Független Budapest, 1910 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-14 / 46. szám
4 FCGGETLEN BUDAPEST Sehogysem állva» meg tehát az elsötétítés jogosulatlan ellenvetése, következetesen teljesen elesik az üzlethelyiségek elérték- telenitésének kifogása is, a minek épen az ellenkezője fog megvalósulni. Az árkádok ugyanis a mondottak szerint állandóan nagy közönséget vonzván maguk alá, az ezen árkádok alatti üzlethelyiségek fényes kirakataikkal mind az előkelő detail-kereskedelem által fognak elfoglaltatni és ismeretes lévén az, hogy a detail-kereskedelem sokkalta nagyobb bért fizet, mint a nagy kereskedelem, igy ez árkádsorok szerencsés háztulajdonosainak épen nem lesz panaszra okuk. Az eddig a Belváros szűk utczáiba szoruló detail-kereskedelem terjeszkedési iránya már most is a Belvárosból az Erzsébet-tér és Fürdő- utcza felé tendál és az árkádsorok kiképez- tetése esetén feltétlenül az itt megépítendő legmodernebb üzleti helyiségeket fogja elfoglalni. A Fürdő-utcza maga igy természetes választóvonalat fog képezni egyfelől a nagykereskedelem és másfelől a detaii-kereske- delem elhelyezése közt ; a Fürdő utczától északra a Szabadság-tér felé fog elhelyezkedni a nagykereskedelem, délre pedig a Kossuth Lajos-utcza felé az előkelőbb detail- kereskedelem fog elhelyezkedni. Az árkádoknak az Üzletszerűség szempontjából való előnyös volta mellett mi Budapesten még egy specziális helyi érvet is hozhatunk fel, akárhány belvárosi előkelő üzlet helyiségének legexponáltabb utczai részét önmaga alakította át mesterséges árkáddá tisztán avégből, hogy eme mély kirakatos üzleti betorkolá- sokban a kirakatokat néző publikum számára helyet teremtsen; legutóbb is igy alkudták ki üzleteiket a Kálvin-tér uj sarokpalotájában a kék csillagos Stern és a Gizeila-tér Gerbaud palotájában a Brachfeld I\ czég, akik mindketten helyiségüknek épen legkiválóbb utcai sarok-részét alkották ki mesterséges árkáddá. A kereskedelem — gazdasági szempont tehát épugy, mint a háztulajdonosok érdeke csakis kívánatossá teszi eme technikailag is legmodernebb árkádoknak kiképzését és minthogy ezek a művészeti esztétika szempontjából is kiválóan megfelelőek, tényleg nem tudjuk megérteni azt a maradiságot, mely az árkádok kiképzése ellen akar hadakozni és bízunk fővárosunknak és közmunka-tanácsunknak ezidószerint emelkedettebb művészi érzékkel biró vezetőiben, hogy a komolv, józan és reális érveknek megfelelő méltatását képesek lesznek keresztül vinni. A Heteés-féle terv pénzügyi és gyakoi lati megvalósítása. E tervnek kiváló előnye még az is, hon keresztülvitele mindössze csak 3 millió’korc nába kerülne és egyébként is igen könnye valósítható meg. Az árkádsorok útjába es ingatlanok ugyanis az 1908. évi törvénybe a Belvárosra kimondott 30 éves adómentet séget csak az esetben nyernék el, ha mostai épületeiket 10 éven belül lerombolnák e arkádszerüen újból felépítenék; amelv hma; lan tulajdonosa e követelménynek 10 éve belül eleget nem tenne, az a tíz év után set építkezhetne máskép, mint arkádszerülei csakhogy ekkor már a rendkívüli adómente* seget nem élvezné. Biztosra vehető tehá hogy ilyen sanctio mellett az arkádsc összes háztulajdonosai tíz éven belül var maguk építkeznének, vagy ingatlanukat fe építtetés vegett másoknak engednék át H mindezek daczára egy vagy két ingalla az építkezéstől elmaradna, úgy az ily esvi ingatlanokat a közmunkák tanácsa jogosiU leend kisajátítani, amely esetben a közműnk; anacs részere a rendkívüli adómentessé kedvezménye meg további 8 éven át érvem ben maradna. Mindezek a főváros fejlesztéséről szóló ujabbi rövid törvényjavaslat által igen rövid időn belül megvalósíthatók. A terv tehát még a megvalósításnak is utolsó részletéig teljesen ki van dolgozva és ez is egyik igen nagy előnye a most hirtelenéhen egymás után feltünedező ujabbi tervekkel szemben. Ezért váltunk mi is szószólóivá e gyönyörű és a mellett teljesen átgondolt tervnek, mert ez útvonalat most már a fejlődés teljes meg- akasztásának veszélye nélkül megoldatlanul hagyni többé nem lehet. A hétről. Furcsa szavazás esett meg a legutolsó közgyűlésen. Megtörtént, hogy sem a tanács indítványát sem az ellenindilványokát nem fogadták el, úgy hogy egy felmerült kérdésben a közgyűlés egyáltalán nem határozott. A furcsaság oka valószínűleg az, hogy a közgyűlés kényelmetlennek érezte jobbra vagy balra dönteni. Arról volt szó, vájjon felvétessék-e a gázgyárak szervezetéről szóló szabályrendeletbe, hogy a városi gázmüvek álkalmazottai sem városi-, sem ország- gyűlési képviselők nem lehetnek. Hecht Ernő ily arányú módosítást indítványozott, indítványát azonban a közgyűlés elvetette. Azonban leszavazta a közgyűlés Vázsonyi indítványát is, amely csak a városi képviselőséget akarta inkompatibilisnek kimondatni. És minthogy a közgyűlés már előzőleg elvetette a tanácsi javaslatot, mely ily irányú korlátozást nem tartalmazott; előállott az a furcsa helyzet, hogy nem volt elfogadott javaslat. A polgármester úgy vágta ki a közgyűlést a nevetségesség dinárából, hogy a kérdés eldöntését a szolgálati utasításnak tartotta fenn, amiben a közgyűlés megnyugodott. A legradikálisabb álláspont mellett, mely a Hecht-féle indítványban foglaltatott, egyedül csak a szabadpolgárok foglaltak állást, kimutatván ezzel, hogy az egész közgyűlésen ők az egvedtiliek, akik a közéleti tisztaságnak sokszor hangoztatott jelszavát igazán komolyan veszik. Az ezen ügygyei kapcsolatban felmerült inczidensre vezető helyen térünk ki. Panasz a városi kislakások ellen. A polgármester zseniális lakáspolitikával akar a szegény nép lakásnyomorán segíteni, és e czélból nagyszámú kislakást építtetett és fog építeni a jövőben. Ezekkel a kislakásokkal már sok baj volt eddig is, amit azonban nem lehet túlságosan tragikusan venni, mert hiszen minden intézménynek meg kell küzdenie a kezdet nehézségével. Éppen azért nem rójuk fel hibájául senkinek, hogy a legtöbb lakás a sztrájkok miatt nem készült el idején. Azok az előnyök, amiket a városi kislakások nyújtanak, bőségesen kái pótolják a városi lakások bérlőit a behurczolkodásnál elszenvedett kellemetlenségekért. Sokkal nagyobb baj, hogy itt-ott a felügyelők önkény- kedésükkel sok galibát okoznak. így megesett a százados-utcai kislakásban, hogy egyes bérlőket hetekkel a behurczolkodás után a fel- ügyelő lakásukból kiemel és más sokkal rosszabb lakásba akar dirigálni. A városházán már jelentkezett is ily panasszal az egyik bérlő. Fejős Jánosné három héttel korábban költözött egy ily fővárosi kislakásba és heteken át tisztította és takarította lakását az építkezéstől visszamaradt piszoktól. Mikor ezzel nagy kínnal elkészült, beállít hozzá egy szép napon a felügyelő és tudtára adja a hat gyermekes asszonynak, hogy a lakást el kell hagynia, mert más bérlőnek adta ki, aki negyedévenkint fizeti a bért, nem pedig he- tenkint, mint a szegény asszony. Felajánlott a felügyelő az eddigi lakás helyett egy másikat, amelyben azonban élőről kezdhetné a hetekig tartott tisztítási munkát, amelytől a szegény asszony beleggé lett. A felügyelőnek ez az eljárása egyenesen ellentétben áll azzal a humánus czélzattal, amely a fővárost a kislakások létesítésénél vezérelte. Mert az nem lehet irányadó szempont a városra, mint a bérbeadóra, hogy a másik lakó negyeden- kint fizeti a bért. Hol marad akkor a szocziális gondoskodás és a gyengék védelme? A polgár- mester ur figyelmét felhívjuk erre az anomáliára, mert végre is meg nem engedhető, hogy egy közeg semmivé tegye a város vezetőjének legnemesebb intenczióját. Jég'vágási tilalom. A koleraveszedelem idején megállapították, hogy a járvány fészke a Duna inficziált vize. Erre való tekintettel a közgyűlésen néhány héttel ezelőtt felmerült az az eszme, hogy a Duna jegének használata tétessék lehetetlenné. Minthogy biztos megállapítást nyert, hogy a Duna vize kole- rás, nagyon szükséges az, hogy hatósági tilalom állja útját a dunai jég széthordásának. Különben nagyon könnyen megeshetnék, hogv a jég, amely hús, tej és egyéb élelmiszerekkel jön közvetlen érintkezésbe, a kolera- baczillusokat továbbterjesztené és igy újabb koleraveszedelmet okozna. A polgármester e megfonlásból kiindulva most rendeletet bocsátott ki, amely a Duna jegének vágását és szállítását tiltja. Minthogy természetes jég eszerint a fővárosban nem lesz, gondoskodni kel kellő mennyiségű mesterséges jégről. A meglevő jéggyárak a nagy szükségletet kitermelni : képtelenek és ezért a nagyobb fogyasztók előreláthatólag kénytelenek lesznek önmaguk házilag jeget termelni. Erre a célra ma már teljesen megbízható és aránylag olcsó gépek állnak rendelkezésre. A főváros hatóságának dolga lesz arról gondoskodni, hogy mire a jéghiány beáll, kellő szánni ily gép álljon a fogyasztók rendelkezésére, nehogy a jég- hiány közegészségi szempontból veszedelmes ' állapot állandósuljon. A hatósági jéggyár eszméje már a múlt esztendőben meghiúsult. Nem marad más hátra, mint házi jéggyártó gépek beszerzésével segíteni a bajon. Egyezség a gázgyári telkek ügyében A gázgyárak megváltásának egyetlen akadálya tudvalevőleg az volt, hogy a telkek megváltási árában a főváros nem tudott megegyezni a gáztársasággal. A főváros a telkekért a beszerzési árat akarta csak megtéríteni, mig a gáztársaság a telkek roppantul megnövekedett mai forgalmi árat követelte. A szakértők nem tudták a differencziát elsimítani úgy, hogy már-már perre került a dolog. Az utolsó órában sikerült a fővárosnak a vitás Első magyar borotva-köszörülde! á 1 Ims i pi inf|!”. aélarl>k• Sz°tingeni borotva 3 K., Svéd 4 K, Angol 5 ív., használatra kész jót’ ‘9 (S SZ£> kai [vágógépek, ollók, zsebkések, konyha- és mészáros kések és kertészeti ezikkek nagyraklára. Árjegyzék ingyen. ureszmann Károly, Budapest, VII., Erzsébet-hSrut 24. sz.
