Városmajor — Téglagyár — közti szakaszát a már jóváhagyott tervek szerint. 4. El kell készíteni Buda általános csatornázási terveit, hogy a Dunaparti közös főgyűjtő révén az egymástól egyébként izolált városrészek szeny vizei a város alatt legyenek a Dunába torkoltathatók. 5. Valamint a hegyi vizek végleges rendezésére vonatkozó terveket, különös figyelemmel az Aranyhegyi árok rendezésének sürgősségére. 6. Ó-buda immár kész főgyűjtőinek figyelembe vételével Ó-buda általános hálózati terve is elkészítendő, s a mellékgyűjtők e terv szerint mielőbb kiépítendők. (A Duna tisztasága.) Van mindezeken kívül néhány nem ke- vésbbé fontos általános érdekű programmpon- tunk is. Hogy a tervbevett s fent ismertetett műszaki műveletek sikerét, valamint a kivitel megbízhatóságát és jóságát biztosítsuk, nagy súlyt kell helyeznünk a modern csatornázás lényeges feltételét képező tudományos megfigyelések és adatgyűjtések tervszerű és rendszeres gondos ellátására is. Különösen áll ez a csapadék állandó megfigyelésére s a Duna szükséges és elegendő tisztaságának biztosítása végett kívánatos kutatások és vizsgálatok végrehajtására. Ami a csapadék megfigyelést illeti, e téren szinte máról-holnapra jutottunk a legmodernebb felszerelésű városok közé s csupán Berlin előzött meg bennünket, de csak is idő tekintetében. Budapesten ma még csak 5 ombrográf (csapadék intenzitást mérő) állomás van ugyan, de már kész az uj 10 darab állomás is, s igy együttesen 15 állomás fogja a város bel- és közeli külterületén regisztrálni a csapadékok intenzitását, s nyújt majd adataival a további tervezéséhez értékes adatokat. cs. és kir. udvari fényképész Budapest, IV, Semmel- weis-u. 2. (a Kossuth Lajos -utcza Mindennemű íényké- pészíelvétel a műteremben és házon kívül.
