Független Budapest, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-22 / 38. szám
NAGY BUDAPEST 3 PÉNZÜGY к OPJIV'Z С* ПТТСТ MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM Г Г/ /i JCf О IJL A A JCr JL К jPAR A balkáni béke után. Irta: Doraány Gyula Budapest, szeptember 21. Több mint két hét telt el a balkáni béke óla, s ez idő alatt gazdasági helyzetünk lényegesebb változást nem mutat. A hón óhajtott béke nem váltotta valóra azokat a reménységeket, amelyeket hozzá fűztek. Sem a pénzpiac, sem a kereskedelem és ipar nem jutottak ki abból a válságból, amelybe épen a hosszú balkáni háború miatt jutottak. A viszonyok igen lassú javulásának első sorban az az oka, hogy igen sok vitás külpolitikai bonyodalom nincs még tisztázva, s amig a nagyhatalmak közölt minden vitás kérdés el nem intéződik, addig a gazdasági helyzet gyökeres javulását nem is remélhetjük. A hosszú háború alatt majdnem minden európai ország államkasszája kiürült. Nemcsak azokban az államokban sincs pénz, amelyek az emberölésben aktiv részt vettek, hanem azoknak az országoknak a kasszája is tátong az ürességektől, amelyek a háború alatt csak passziv szerepet töltöttek be. Ezek az országok most ellepik kölcsön kérvényeikkel a nemzetközi pénzpiacot, s a minimális pénz ajánlatokat az uj kölcsönök emésztik fel. Szerbiának, Bulgáriának csak úgy van uj pénzre szüksége, mint a hogy uj és sürgős hadügyi beruházások miatt kilincsel a monarchia, vagy Németország a pénzcsoportok vezetőinél. Amint a hadat viselt államnak a legszükségesebb gazdasági és kulturális beruházások eszközlésére pénzre van szüksége, épen úgy áru és pénzhitel ulán néz a balkáni kereskedő. A moratóriumok kihirdetése miatt elmaradt fizetéseket a szerb, vagy görög kereskedő a mai viszonyok mellett nem tudja teljesíteni. Lassankint lejárnak az összes moratóriumok, először a romániai szeptemben 13-án, s végül a jövő év február 22-én a montenegrói. A balkáni kereskedők már keresik az uj összeköttetéseket, s minthogy sem megfelelő áruraktáruk nincs, sem elegendő forgó tőkével az uj üzlet berendezéséhez nem rendelkeznek, balkáni összeköttetések létesítésére csak az a hazai gyáros, vagy kereskedő vállalkozhatik, aki újabb jelentékeny áruhitelt képes a balkáni kereskedőnek nyújtani. A hitelválság alatt azonban kereskedelmünk súlyos krízisen esett keresztül s tömén, télén kár érte exportcégeinket. E károk legnagyobb része épen a balkáni háború miatt háramlott kereskedelmünkre, amely most nagy, hosszabb lejáratú hitelek nyújtására képtelen. így a balkán piacok meginduló kereskedelmét az az ország fogja saját előnyére kamatoztatni, amelyek a legtöbb tőke és áruhitelt tudja nyújtani. Az utóbbi években egész kiviteli kereskedelmünk s a kivitel számára dolgozó iparunk jórészt a balkáni államok piacaira volt utalva. Az utolsó normális gazga- sági esztendőben, 1911. évben a Balkánra kivitt cikkeink értéke 72 millió koronát ért el. Ettől a jelentékeny exporttól elfogunk esni, mert kiszorítanak bennünket a német és a francia, de különösen az angol, mert ezek berendezkedhetnek nagyobb áru és tőkehitel nyújtására s mi kénytelenek leszünk egyik legnagyobb export piacunkat elveszíteni. Egyedül balkáni államokkal kötendő uj kereskedelmi szerződés hódíthatja vissza az ! elveszett piacokat külkereskedelmünk szá- j mára. A geográfiaiig eltolódott és területileg ; megnagyobbodott országokkal törődünk kell, s nem szabad egy uj kereskedelmi szerződés megkötésénél olyan rideg agrárius álláspontra I helyezkednünk, mint eddig tettük. Mint 1 geográfiaiig a legközelebbi országba, hozzánk irányítják a Balkán államai termelési fölöslegeiket, ami első sorban élő állat és gabona- nemüekből áll s ennek ellenében mi oda küldhetjük ipari és kereskedelmi cikkeinket. De ha mereven elzárkózunk már előre is a balkáni államok kívánságai elől, hogy fogadjuk i be agrár termékeinket, ugv joggal megérdemli az ország, hojy ők méltányolják kiviteli törekvéseinket s beláthatatlan időre elveszítsük külkere kedelmünk számára a balkán piacot. HIRE к Szomorú kilátások. A pénzpiacon a helyzetet nem tudta kedvezőbbre hangolni a balkáni háború befejezése. Olyan vérmes reménységeket fűztek a balkáni béke megszületéséhez, hogy azok nem válhattak valóra. A külföldi pénzajánlatok továbbra is elkerülik I a piacot, a hazai pénzkínálat is kicsiny, mert a rendelkezésre álló tőke oly csekély, hogy í abból a nagy kereslet egyelőre kielégítést nem találhat. Mindössze 3—4 millió korona összegű külföldi pénz jött az országba váltópenzió formájába, de ezt a kereslet gyorsan fölszivta. A legitim kereskedelmi és ipari hitel szolgálatára kellő mennyiségű tőke nincs, mert a rendelkezésre álló tőkéket egyelőre a J nagy államkölcsönök lelik el. Hosszú időt vesz igénybe ezeknek a lebonyolítása, úgy hogy ebben az évben már a magas kamatlábra kell berendezkednünk. A nyári szünidő j után most csütörtökön tartott jegybank fő- I tanácsi ülésen is várható javulásról nem esett szó, ellenben a magas kamatláb további fenntartásának szükségét hirdette a referens banktitkár. A pénzpiaci helyzet kedvezőtlen j állapotára vall, hogy a magánkamatláb és a i deviza kurzusok állandóan magasak. A magán- I kámatláb az egész nyár alatt majdnem elérte ( a bankrátát, mig most félszázalékkal van j alatta. A külföldi fizetési eszközök változat- ! lanul drágák, s kurzusok a felső aranypont , melleU van. Az őszi kampány. A sokat emlegetett ; őszi kampány, amikor a gazdasági élet meg- j elevenedik, s több tőkét köt le, az idén előbb [ köszönt be, mint más években. A hosszú I gazdasági válság alatt a középosztály, továbbá j az őstermelők is súlyos helyzetbe jutottak, ; s igen nagy terheket vettek magukra. Amint ! a gabona elcsépelődik, rögtön megindul a buzaüzlet, mert ekkora pénzhiány már régen nem volt a gazdáknál. A cukorrépa üzlet is korábban veszi ebben az évben kezdetét, s igy a pénzforgalom, a termények értékesítése előbb juttatja a termelőt az ellenértékhez. Az őszi szezon közeledése már érezteti hatását, amennyiben a nagy pénzintézetek a tőkéiket előbb koncentrálják, hogy vállalataik pénzszükségleteit megfelelően ki tudják elégíteni. Az üzleti élet korai megindulása gazdasági I életünkre előnyös lesz, mert tőke segítségével, illetve a tőke vándorlásával az eltikkadt és enervált gazdasági tényezők elevenebb for- ! galomhoz jutnak. Ha a külpolitikai helyzet rövid időn belül teljesen tisztázódik, úgy az j őszi kampány egyúttal a hosszú gazdasági I válságnak a fináléját jelzi. A pénzpiac és az ipar. A súlyos pénzviszonyok dacára az uj értékpapírok kibocsátása a nagy pénzpiacokon nem csökkent. Ezt tanúsítják a legnagyobb tőkepiacokról most érkező félévi kimutatások. A német pénzpiacon 1913. év első felében 731 millió márka német államkölcsönt bocsátottak ki. Ennél nagyobb összegre (1061 és 1008 millió) csak 1908. és 1909. első felében volt példa. ; Külföldi állami kölcsönt 347 millió márka értékben emittáltak. Ezzel szemben jelzálogos kötvényeket ebben a félévben egyáltalában nem bocsátottak ki, se németet, se külföldit, ' ami élénken megvilágítja az építőipar helyzetét. Ipari részvényeket Németországban az év első felében 1013-ban csak 159 millió márka értékben hoztak piacra, tehát tiz év j óta csak 1910-ben és 1904, évben volt gyengébb i ipari téren az alapítási tevékenység. Erancia- I országban a most lefolyt felévben 2V2 millió hijján három milliárdot tettek ki az összes I emissziók. A csökkenés az előző évhez kepest mindössze 182 millióval csökkent. Az angol ! pénzpiacon 2880 millió koronára rúgtak az j emissziók, 240 millió koronával többre, mint 1912. első felében és 72 millióval többre, mint : 1911. első felében. De az uj ipari papírok 1 összértéke itt is csökkenést mutat, mert az I idegen államok és angol gyarmatok köl- í csöneinek az összege erősen növekedett. Nincs munkaalkalom. Gazdasági helyzetünk napról-napra kedvezőtlenebbül alakul, s ennek egyenes következménye, hogy a vállalkozási kedv is kisebb. Az ipari vállalatok korlátozott üzemmel dolgoznak, de még igy i is többet termelnek, mint amennyit a fogyasztás ! elbír. A vállalkozási kedv csökkenése maga ; után vonta a munkások tömeges elbocsátását, I úgy hogy csak a fővárosban több, mint tiz- j ezer munkáscsalád nem a keze munkájából I él, hanem a szakszervezetek segítségéből I tengeti életét. Már gvűléseztek is a munkátlan munkások, de szónoklatok, beszédek nem sokat érnek, mert itt egyedül a kormány segíthet. Amig a viszonyok kedvezőbbre nem fordulnak, addig a kormány indítsa meg a közmunkákat, mert ezt nem nézheti tétlenül, hogy dolgos munkáskezek henyélésre legyenek kárhoztatva. Egy kis jóakarattal és még több szociális és gazdasági érzékkel könnyen szanálhatja a kormány a kedvezőtlen helyzetet. TELEFON JÓZSEF 26-11. SCHEER ÉS TÁRSA GÉPIPARI ÉS ELECTROTECHNIKAI VÁLLALAT :: BUDAPEST, :: Iroda és műhely: Vili., TÁNCSICS-UTCA 3. APOLLO műsora dominál!
